– Veszélybe került a Magyar Honvédség működése az Állami Számvevőszék jelentése szerint. Védtelenek vagyunk?

– A hadsereg elsődleges feladata a honvédelmi törvény értelmében a haza védelme. A számvevőszéki jelentés szerint a honvédség ezt nem tudja maradéktalanul ellátni. A költségvetési megszorítások lehetetlen helyzetbe hozták az alakulatokat, a kormány által vállalthoz képest 106 milliárd forinttal kevesebb az idei védelmi költségvetés. A honvédelmi miniszter nem alakította át ennek megfelelően a hadsereg szerkezetét. Nem készültek fel arra sem, hogy a sorállomány idő előtti feloszlatásával szerződéses katonákkal töltsék fel a hadsereget, akiknek illetményt kell fizetni és megfelelő szolgálati körülményeket biztosítani. A költségvetési zsugorodás miatt azonban ezt nem tudja finanszírozni a HM, ezért nem tölti fel a szükséges mértékben a létszámot. Pénzhiány miatt elhúzódott a gépjárműbeszerzés, a rádiótender. A kormány ezért évről évre halasztja a tervezett nagy beszerzések teljesítését, pedig erre vonatkozóan a NATO-partnereink felé is ígéret hangzott el. Juhász Ferencék mulasztásaikat és a haderőreformjuk csődjét úgy igyekeznek palástolni, hogy egyre több katonát vezényelnek külföldi misszióba, akár úgy is, hogy nem minden esetben tudják számukra a megfelelő felszerelést biztosítani. A nemzetközi feladatok óriási pénzügyi terhet jelentenek, amit a honvédség fejlesztésétől vontak el. Az elmúlt három évben bezártak több tucat katonai objektumot, megszüntettek és leépítettek olyan, a területvédelemhez nélkülözhetetlen egységeket, mint a tüzérség, a harckocsizók és a rádiófelderítők.

– Mennyi jelenleg a Magyar Honvédség létszáma, és mekkora haderő kellene biztonságunk garantálásához?

– Ma 9900 fő a szárazföldi csapatok létszáma és mintegy hatezren szolgálnak a légierőnél. Ezer katonánk folyamatosan le van kötve külszolgálatban, ugyanennyi készül a váltásukra, ezer főt pedig a hazatérést követően szabadságolnak. A minisztériumban és háttérintézményeiben dolgozókkal együtt sem éri el a HM tárcalétszáma a 30 ezer főt. Az Orbán-kormány időszakában hatpárti megállapodásban határoztuk meg az optimális létszámot 45 ezer főben. Nemzeti érdekünk, hogy visszatérjünk a 2000-ben megszabott létszámhoz.

– Hogyan? A Gyurcsány-kormány sietve megszüntette a sorkötelezettséget.

– A kormánypártok biztosan kampányolni akarnak ezzel a fiatalok között. A polgári kormány idején kidolgozott haderő-átalakítási program szerint a hivatásos és szerződéses katonák létszámának fokozatos növelése mellett 2010-ben a Fidesz is megszüntette volna a sorkötelezettséget. A mi elgondolásunk szerint az átállás a honvédelmi tudat fenntartása mellett, és egy kiegészítő védelmi erő, a Nemzetőrség létrehozásával történhetett volna meg. Ez a szándék találkozott a magyar társadalom többségének akaratával is. A ’90-es évek végén készített felmérések szerint a lakosság döntő többsége azt mondta, hogy szükség van a sorkötelezettségre. Aztán az SZDSZ és az MSZP elindított egy kampányt, ami a sorállomány megszüntetését sürgette, sikeresen átformálták a közhangulatot. Amikor a kormány tavaly eldöntötte, hogy nem hívnak be több sorkatonát, azt hangoztatták, hogy ezzel nem csökken az ország védelmi képessége.

– Linder Béla is ezt tette 1918-ban, aztán néhány hónap leforgása után román katonák masíroztak Budapest utcáin.

– A brit történelemből is hozhatnánk hasonló példát, 1938-ban Chamberlain miniszterelnök hazatért a müncheni konferenciáról, és azt mondta, hogy teljesítették Hitler követeléseit, nem lesz semmilyen háború. Alig egy év múlva „egy kisebb fajta összecsapás” mégiscsak elkezdődött, s azt ma második világháborúként emlegetjük. A Gyurcsány-kormány felelőtlenül viselkedett, amikor meg sem vizsgálta, hogy milyen következményei lesznek a sorkatonai szolgálat tervezettnél korábbi megszüntetésének. Mindazonáltal a sorállomány hatalmas segítséget jelentett az országnak az árvizek idején vagy akár a vérellátásban. Az elmúlt időszakban a Vérellátó Központ három vészjelzést is adott a készlethiány miatt. Természetesen ezek csak járulékos hozamai voltak a sorállományú kategória érdemeiben, hiszen a legfontosabb az volt, hogy a felnövekvő nemzedékek felkészültek a haza védelmére. Azokban az országokban, ahol eltörölték a kötelező szolgálatot – egyébként mindenütt csak szüneteltetik a behívásokat -, létrehoztak egy területvédelemre, természeti és ipari katasztrófák elhárítására is bevethető kiegészítő honi erőt, ami nálunk lehetne a Nemzetőrség. A szocialisták hallani sem akarnak erről az önkéntes alapon szerveződő egységről. Azt mondják, baj esetén majd megvéd bennünket a NATO. Ugyanakkor az ország évek óta nem teljesíti a katonai szervezetnek tett vállalásait.

– Becsapja a kormány a szövetségeseit?

– Hazánk NATO-tagállamként vállalta, hogy évről évre növeli a védelmi kiadásait. Az Orbán-kormány idején a nemzeti jövedelem 1,81 százalékát fordítottuk a hadsereg korszerűsítésére, Magyarország védelmére. A Medgyessy-kabinet azt ígérte, ezt 2 százalékra emeli, jelenleg mégis csupán a GDP 1,26 százalékát költik a szocialisták biztonságunk szavatolására, amivel a 26 NATO-tagország között az utolsó előtti helyen állunk. Csak Izlandot előzzük meg, amelynek nincs saját hadserege. A NATO számára évente ki kell tölteni egy kérdőívet, amelyben meg kell jelölni, milyen felajánlásokat tesz egy tagország a közös védelem erősítésében. Juhász Ferenc tudta, hogy közel 30 százalékkal csökken a honvédelmi költségvetés, ennek ellenére az eredeti költségkeretnek megfelelő vállalásokat tettek. A szocialisták megtévesztették a szövetségeseinket, hiszen nyilvánvaló volt, hogy az eredeti felajánlások teljesíthetetlenek.

– Mi lesz velünk? Kirúgnak a NATO-ból?

– Megbízhatatlan tagországgá váltunk a katonai szövetségben. A NATO főtitkára ezt éreztette, amikor találkozott Gyurcsány Ferenccel és a honvédelmi miniszterrel. Ezután – eddig példátlan módon – a katonai szövetség vezetője egy magyarországi napilapnak adott interjújában is bírálta a kormány védelmi politikáját. Hazánk teljesítménye nem felel meg a washingtoni szerződés III. cikkelyének sem, amely szerint a tagállamoknak folyamatosan fejleszteniük és erősíteniük kell saját védelmi képességeiket, hogy alkalmasak legyenek az önvédelemre és szövetségeseik megsegítésére. A NATO egy elitklub, amelynek óriási szerepe van a világpolitika formálásában. Kizárni nem fognak bennünket a szervezetből, de a nemzetközi megítélésünk a történtek miatt kedvezőtlenné vált.

– Súlytalanná válhat a magyar tiltakozás a nemzetközi fórumokon például a határon túli magyarokat ért támadások miatt?

– Soha nem hallottam még, hogy Gyurcsány Ferenc az Országgyűlésben vagy bármely nemzetközi fórumon tiltakozott volna a Kárpát-medencei magyarságot ért méltánytalanságok miatt. Ellenben fültanúja voltam a kormányfő kemény hangú beszédének a parlamentben, amelyben a rasszizmus veszélyéről szónokolt a Moszkva téri késelés után, ahol ráadásul egy roma fiú szúrt meg egy másikat. Egy ország érdekérvényesítő képességét nagymértékben meghatározza, hogy milyen katonai, gazdasági ereje van. Magyarország mindkét szempontból gyenge, ezért kevéssé képes a külpolitikában saját érdekeit érvényesíteni. Emiatt könnyedén leveszik az unióban és a NATO-ban a napirendről a délvidéki, erdélyi etnikai alapú támadások ügyét, és elfogadják a románok, a szlovákok magyarázatát, hogy csupán néhány fiatal verekedett össze. A diplomáciai életben ilyenkor két fél közül annak hisznek, aki hiteles a nemzetközi politikai porondon, ennek fokmérője többek között a NATO-kötelezettségek teljesítése, a szavahihetőség.

– De vajon érdekli a magyar társadalmat a honvédség léte vagy nemléte?

– Az emberek jelentős része elhiszi, amit a kormány a médián keresztül mond neki, hogy nincs veszély, senki nem fenyeget bennünket. A szocialisták hamis biztonságérzetet alakítanak ki az emberekben, akik tudomásul veszik a haderő leépítését. Elterjedt az a szemlélet, hogy nincs szükség hadseregre, hiszen nincsenek ellenségeink sem. Ez a hozzáállás mindig tragédiához vezetett a történelemben és a legtöbb ország tisztában van ezzel. Svájcban fenntartják a sorkatonai szolgálatot és egy nagyon ütőképes hadsereg is van, aminek az erejét pillanatok alatt mozgósítással tízszeresére tudják növelni, holott senki nem fenyegeti őket, sőt a világ nagyhatalmai elismerik az ország semlegességét. Ott nem kérdezi meg senki, hogy miért tartanak fenn hadsereget. Hazánkban ez gyakori kérdés, pedig a közvélemény számára is ismert, hogy az egyik szomszédos ország lakói körében végzett felmérés szerint a magyarok megítélése azonos a terroristákéval. A kormány alacsony tájékozottsági szinten tartja a lakosságot, ez oda vezet, hogy sokan nem ismerik fel a tettek mögött megbúvó valódi politikai szándékot. Példaként említhetem a Zengőre tervezett radarállomás ügyét. A honvédelmi miniszter azt mondja, semmilyen támadástól nem kell tartanunk, azután hirtelen Gyurcsány Ferenc mégis azzal áll a közvélemény elé, hogy Vári Gyula egy kisrepülővel észrevétlenül átrepülhetett Paks felett. Az ország légtere védtelen, ezért radart kell a Zengőre telepíteni. Két egymásnak ellentmondó állítás, ez csak egyetlen példa, amely leleplezi a szocialistákat, nem beszélnek őszintén a nemzet biztonságáról.

– Vagyis veszélyben vagyunk?

– Igen. A hagyományos katonai támadásnak kétségtelenül kicsi a valószínűsége, a terrorizmus, a migráció, az illegális fegyverkereskedelem, az anarchista csoportok megjelenése, a természeti katasztrófák azonban mind lehetséges veszélyforrások. A nemzeti stratégiával rendelkező országok ezeket a bekövetkezésük valószínűsége szerint egy skálán tükröztetik és a képességeket ennek megfelelően alakítják ki. Magyarországon a jelenlegi kormány nem határozta meg a honvédség feladatát. A katonák azt hallják, csak egy veszély van, a terrorizmus. Ez ellen világszerte speciális egységeket hoznak létre a hadseregen belül, de hazánkon kívül senki nem szüntette meg emiatt a területvédelemre alkalmas egységeit. A terrorizmus ellen pusztán katonai eszközökkel nem lehet sikeresen küzdeni. A titkosszolgálatok munkája, a banki pénzmozgások fokozott törvényi ellenőrzése, a belügyi szervek tevékenysége és a terrorizmus okainak feltárása, a kiváltó okok megszüntetése viszont eredményt hozhat.

– Hozhat? Vagyis nem hoz?

– Azért, hogy az utóbbi időben nőtt Magyarország terrorfenyegetettsége, a legtöbbet maga Gyurcsány Ferenc tette. Azzal, hogy a szaúdi labdarúgó-válogatottat leterroristázta, felhívta az iszlám fundamentalista szervezetek figyelmét hazánkra. De ez semmi ahhoz képest, hogy Gyurcsány Ferenc mára a terrorizmus egyik ötletgazdája lett, mert ki tudja, miért, éppen a londoni metrórobbantások idején jelentette be nagy nyilvánosság előtt, hogy valaki egy kisrepülőgéppel az országhatártól észrevétlenül elrepült Paks felett. „Paks őrizetlen!„ – kiáltotta világgá Gyurcsány… még belegondolni is hátborzongató.

– Akár azt is mondhatta volna, halló, Gyurcsány hívja Oszamát… pedig lehet, hogy fölöslegesen kiabált, mert a kormány egyes miniszterei mellett szakképzett Mucuskák tevékenykednek, feltehetőleg hírszerzői feladattal…

– Óriási bajokra utal, ahogyan a kormányzat ezt a modern Mata Hari-ügyet kezeli. Velünk egy katonai szövetségbe tartozó államból állítólag hírszerző tevékenységgel ideküldött hölgy igen magas kormánykörökig jut el, és az egyik érintett országos vezető, exminiszter mindezt egy olcsó poénnal próbálja meg elütni, hogy ő a szőkéket és nem a barnákat szereti. Más országokban hasonló esetben minimum az érintett miniszter, de nem kizárt, hogy az egész kormány is belebukott volna. A tárcavezetőnek tudnia kellett a nemzetbiztonsági jelentések alapján, hogy a munkatársa nem felelt meg az átvilágításon, ennek ellenére alkalmazta. Olyan, mintha szándékos nemzetrontó tevékenységet végeznének a szociálliberális hatalmasságok, és jóhiszeműen még mindig feltételezem róluk, hogy csupán felelőtlenek. A világon mindenütt vannak baloldali politikusok, ám számukra elsődleges szempont, hogy mely nemzethez tartoznak és a politikai értékválasztásuk csak másodlagos. Nálunk más a helyzet, Rákosiék idején internacionalista szellemiségű, ma a kozmopolita értékek követői irányítják az országot.

– Utóbbinak köszönhető a stratégiailag fontos állami vállalatok erőltetett privatizációja is?

– Érdekes fordulat, ahogy az egykori állampárt káderei, akiknek tizenöt évvel ezelőtt még az állami tulajdon felett kellett őrködniük, most a magánosítás mellett kardoskodnak. Ráadásul azt akarják elhitetni az emberekkel, hogy az állami cégek csak veszteséget tudnak termelni, ezért jobb, ha eladjuk azokat. Az Antenna Hungáriát egy olyan svájci cégcsoport vette meg, amelyben többségi tulajdonos maga a svájci állam. A fővárosi vízművekben tulajdonrésze van a francia államnak. Ha más országnak jó befektetés megszerezni az itteni cégeket, nekünk miért nem az? A franciák évekkel ezelőtt közzétettek egy listát a stratégiailag fontos vállalatokról, amelyeket mindenféle pénzügyi számítás és nyomás ellenére állami tulajdonban tartanak, mert ezt diktálja a nemzeti érdekük. Érdemes lenne tanulnunk tőlük.

– De hogyan, amikor a bolsevikok a kormányban ülnek?

– Nemzeti stratégiát kell kidolgozni, amely tartalmazza gazdasági, kül- és védelempolitikai, az oktatási és kulturális célkitűzéseinket. A honvédelem területén a legfontosabb, hogy helyreállítsuk a katonák erkölcsi, anyagi megbecsülését. Ott tartunk, hogy a tisztek szégyellik az egyenruhájukat a nyílt utcán. Látott mostanában katonai egyenruhában járni bárkit a városban?

– Csak a tisztavatáskor.

– Szomorú, hogy az idén mindössze százötven tiszt mondta az eskü szövegét a Kossuth téren. Lengyelország szintén nyögte a kommunizmus rabigáját. A mai napig, ha valaki egyenruhában beáll valahol a sorba, azt előreengedik. Ezzel is elismeri a közösség a haza védelméért tett szolgálatát. Úgy gondolom, hogy hiába tervezzük meg a világ legkorszerűbb hadseregét, ha nem él a társadalomban a hazaszeretet, a nemzeti büszkeség. Vissza kell hozni az oktatási rendszerbe kötelező jelleggel a honvédelmi ismereteket. Ha ezt elmulasztjuk, visszafordíthatatlanná válhat a tudati leépülés folyamata.

– Lelki füleinkkel már halljuk, ahogy utóbbi mondataiért a leventemozgalom újraélesztésével fogják vádolni…

– Sokat tettek a baloldali politikusok a liberálisokkal együtt, valamint a mögéjük csoportosuló média szereplői a hazaszeretet fogalmának lejáratásáért. A mostani politikai vezetésnek asszisztáló médiaelit ott tart, hogy betiltaná a magyar zászlót és a Himnuszt is. Az egyik főiskolán védelempolitikát oktatok, megkérdeztem a 100 fős évfolyamot, hányan fognának fegyvert, ha külső támadás érné hazánkat. Mindössze öten jelentkeztek. Ez nem a fiatalok hibája, hanem az oktatásé, amely a hazaszeretetet egy idejétmúlt butaságként állítja be. Mi a hazaszeretet? A fiataloknak azt szoktam mondani, ha szeretik a szüleiket, a testvéreiket, a nagyszüleiket, tisztelik az általuk megalkotott értékeket, szeretik a házat, amelyben élnek, akkor szeretik a szülőföldjüket. Ehhez hozzátartozik a kultúra, amelyben felnőttek, a nyelv, amelyet beszélnek, a természeti, építészeti értékek. Ha képesek ezek védelmét vállalni, szükség esetén a fizikai erejükkel, vagy akár csak úgy, hogy nem firkálják tele a Lánchidat graffitivel, akkor elérték a hazaszeretet legmagasabb szintjét. Tudatos nemzetre, értékeit vállaló társadalomra van szükség. Rajtunk múlik, hogy mit választunk: a Kovács László-i utat, amely szerint húzzuk össze magunkat, vagy Széchenyi István útmutatását, hogy „Merjünk nagyok lenni”.