Navracsics Tibor a választási felkészülésről és a felmérésekről

A választásokhoz közeledve egyre inkább érzékennyé és hektikussá válik a közvélemény, pillanatnyi hatásoknak engedve is módosulhat az eredmény. Éppen ezért ezeket a felméréseket nem szabad túlbecsülni, igaz, alulbecsülni sem, a közvélemény-kutatások a közhangulat egyik fontos, de nem perdöntő tényezői lehetnek – nyilatkozta a Demokratának Navracsics Tibor, a Fidesz elnöki kabinetfőnöke, a Polgári Kormányzás 2006 munkacsoport vezetője.

– Már-már tragikus az államháztartás helyzete, s mivel nem lehet ígérgetni, ezért sokak szerint még a 2002-esnél is személyeskedőbb lesz a kampány. Egyetért ezzel?

– Személyeskedőbb lesz, és még erőteljesebb lesz a félelemkeltés. Sajnos minden jel erre mutat. Az elmúlt hónapokban szokás szerint elsősorban Orbán Viktor került a támadások középpontjába, s ő lesz a továbbiakban is célkeresztben. Most már a magánszféra sem szent, ezt mutatja, hogy már Orbán Viktor házába is be akarnak jutni egyes újságírók és a kormánypárti politikusok. Nehéz lesz ez a két hónap, de valahogyan át kell vészelnünk.

– A saját táboron belül is éri kritika a Fidesz kampányát, azt mondják, nem elég erőteljes, sőt, egyes vélemények szerint túl későn is kezdődött a jobboldali választási hadjárat.

– Azzal, hogy túl későn kezdődött a kampányunk, nem értek egyet, hiszen hosszú ideje tart a felkészülés. Nem csupán jelszavakról szól ez az időszak: ha egy politikai erő komolyan gondolja, hogy kormányzásra készül, megfelelő háttérnek és programnak is kell lennie mögötte. Ennek előkészítése azonban nem látványos folyamat. Amit többen hiányoltak, az a reklám, tehát plakát- vagy szórólapkampány, ám azt gondolom, ezen a téren is léptünk előre 2002-höz képest. Még a választási hadjárat elején járunk, van több mint két hónap a voksolás első fordulójáig, tehát hiba lenne már most negatív véleményt mondani a kampányunkról.

– Említette az imént a programot. Ez mikor lesz megismerhető?

– Programunk nem kevés elemével már most is tisztában lehetnek a választók. Említhetném, hogy radikális politikusszám-csökkentésre törekszünk országos és önkormányzati szinten egyaránt. Olyan gazdasági politikát kívánunk megvalósítani, amely a gazdaság belső motorjainak felpörgetésével állíthatja növekedési pályára az országot. De Orbán Viktor már beszélt a tb-járulék csökkentéséről, vagy a 14. havi nyugdíj bevezetéséről is – és most csak néhány témakört emeltem ki a már ismertetett terveink közül. Teljes egészében majd akkor kerül nyilvánosságra a programunk, ha a párt kongresszusa elfogadja. Úgy hiszem, erre február legvégén kerülhet sor. Megjegyzem, azért sem lenne jó a kapkodás, mert többször előfordult, hogy a Fidesz felvetett valamit, amit aztán pár nap múlva a kormányzat dobott be saját ötleteként. Ez nem volna baj, ha ezeket a pozitív kezdeményezéseket nemcsak szavak szintjén vennék át, hanem meg is valósítanák. Erre azonban nemigen volt még példa.

– A Polgári Kormányzás 2006 munkacsoport vezetőjeként ön is tevékeny részt vállalt a kormányzásra való felkészülésben. Mivel telt az elmúlt közel másfél év?

– A kevésbé látványos rész a szakértői egyeztetés, programalkotás volt. Ez intenzív, hosszabb munka, ám a háttérben zajlott, így erről nemigen tudhattak a választók. Ami viszont a nyilvánosság számára is látható volt, az a 2005 márciusában megkezdődött konferenciasorozatunk. Ennek során beszéltünk kulturális stratégiáról, Mikola István vezetésével tartottunk konferenciát a humánpolitikai stratégiáról a Matthias Corvinus Szakkollégiumban, a sportpolitika témakörében a Pálinkás József, illetve Deutsch Tamás vezette szakmai testületek számoltak be elképzeléseikről, de rendeztünk vitanapot gazdaságpolitikai stratégiáról is Matolcsy György vezetésével, ahol a cseh Polgári Demokrata Párt szakértői is részt vettek. A Nemzeti Konzultációt követően volt konferenciánk a honvédelmi politikáról, majd legutóbb a nőpolitikáról, míg februárban Budapestről, a főváros problémáiról szervezünk hasonló rendezvényt.

– Veszprémben a Fidesz színeiben az egyik körzetben Horváth Balázs indul, a másikban pedig ön. Ott milyen csatára számít?

– Horváth Balázs 2002-ben már az első fordulóban bejutott a parlamentbe, s most, a Fidesz és a Nemzeti Fórum közös jelöltjeként is jó esélye van a sikerre. Az én választókerületem nem ennyire egyértelmű. Bernáth Ildikó 1998-ban győzött, majd 2002-ben veszített a szocialista jelölttel szemben, most nekem kell visszaszereznem a választók bizalmát. Nehéz dolgunk lesz, hiszen az MDF színeiben például Kuti Csaba megyei közgyűlési elnök is ringbe száll, s ott minden párt többnyire ismert politikusokat indít. Érdekességképpen megjegyezném, hogy amelyik párt jelöltje ebben a választókörzetben győzni tudott a rendszerváltoztatás óta, abban a ciklusban az az erő is alakíthatott kormányt. Már csak ezért is remélem, hogy én kapom a legtöbb voksot.

– A közelmúltban napvilágot látott a Polgári Kormányzás 2006 munkacsoport közvélemény-kutatása. Mi lehet az oka annak, hogy míg a többi felmérés szerint szinte hajszálpontosan egyenlő az állás a két nagy párt között, az önök adatai alapján hat százalékkal vezet a Fidesz?

– A többi közvélemény-kutató céggel szemben az általunk végzett mérés mintája sokkal nagyobb. Tízezer embert kérdeztek meg munkatársaink telefonon keresztül, ez a tízezres minta minden szempontból megfelel a magyar társadalom rétegzettségének. Úgy gondolom tehát, hogy megfelelő alapossággal készített felmérésről van szó, amelynek az érvényességét és hitelességét az elkövetkező időszakban végzett felméréseink tovább erősíthetik.

– Mi az oka annak, hogy szinte hétről hétre, ha csak néhány százalékkal is, de változik a pártok támogatottsága?

– A választásokhoz közeledve egyre inkább érzékennyé és hektikussá válik a közvélemény, pillanatnyi hatásoknak engedve is módosulhat az eredmény. Ugyanakkor a minta nagysága is problémát jelenthet, hiszen egy ezres mintavétel esetén pár tucat ember hangulati változása már érzékelhető elmozdulást eredményez a felmérésekben. Éppen ezért a közvélemény-kutatásokat nem szabad túlbecsülni, igaz, alulbecsülni sem, az ilyen felmérések a közhangulat egyik fontos, de nem perdöntő tényezői lehetnek.

– Várható-e, hogy valamelyik párt a következő két hónapban „meglódul”?

– Reményeim szerint a Fidesz. A kampány intenzívebbé válásával, a tényekkel való szembesüléssel a választópolgárok is egyértelműen láthatják, hogy Magyarországon a jövő pártja a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség. Mindettől függetlenül a kampány kiélezett és rendkívül szoros küzdelmet hoz majd a két nagy párt között, ebben biztos vagyok.

– Négy éve szinte mindenki biztosra vette a Fidesz sima győzelmét, de a szocialisták a végjátékban nagyon megerősödtek. Elképzelhető-e egy 2002-eshez hasonló gyors, meglepetésszerű változás a pártpreferenciákban?

– Tanultunk a 2002-es hibákból. Mind a szervezetépítésben, mind a kampánytechnikákban sokat erősödtünk az elmúlt négy évben, amelyet jól jelez a 2004-es európai parlamenti választáson elért kimagasló siker is. Most már mi is tudjuk, hogy a mérkőzés a kilencvenedik percig tart…

Bándy Péter

Jobb ország, bal főváros

Országos szinten hat százalékkal nagyobb a Fidesz támogatottsága, mint a szocialista párté – véli a Polgári Kormányzás 2006 munkacsoport, amelynek reprezentatív, nagymintás felmérése szerint az MSZP a szavazók 34 százalékának, a Fidesz 40 százalékának a voksát nyerné el, ha most lennének a választások. A decemberben és január első két hetében készült, s múlt hét elején nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás alapján a voksolók tizenhat százaléka tekinthető bizonytalannak, ők többnyire várhatóan a kampány hajrájában hozzák meg végső döntésüket.

A munkacsoport jelentős eltéréseket mutatott ki regionálisan az állampolgárok szavazási szándékaiban. Budapesten az MSZP vezet – őket 39 százalék támogatja, szemben a Szövetség mögé felsorakozó 35 százalékkal -, ugyanakkor Észak- és Dél-Alföldön, illetve Nyugat-Dunántúlon például a Fidesz egyértelműen erősebb. A nagymintás kutatásból az is kiderül, hogy nagy esélye van a kétpárti parlament létrejöttének, a kis pártok támogatottsága az ötszázalékos küszöb alatt van.

Ugyancsak kismértékű Fidesz-előnyt mért az elmúlt hetekben két közvélemény-kutató cég is. A Szonda Ipsos múlt csütörtökön publikált felmérése szerint a teljes népesség körében két százalékkal vezetett az ellenzéki párt az MSZP-vel szemben (29, illetve 27 százalék), míg a biztos pártválasztók között 45 százalék szavazna a Fideszre, 43 a szocialistákra. A Medián szintén múlt heti adatai szerint a teljes népesség körében a Fidesz-MPSZ-nek 33, az MSZP-nek 30 százalékos támogatottsága van, míg a biztos pártválasztók között a Fidesz 47, a szocialisták 44 százalékon állnak. A többi párt egyik közvélemény-kutatás szerint sem éri el a parlamenti küszöböt – még az SZDSZ-nek van a legnagyobb esélye az Országgyűlésbe kerülésre.