Búcsúval és falunappal köszöntötték Mátrakeresztesen augusztus 14-én Nagyboldogasszony ünnepét, ami egyúttal az első nyilvános rendezvény volt az áprilisi özönvíz óta. Akik a helyszínen látták a Kövicses- és a Csörgő-patak pusztítását áprilisban, azok tudják, mekkora munkát kellett elvégezni április óta ahhoz, hogy idáig eljussanak. Megkezdődött az utak helyreállítása, a hordalékot, az óriási sziklákat, a szálfákat és a kicsavart fák hatalmas gyökérzeteit kiszedték a patakokból. A kétlyukú nagy híd alatt sebesen ugyan, de ismét akadálytalanul zúdul alá a Csörgő és a Kövicses vize. Ottjártunkkor is folyik a munka a falu főútján, a 24-es műúton. A házak előtt mindkét oldalon csörgedező erecskék egyszerű földárkát szélesítik és kövezik.

– Komoly munkálatokon vagyunk túl – kezdi beszámolóját Sisák Imre, Pásztó város és Mátrakeresztes polgármestere, országgyűlési képviselő -, de messze még a vége. Ez nagy csapás volt anyagilag is, hiszen a károk több száz millióra rúgnak. Csupán az azonnali kárelhárításra, a védekezésre, a fertőzések megelőzésére, a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátására elköltöttünk 27,6 millió forintot, amiből a Nógrád megyei Területfejlesztési Tanács eddig mindössze 13 milliót fizetett ki. Kértük a tanácsot, hogy utalja ki számunkra a fennmaradó különbözetet, a 14,2 millió forintot is. A költségeket szabályosan összeállított, számlákkal igazolt, tételes elszámolással tudjuk alátámasztani. Még nem tudjuk, megkapjuk-e.

A polgármester elmondta, az önkormányzati közművekben, ingatlanokban bekövetkezett károkra összesen 477 millió forintot igényeltek az államtól. Ebben az összegben benne van például az április óta helyreállított teljes ivóvíz- és szennyvízcsatorna-hálózat építésének költsége, amely 31,8 millió forintra rúg, illetve a további helyreállítási munkálatokra igényelt összegek. A Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Igazgatósága június 22-én értesítette az önkormányzatot arról, hogy a 13 milliós védekezési költségen túl még 270 millió forintot kapnak meg az igényelt 477 millióból, amelynek a felét, 135 millió forintot már kiutaltak számukra. A másik felét pedig a munkák megkezdése előtt, a megkötött vállalkozói szerződések felülvizsgálata után kapják majd meg a Belügyminisztériumtól.

– A különbség abból adódik, hogy az állam csak és kizárólag a bekövetkezett károk kijavítását kívánja pénzelni, az általunk megjelölt 477 milliós összegben ezzel szemben benne vannak a megelőző munkálatok költségei is, ami a Csörgő-patak mederkorrekcióját és a Kövicsesen egy új híd építését jelenti. Enélkül egyszerűen nincs értelme a munkát elvégezni – hangsúlyozza a polgármester.

A Csörgő-patakot évekkel ezelőtt szabályozták úgy, hogy mielőtt a patak belefolyik a másik patakba, a Kövicsesbe, derékszögben megtörik. Áprilisban a hegyoldalról meredeken lezúduló Csörgő, szabályozott medréből kilépve visszatért az eredeti folyásába, és a szabályozás óta oda felépített két házat teljesen tönkretette. A tervek értelmében a házakat lebontják, a patakmedret pedig visszaterelik régi helyére.

A falusiaknak is az a véleményük, hogy nem szabad visszaállítani az áprilisi állapotokat. Nagy esőzésekkor összeszorult szívvel figyelik a lezúduló vizet, sokan ilyenkor még éjszaka is az utcán vannak, s félve lesik a patakokat.

A falu északi részében lakó Rózsika néni ugyanezt meséli.

– A kertem alján folyik a Kövicses-patak, jöjjön, nézze meg, kedves – mondja panaszkodva, miközben odavezet a most is haragosan zúgó folyáshoz. – Áprilisban az volt a szerencsém, hogy nem voltam itthon, amikor a baj történt. Nekem csak a hátsó műhelyemet döntötte félig romba a víz, de a szomszédom házát lakhatatlanná tette. Nézze meg, már csak a helye van, teljesen el kellett bontani.

Rózsika néni megmutatja, hogy a patakmeder oldalát kerítéshálóval rögzített kövek tartják, de a meder alján is ilyen háló volt.

– Jön egy nagyobb esőzés, a hálóban megakad egy nagyobb fa, és újra jön a víz. Ha nagyon esik, bizony csak állok itt, és várom, mikor kell ismét menekülnöm. Nem értem, mire várnak a munkálatokkal, ha továbbra is ennyit esik, megint elönt bennünket a víz – panaszolja a néni.

Sokan nem értik, miért nem kezdték el a beígért mederkorrekciót és az új híd építését. Az április óta eltelt időszakban is csúcsot döntött a csapadék mennyisége, mi lesz, ha megindulnak az őszi esőzések?

– Tudom, hogy a lakosság nyugtalan, mert folynak ugyan a munkálatok, de sem a Csörgő-patak, sem a Kövicses-patak helyreállítását nem kezdhettük meg – tájékoztat bennünket Sisák Imre. – Sajnos a közbeszerzési és az építési törvény a mi kezünket is köti. Ha mederkorrekciót akarunk végrehajtani, ha hidat akarunk építeni, ha más felújítást el akarunk végezni, akkor ahhoz engedélyezett tervek kellenek, majd ezek után a munkát a közbeszerzési törvény szabályai szerint lehet csak vállalkozásba adni. Ez sajnos sok idő. Miután június 22-én megkaptuk az értesítést a Területfejlesztési Tanácstól, már tudtuk, hogy mennyi forrásunk lesz a helyreállításra. Az önkormányzat azonnal elkezdte a műszaki dokumentáció elkészítését. Itt meg kell említenem, hogy a Csörgő-patak mederkorrekciójának és a Kövicses-patakon építendő korszerű híd terveinek ingyenes elkészítését a Vegyépszer Rt. ajánlotta fel segítségként. A tervek készen vannak és jelenleg a vízügyi hatóságnál, illetve a Nógrád Megyei Közlekedési Felügyeletnél várják az engedélyezést.

A polgármester tájékoztatott arról is, hogy a pásztói képviselő-testület augusztus 15-én döntött többek között a mátrakeresztesi Kövicses-patak teljes mederrekonstrukciójáról és a mátrakeresztesi önkormányzati utak helyreállításáról. A munkaterületet augusztus 17-én átadták az építőknek. Ha az időjárás is kedvez a munkálatoknak, akkor az utakat október 15-én átadják, a Kövicses-patak meder-helyreállítási munkálataival pedig 31-ig készülnek el.

Az áradás után a legnagyobb kárt szenvedők gyorssegélyt kaptak, károsultakként legfeljebb 130 ezer forintot, összesen 5 millió forint osztottak ki. Ezt követően a Vegyépszer Rt. sietett még a lakosok segítségére. Összesen 6 milliót, fejenként legfeljebb 240 forintot osztottak szét. Eddig ez minden, sokaknak még a biztosító sem fizetett, habár a károkat felmérték.

Az özönvizet követően a lapokban több felhívás is megjelent a károsultak megsegítésére, illetve többen szerveztek segélykoncertet, jótékonysági műsort. Többek között a Friderikusz Sándor nevével fémjelzett „A szólás szabadsága” című közéleti magazin különkiadásában megszólaltak a károsultak, a falu polgármestere, a műsor a helyszínre is ellátogatott. Szép összeg gyűlt össze, mintegy 92 millió forint. A gond az, hogy ebből a pénzből eddig semmit sem láttak a keresztesiek, akik már nem is hisznek benne, hogy valaha is megérkezik.

– Azt ígérték a falugyűlésen, hogy augusztus 20-áig megkapjuk a műsorban összegyűjtött pénzt, de addig már csak néhány nap van hátra, nem hiszem, hogy valaha is megérkezik – panaszolja egy nénike, aki épp a háza előtti csatornát tisztítja.

Kérdésünkre a polgármester elmondta, a Friderikusz-produkció arra kérte az önkormányzatot, hogy készítsen listát a lakosokról, amelyben feltünteti a károsultak nevét, valamint azt, kinek mekkora a kára és mennyit kapott eddig. Eszerint akarják eldönteni, hogy ki milyen összeget kap a befolyt adományból. Sisák Imre úgy tudja, a döntés megtörtént, az adománylistát és a pénzt megküldték a kiutalást végző Nógrád Megyei Vöröskeresztnek, amely a következő hetekben kiutalja. A Vöröskereszt országos titkársága ezt megerősítette.

Ezenkívül a Magyar Vöröskereszt külön is gyűjtött a Nógrád megyei árvízkárosultak részére, ezen a számlán mintegy 22 millió forint gyűlt össze. Még ezt sem osztották ki. Több sajtótermék, így lapunk is közzétette azt a számlaszámot, amit a pásztói önkormányzat különített el a mátrakeresztesiek részére szánt befizetéseknek. Ide közel 70 millió forint érkezett. Az összeg sorsáról az önkormányzat később dönt.

Eddig talán a legnagyobb segítséget a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet nyújtotta, amely az árvíz napjaiban élelmiszerrel, ivóvízzel, egészségügyi csomagokkal látta el a lakosságot, később pedig a Mol Rt. tízmillió forintos támogatásával tizenhét fakanálkészítő vállalkozás talpra állásához nyújtottak segítséget, amelyek többek között gépeket vásárolhattak adományukból.

Emlékezetes, a lezúduló özönvizet követően, amikor már az utak is járhatóak voltak, és a nap is kisütött, egy villámlátogatás erejéig Gyurcsány Ferenc is megjelent a helyszínen. Makulátlanul tiszta cipőjét sárcsizmára cserélte, majd gyorsan és üdén végigrohant a falu főútján, bement a kultúrházba, ahol rögtönzött gyűlést tartott. Itt kijelentette, hogy nem nyilvánítja katasztrófa sújtotta területnek a községet, mert szemmel láthatóan nem akkora a baj, majd színpadiasan bejelentette a kétségbe esett falusiaknak, hogy a kormány 100 millió forint kamatmentes hitelkeretet különít el a károsultak megsegítésére – és távozott.

Lapunk megpróbált utánajárni, hogy az elúszott műhelyek hiányában, ami a biztos megélhetést, egyben a hitel visszafizetésének biztosítékát is jelentette volna, ugyan ki vette igénybe a felkínált lehetőséget.

– Szerettünk volna élni vele, végül nem sikerült – meséli Sztricsekné, a patakok összefolyásánál található Óvár étterem tulajdonosa. – Csak az épület helyreállítására, a lakhatóság biztosítására, illetve a komfortfokozat növelésére lehetett volna fölvenni a beígért keretből. Mi az étterem működtetéséhez szükséges berendezések beszerzésére is szerettünk volna kérni, ám erre nem lehet. Nem értem, miért, hiszen ugyanúgy visszafizetném, és ugyanúgy rákerülne a házra a jelzálog, mintha csak tatarozásra kapnám. Ha nincs berendezés, asztalok, székek, hűtők, eszközök, hiszen mindent elvitt a víz, akkor miből fizetem vissza azt, amit mondjuk a külső felújításra kapnék?

A dolog azonban ennél cifrább. A polgármester elmondta, hogy egyelőre egyáltalán nem lehetséges hitelt felvenni a 100 milliós, kamatmentes keretből. Az állam ugyanis nem vállalja a kezességet, ezt az önkormányzatra hárítaná. A kezességet vállaló önkormányzat számláit a hitelt folyósító pénzintézet, a Magyar Fejlesztési Bank azonban bármikor inkasszóval sújthatná. Az önkormányzat ezt természetesen nem tudja vállalni, mert ezzel fizetőképessége kerülhet veszélybe. A holtpontról egyelőre nincs elmozdulás. A hónapok múlnak, a falu népe és az önkormányzat teszi a dolgát – építkeznek. A sajtóban nagy hanggal bejelentett, de máig ki nem fizetett segítségről pedig a közvélemény lassacskán megfeledkezik. Közelednek az újabb országgyűlési választások… ugyan kit érdekel a tavalyi víz?

R. Sz.