Markó Béla, az RMDSZ elnöke, romániai miniszterelnök-helyettes lapunknak nyilatkozva megerősítette, hogy az erdélyi magyarság számára az igazi megoldást továbbra is a kettős állampolgárság jelentheti. Úgy véli, ehhez képest Gyurcsány Ferenc szeptember 5-i javaslatai messze nem teljesen kielégítőek, de megfontolásra, tárgyalásra érdemesek. Ugyanakkor Markó problematikusnak látja, hogy a magyarosítandó görögigazolvány a határon túli magyar nemzetrészek egymás közötti kapcsolattartását a jelek szerint nem oldja meg.

– Ugyan Románia uniós csatlakozását követően az erdélyi és például a felvidéki magyarok akadálymentesen utazhatnak egymáshoz, viszont a kárpátaljaiak és a délvidékiek a határon túli magyarlakta területekre továbbra is csak több dokumentum birtokában látogathatnak majd el – ecsetelte a következő hónapok magyar-magyar viszonylatban megoldandó feladatait Markó. – Ezért a magyar kormány által javasolt speciális személyi igazolványon kívül egyéb megoldást is találnunk kell. Mindemellett aggodalomra ad okot, hogy egyes magyarországi minisztériumi előterjesztések szerint a nem uniós államok polgárainak, így az erdélyi magyaroknak is hamarosan napi ezer helyett 3 ezer forintot kell felmutatniuk a magyar határon. Ez bizony az erdélyi, kárpátaljai, délvidéki magyarok nagy részének gondot jelent. Az anyaországba való belépéshez támasztott többletfeltételeket nem tartjuk jogosnak. Tudjuk, hogy Magyarország ilyen esetekben általában az uniós kényszerre hivatkozik, mégis kivételt kellene tennie a szomszédos országokban élő magyarokkal. Úgy vélem, Budapest mindezt meglépheti, amennyiben a megfelelő megoldásokat kidolgozza.

Keményebb hangot ütött meg Tomka György, a szlovéniai Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) elnöke, aki szerint az új, görög modell alapján bevezetendő speciális személyi igazolvány ötlete érthetetlen, hiszen ezzel a budapesti kormány idegen államok polgárai felett rendelkezne.

– Ráadásul nem hiszem, hogy a „magyar” görögigazolvány átfogó megoldást jelenthet. Szerintem egy vajdasági vagy egy kárpátaljai magyar nem léphet be majd ezzel Szlovéniába, hiszen hozzánk eleve csak vízummal látogathatnak el – mutat rá a közép-európai szétszabdaltság eme sajátos jellemzőjére Tomka György. – Tudatosítanunk kell, hogy Athén még a csatlakozás előtt fogadtatta el Brüsszellel a görögigazolványt, ráadásul Görögország az albániai nemzettársai vonatkozásában használja ezt az okmányt. Úgyhogy a probléma csupán annyi, hogy a csatlakozás után a magyar kormány keze ilyen kérdésekben jobban meg van kötve, miközben Magyarországnak hét szomszédja van, és ezekben mind élnek kisebb-nagyobb magyar nemzeti közösségek, amelyek sajátos problémákkal küszködnek. Úgyhogy ez a javaslat, finoman szólva, elnagyoltnak tűnik. Tudni kell, hogy a szlovéniai magyaroknak egyáltalán nincs szükségük speciális okmányokra, amelyeket Budapest bocsát ki, hiszen a szlovén állampolgároknak még az Egyesült Államokba való belépéshez sem kell vízum. A lányom például múlt héten egy repülőjeggyel és az útlevelével ment az Egyesült Államokba, és semmilyen akadályt nem gördítettek elé a határon. Ugyanakkor nekem, csakúgy, mint a többi szlovéniai magyarnak, szívügyem, hogy a más országokban élő testvéreinknek meglegyen a mozgásszabadsága, és emberi méltóságukban ilyen szempontból se sérüljenek. Körülbelül már ezredszerre mondom el, de úgy látszik, a jelenlegi magyar kormánynak ennyi sem volt elég ahhoz, hogy megértse: mi a kettős állampolgárság mellett állunk ki. A legmegdöbbentőbb az, hogy a Magyar Állandó Értekezletet Gyurcsány Ferenc nem hajlandó összehívni. Felháborító, hogy a magyar kormányfő a választópolgároktól és a sikertelenségtől való félelmében elzárkózik attól, hogy összehívja ezt a jól bejáratott intézményt.

A szlovéniai magyarok első számú vezetője szerint elgondolkodtató, hogy Gyurcsány Ferenc alkotmányba kívánja foglaltatni a külhoni magyarságért viselendő felelősséget, ám Tomka György úgy véli, a sokszor módosított sztálini típusú magyar alkotmányt egész egyszerűen le kéne cserélni egy újra, amire nagyon megérett már az idő. A határon túli magyar ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottság ötlete szintén vegyes érzelmeket vált ki a muravidéki magyar politikusban, hiszen elvileg rokonszenves javaslatról van szó, de a szomszédos országokban élő magyarokkal a budapesti parlament emberjogi és külügyi bizottsága egyaránt foglalkozik, a nemzetpolitikai kérdések megoldására pedig a Máért lenne a legalkalmasabb fórum, azt viszont nem hajlandó összehívni Gyurcsány.

– Gondot jelent a magyar-magyar kapcsolatokban az is, hogy a határ menti megyék együttműködését, a határokon átnyúló közös munkát szolgáló Interreg program, amely elvileg 10 milliárd forintos forrással rendelkezik, még nem működik, miközben óriási szükség lenne rá – hangsúlyozza Tomka György. – Pedig a szlovén-magyar határ mindkét oldalára ráférnének a fejlesztések. Több mint 16 hónapja együtt csatlakoztunk az Európai Unióhoz, de ennek kevés nyomát látjuk, holott nem kis terveink vannak, ugyanis egy úgynevezett szubrégiót akarunk alakítani a muravidéki magyarlakta területekből, amihez igénybe szeretnénk venni az MSZP-SZDSZ-kormány által életre hívott Szülőföld Alap Tanácsának a segítségét. Ennek a szlovéniai magyarok részéről egyébként tagja vagyok, és mondhatom, nagyon kellemesen elbeszélgetünk mindenféléről, de eddig még semmilyen érdemi pályázatról nem esett szó, még ezek kiírása sem történt meg. Úgy látszik, erre az évre a spórolás lesz jellemző a mi ügyeinket illetően is.

– Bár nagyon szépen hangzó javaslatokról van szó, mégis időhúzásnak tűnik az egész – hallhatjuk Pasza Árpádtól, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnökétől. – Egyértelműnek látszik, hogy a Szülőföld program esetében csak a beígért pénz felére számíthatnak a határon túli magyarok ebben az évben, bár erre is csak elvi szinten. Ráadásul Kiss Elemér személyében olyan személyt ültettek a Szülőföld Alap Tanácsa élére, aki szerintünk nem méltó e feladatra. Hab a tortán, hogy a horvátországi magyarság toronymagasan legtámogatottabb szervezete, a HMDK nem lehet jelen a tanácsban, így nyugodtan mondhatom, hogy a fejünk felett döntenek majd számos kérdésben. Egy szó mint száz, a miniszterelnök által hétfőn előadott javaslatokat színes lufiknak látjuk. Természetesen egyáltalán nincs ellenünkre, hogy a magyar alkotmányban felelősséget vállaljanak értünk, de a szavak egyre kevésbé hatnak meg minket, különösen december 5-e után. Bár a horvátországi magyaroknak megadatott a tökéletes mozgásszabadság a világban, de továbbra is kiállunk a kettős állampolgárság mellett.

Pasza Árpád tapasztalatai szerint egyébként a sokat emlegetett Interreg program még csak a szavak szintjén működik, pedig a szálakat sokkal szorosabbra kellene fűzni a határ menti régiók között. Keserűen jegyezte meg, hogy Pécs és Eszék között még a hetvenes-nyolcvanas években is szorosabbak voltak a kapcsolatok, mint mostanság. Arról pedig, hogy egy nemrégiben napvilágra került magyar belügyminisztériumi előterjesztés szerint a horvátországi magyaroknak is napi ezer forint helyett 3 ezret kell felmutatniuk a határon, a HMDK elnöke úgy vélekedett, hogy ugyan a horvátországi magyarok túlnyomó többségének ez nem jelent majd gondot, mégis felháborító javaslatról van szó, különösen, hogy Budapestnek megvan a mozgástere abban a tekintetben, hogy a határon túli magyarok irányában pozitív diszkriminációt alkalmazzon.

– Most is azt tapasztalhatjuk, hogy az Európai Uniót ürügyként emlegetik a budapesti balliberális kormánykörökben, holott Brüsszel sok más mellett ezt is kénytelen lenne elfogadni. Egyszerűen csak a sarkunkra kellene állni, és rámutatni arra, hogy Európában szinte mindegyik ország többségi nemzete előnyben részesíti külhoni testvéreit.

Bárdos Gyula, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti frakcióvezetője egyszerűen már nem tudja, hányadán állnak a különböző budapesti javaslatokkal, mivel a felvidéki magyarok nem szenvednek emlékezetkiesésben.

– A budapesti kormánykörökben a szavakat és a tetteket végre ideje lenne összhangba hozni – emeli fel a hangját Bárdos Gyula. – Igazán örülünk, hogy szeptember 5-én tíz határon túli szervezet vezetői találkozhattak a magyar miniszterelnökkel, mindazonáltal ez nem helyettesítheti a Máértot, amely a legitim fórum a határon túli magyar ügyekben. Gyurcsány Ferencnek ezt kellene összehívnia, és itt kellene megállapodásra jutni a különböző nemzetpolitikai kérdésekben. A magyar kormányfő által megfogalmazott javallatokkal kapcsolatban pesszimista vagyok, mivel egyelőre nem töltődtek meg tartalommal, tehát mindezt csak PR-fogásnak tudom minősíteni. A nemzeti vízummal és a speciális személyi igazolvánnyal kapcsolatos javaslatok zavarosnak tűnnek, főképp azért, mert mindig másról esik szó. Ráadásul Gyurcsány Ferenc szerint több hónap munkára van szükség ahhoz, hogy a görög példa alapján kidolgozzák a magyar modellt. Nos, ez a kijelentés is azt az érzést erősíti bennem, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány halogató taktikát alkalmaz velünk szemben.

– A nemzeti vízumról a magyar kormány mintha elhallgatott volna mostanában, a speciális személyi igazolványról lényegesen több szó esik – vélekedik Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és az újvidéki tartományi parlament alelnöke. – A VMSZ, illetve a délvidéki magyarság a kettős állampolgárságot tartja végcélnak, a megmaradás zálogának, így Gyurcsány Ferenc legutóbbi javaslatait az ahhoz vezető kicsi, ámbár fontos lépésekként értékeljük. A magyarosított görögigazolvány révén a határon túli magyarok közötti kapcsolattartás csak részben lenne könnyebb, hiszen a tervek szerint ezen okmány azokba az országokba tenné lehetővé a belépést, ahová a rendes magyar személyi igazolvány, tehát például Szlovéniába vagy Szlovákiába. Ugyanakkor Ukrajnába vagy Romániába egy ilyen okmánnyal nem tudnánk belépni, így a kárpátaljai és erdélyi nemzettársakkal továbbra sem lenne könnyű kapcsolatot tartania a délvidéki magyarságnak. Az meg aztán kifejezetten aggasztó, hogy a magyar kormány tervei szerint ezután azoknak a határon túli magyaroknak, akik nem uniós polgárok, napi ezer helyett 3 ezer forintot kell majd bemutatniuk a magyar határon. Ebből is látszik, hogy a budapesti kormány deklarált szándékai és a gyakorlat sokszor nem esnek egybe. Úgy látom, az anyaországban elkezdődött a választási kampány, és nagyon remélem, ebben nem leszünk eszközök. A VMSZ a tervezett alkotmánymódosítást szintén így értékeli. Borzasztóan örülnénk, ha Magyarország felelősséget vállalna a határon túli magyarokért, de nem csupán az alkotmányban, hanem a gyakorlatban is.

Egeresi Sándor kifejtette, hogy a VMSZ támogatja azt a javaslatot, amely szerint a magyar parlamentben külön bizottság foglalkozna a határon túli magyarokkal, mivel így még több szó esne a magyarországi közbeszédben a különböző nemzetrészekről. Ám még jobb megoldásnak tartaná, ha nem is olyan sokára a szomszédos országok magyarságának képviselői is részt vehetnének a magyar parlament munkájában, legalább megfigyelői státusban.