– Botrányok sorozata, majd hosszú csend után talpra állt a KDNP. Mi adott okot a párt újraalakítására?

– A magyar társadalom, a magyar keresztény-keresztyén választók igénylik egy olyan világnézeti párt létét, amely markánsan védelmezi a kereszténységhez kötődő tradicionális értékeket, és a politika színpadán képviseli a történelmi egyházak társadalmi tanítását. Nagyon hiányzott egy ilyen párt eddig is. Névleg létezett ugyan a KDNP, de a Giczy-Bartók-féle ámokfutás kompromittálta a pártot, ami így politikai és morális értelemben is megsemmisült. Kizárták a nemzetközi szervezetekből, az egyházak sem álltak szóba vele, régi 40 ezres tagságából egyetlen ember fizetett tagdíjat… 2002. november 2-án Varga László, a parlament korelnöke, az 1947-es nemzetgyűlés Barankovics-párti képviselője a Legfelsőbb Bíróságon megnyerte a pert, megszüntettük a törvénytelenségeket, s ettől kezdve jogi értelemben újra legitimmé vált a párt. Varga László halálát követően – politikai testamentumának megfelelően – én vettem át a KDNP vezetését, és újraszerveztük a pártot. Ma több mint 10 ezer tagunk és félezer szervezetünk van. Folyamatban van visszavételünk a nemzetközi kereszténydemokrata szervezetekbe, s rendeztük az egyházakhoz fűződő viszonyunkat is.

– Hogyan mutatkozik meg ez az újjáéledés a Parlamentben, illetve a politika nagyszínpadán?

– A KDNP-nek több mint 20 képviselője ül az Országgyűlés soraiban, a Fidesz-frakción belül. De már elmondhatjuk, hogy nemcsak parlamenti képviselőink vannak, hanem parlamenti párt is vagyunk, hiszen két képviselőnk Fidesz-KDNP-támogatással szerzett mandátumot az időközi választásokon. Nagy Andor Szécsényben, s Firtl Mátyás Sopronban. Firtl Mátyás az első körben Fidesz-jelöltként indult. Győzött, de eredménytelen volt a választás az alacsony részvétel miatt. A második körben azonban már Fidesz-KDNP-jelöltként indult, s ekkor jóval több soproni járult az urnákhoz. Firtl Mátyás végül 72 százalékos elsöprő győzelmet aratott, s parlamenti képviselő lett.

– Azt akarja mondani, hogy Firtl Mátyás győzelmében szerepe volt a KDNP névnek?

– Igen, azt. Döntő fontosságú volt, amikor átfogó megállapodást kötöttünk Orbán Viktorral, s létrehoztuk hivatalosan is a Fidesz és a KDNP szövetségét. A német CDU-CSU-kapcsolat adott példát ehhez.

– Mi lesz ebben a szerkezetben a KDNP szerepe?

– A Fidesz széles gyűjtőpárt, a KDNP pedig világnézeti párt. A KDNP a radikális keresztény gondolat képviselőjeként, konzervatív irányba szélesíti a Szövetség táborát és védi a Fidesz hátát. Ezzel a kommunikációban is tehermentesíti bizonyos kényes kérdésekben a Szövetséget, így Orbán Viktoréknak nagyobb mozgásterük nyílik a bizonytalan szavazók elérésére.

– Ha a KDNP markáns módon védelmezi majd a hagyományos keresztény értékeket, akkor előfordulhat, hogy vitába keveredik a Fidesz egyes csoportjaival. Nem borul majd föl ettől a közös csónak?

– Mi világnézeti alapon állunk, már csak ezért sem engedhetünk a keresztény tanításból, s ha kell, azt prófétai jel módjára kisebbségben is képviseljük. Például az egyneműek házassága, az abortusz, vagy az eutanázia kérdésében. Ha már kisebbség: a KDNP az egyetlen párt ma Magyarországon, amely következetesen kiáll a legkiszolgáltatottabb és jogfosztottabb kisebbség: a magzati korukat élő ember- és polgártársaink védelmében. Ez nem taktikai kérdés számunkra, hanem küldetés. Természetesen megvan a megfelelő egyeztetési fórum, a Szövetségesek Tanácsa, amely a különböző szempontokat és hangsúlyokat meghagyva a szükséges politikai egységet biztosítja, úgyhogy semmiféle felborulástól nem kell félni. Varga László azt mondta: aki a politikában nem tud kompromisszumot kötni, az szakmailag alkalmatlan, aki pedig elveket ad fel, az morálisan az.

– Mi a KDNP programjának lényege?

– Amikor a nemrég a Győrben rendezett Barankovics-emlékünnepségen kibontottuk a Fidesz és az újraépített KDNP szövetségének zászlaját, akkor Orbán Viktor ott azt mondta, hogy kell egy olyan párt, amely erkölcsi mércét ad. Mindenkinek a lelkében ott szunnyadnak az igaz értékek, csak ezeket naponta tudatosan relativizálják és rombolják. Heller Ágnes például egyszerűen kijelentette, hogy én a parlamentben nem használhatok keresztény szavakat, különösen azt nem, hogy bűn. Jellemző az álliberális voltukra, hogy miközben én nem vonom kétségbe, hogy olyan marxista és libertiniánus fogalmakat használhatnak, amilyent akarnak, addig ők ideológiai alapon kirekesztenének abból a jogomból, hogy Szent István országában keresztény fogalmakat használjak. Nem az a legnagyobb rossz, hogy bűnöket követnek el, hanem az, hogy a devianciák pártfogolásával a bűnt erénynek állítják be, és ezzel társadalmi normává teszik.

– Ez a morális és világnézeti harc az egyetlen fő probléma, amely a KDNP-t foglalkoztatja?

– Nem. A szociális igazságosság értelmében a baloldali emberek számára is programot kell adjunk. Ez következik az alapelveinkből is, hiszen a keresztény szociális tanítás világosan kimondja, hogy sem a munka tőke nélkül, sem a tőke munka nélkül fenn nem állhat, de a munka elsődleges a tőkével szemben, mert jobban hozzátartozik az ember személyiségéhez. A keresztényszociális tanítás alapján a feladatunk a munka jogának a védelme a tőke diktatúrájától. A mai politikai életben a legzavaróbb probléma a jobb és bal fogalmának a tudatos manipulálása. Az MSZP legnagyobb blöffje az, hogy szocialista. Köznyelvi értelemben a Kereszténydemokrata Néppárt természetesen jobboldali párt. A valóság azonban az, hogy itt nem egy politikai koordináta rendszerről – azaz nem a jobb- és baloldal leegyszerűsített sémájáról van szó -, hanem kettőről. Az első koordináta rendszerben a hagyományos értékeket – a házasságot, a családot, az egyházakat és a nemzeti értékeket – találjuk a jobboldalon, vele szemben pedig ott van mindezek anarcho-nihilista tagadása baloldalon. Ebben a koordináta-rendszerben a KDNP határozottan jobboldali, míg az SZDSZ szélsőbaloldali párt. De a második koordináta-rendszerben viszont a KDNP – mivel a munkát tartja elsődlegesnek a tőkével szemben -, mérsékelt baloldali pártként, az SZDSZ viszont szélsőjobboldaliként mutatkozik, mert a multinacionális, globalista tőke abszolút prioritása alapján lényegében tagadja a munka jogát, azt, hogy az államnak feladata a munka jogának a biztosítása, ha szükséges, a tőke érdekeinek korlátozásával is.

– Ön hisz abban, hogy sikerül majd sok tisztességes baloldali embert kiragadni az MSZP fogságából ezzel az egyébként rendkívül tiszta és világos gondolattal?

– Igen. A szocialista elit naponta leplezi le önmagát, ezt egyre több baloldali érzelmű ember látja, csak nem volt eddig olyan erő, ami a keresztényszociális alternatívát biztosította volna. A szocialista párt annak a klientúrának a pártja, aki a Kádár-rendszerben meglévő politikai privilégiumait átváltotta gazdasági tőkére, s a gyárigazgató elvtársból gyártulajdonos úr lett. Talán könnybe lábad a szemük az Internacionálé hangjaira, de valójában a legvadabb kapitalizmusban érdekeltek, hiszen ők az új burzsoázia. Az is szimbolikus jelentőségű, hogy a szocialista párt miniszterelnöke először egy multimilliárdos bankár, majd egy szintén multimilliárdos seftelő. Ez körülbelül olyan, mintha a KDNP miniszterelnök-jelöltje Cicciolina lenne. Vagy mondok egy másik példát: olyanra sem volt példa, mint amit az MSZP december 5-én művelt, amikor egy kormány a saját nemzete ellen kampányolt, és amikor egy magát szocialistának nevező párt a nagytőke strómanjaként a kórház-privatizáció mellett, aminek a következménye az, hogy a milliomosoknak osztályon felüli ellátás, a népnek meg marad, ami marad. Erre mondtam, hogy ezek után a becsületesség alapján a Magyar Szocialista Párt a nevéből ki kellene venniük azt, hogy magyar, azt, hogy szocialista, és maradjon az, ami volt: a Párt.

– A radikális keresztény program eséllyel szólíthatja meg a jobboldal ma elveszettnek hitt részét, a MIÉP, a KDNP és azt MDF egykori táborát. De vajon mit kezd a párt a vidékkel, amely erősebb politikai képviseletért kiált?

– Turi Kovács Béla vezette kisgazdákkal a Szövetségen belüli szövetségben vagyunk, és kisgazda barátainkkal együtt járjuk az országot. Egyrészt történetileg a kisgazdák mindig közel álltak a kereszténydemokratákhoz, másrészt a KDNP igen markáns agrárprogramot alkotott. Agrárprogramunk lényege a magyar termőföld védelme, nehogy gyapotszedő rabszolgák legyünk saját országunkban. Fő törekvésünk a magyar vidék életminőségének megtartása, ezért minden eszközzel tiltakozunk a falusi posták, a volánjáratok, vonatjáratok megszüntetése, a kistelepülések iskoláinak a bezárása ellen. A vidéki élet ellehetetlenítésével, a gazdák kivéreztetésével ugyanis így készítik elő a terepet a nagybirtokosoknak, akik fillérekért felvásárolják a tönkretett magyar gazdák földjét. Szeretnénk végre létrehozni olcsó hitelekkel dolgozó agrárbankot, hogy a magyar gazdák tőkéhez jussanak. És szeretnénk megteremteni egy EU-pályázatok lehívását segítő rendszert, ami az egyszerű gazdáknak segít, akiktől aligha várható el az abszurditásig bonyolult pályázatok elkészítése és finanszírozása. Az unióban agrártámogatási verseny van, s más országok tíz körömmel védik a saját mezőgazdaságukat.

– Miként ápolják majd a nemzeti gondolatot?

– A nemzeti gondolat meghatározó eleme minden keresztény pártnak. Isten az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk, ezért aki a földi haza sorskérdései elől elmenekül, az hűtlen lesz az égi hazához is. Érdemes megfontolni, hogy a katolikus egyház régebbi, mint bármelyik európai ország, a protestantizmus egyházai régebbiek, mint az európai országok többsége. Tehát az egyetemes kereszténység nem megfojtotta a nemzeti létet, hanem lehetővé tette a megszületését, kibontakozását. A kereszténység tudatában van annak, hogy a nemzeti lét az emberiség természetes termőformája, sokszínű gazdagsága, ezért nemzeti alapon áll, szemben a szocialisták internacionalizmusával, és a liberálisok kozmopolitizmusával.

– Nemzeti gondolatról beszéltünk, de lesz-e nemzet, hiszen lassan elfogyunk.

– Nagy fájdalmunk nemzetünk katasztrofális demográfiai állapota. Mi azt mondjuk, hogy a jelenlegi kizárólagos személyi jövedelemadó-rendszer igazságtalan, mert csak az egyes embert nézi, elszakítva a családtól, holott a család az ember természet rendje szerint való egysége. Szeretnénk elérni, hogy a hazai adózók szabadon választhassanak a személyi adózási forma és a családi adózás között. Franciaország is bevezette családi adózás lehetőségét a személyi jövedelemadóval szemben, s ezzel sikerült megfordítania a demográfiai fogyást. A másik pedig egy sajátos KDNP-s program, amelynek az a lényege, hogy az egyes ember által befizetett jövedelemadó 10-10 százaléka automatikusan kerüljön vissza a felnevelő szülőkhöz. Nem kegyből, hanem jogból. Ezáltal fejezhetné ki az állam, hogy a gyermeknevelés a legértékesebb munka, amit a társadalomban végezni lehet. Jellemző a mai gyerekellenes állapotra, hogy ha például egy kft. tulajdonosaként disznókat nevel valaki, akkor nyugdíjjogosult, ha gyerekeket, akkor nem.

– Sok munka vár a KDNP-re. Itt van például egy aktuális probléma, a vatikáni szerződés, amelyet módosítani akar Göncz Kinga miniszter asszony. És nemcsak az egyházi iskolák támogatását akarja megvonni ezzel, de az egyházi szociális intézményekét is.

– Ebből is látható, hogy ideológiai alapon szisztematikus támadás zajlik az egyházak ellen. Az Orbán-kormány idején az egyenlő finanszírozás elve érvényesült, a Gyurcsány-kormány viszont el akarja venni az önkormányzati átlagnak megfelelő úgynevezett állami kiegészítést az egyházi intézményektől. A Medgyessy-Gyurcsány-kurzus már így is 100 ezer forintot vett el minden egyházi iskolába járó gyerektől. Például az a diák, aki kistelepülésről jár be önkormányzati iskolába, az kap bejárói támogatást, ha egyháziba jár, akkor nem. Tizenhárom pontban adtam be beadványt az Alkotmánybírósághoz, csak a 2005-ös költségvetés tekintetében, és az idei még tragikusabb… Hasonló a helyzet a szociális intézményeknél. Ezen a téren az MSZP mesterségesen szembefordította az önkormányzatokat a feladatot átvállaló és ténylegesen ellátó egyházi intézménnyel. A vesztesek a rászoruló idős emberek lettek. Korábban ebben a kérdésben is az Alkotmánybírósághoz fordultam, a testület megsemmisítette az idevonatkozó egyházellenes passzust. Göncz Kinga most újra próbálkozik vele.

– A vatikáni szerződés felbontása ellen Horn Gyula is tiltakozik, hiszen még ő kötötte a szerződést, miniszterelnökként. Van-e még ország, amelynek annyi összetűzése volt mostanában a Vatikánnal, mint nekünk? Gyurcsány Ferenc számonkérő panaszáradata a politizáló magyar püspökökről és papokról igencsak lejáratta az országot…

– Kezdjük ott, hogy Rákosi Mátyás óta nem volt példa arra, amit ma Gyurcsány Ferenc csinál, aki a parlamentben is szitokszóként használja azt, hogy „klerikális”. Gyurcsány Ferenc egyébként hiányos teológiai felkészültségével valósággal rátámadt a pápára, hogy szerinte a magyar püspökök politizáltak december 5-én. Nem állítok direkt analógiát, de tanulságos, hogy ilyenre XII. Pius pápa idején volt precedens, amikor Göring kijelentette, hogy Hitler megbízásából jött Rómába, hogy panaszt tegyen a pápánál azért, mert a német püspökök a nemzetiszocialista párttal szemben politizálnak…

– Nemcsak ön, de a Demokrata is kapott egy Szakállas bácsi-díjat. Bennünket többek között nőgyűlölettel és homofóbiával vádolt az adományozó SZDSZ.

– Először is köszönettel tartozom az SZDSZ-nek, mert egy országban tudatosította, hogy míg ő a devianciák propagátora, addig mi a normalitás védelmezői vagyunk. Mi azt mondjuk a homoszexualitásra, hogy mindenki azt csinál a magánéletében, amit akar, de azt ne hívják házasságnak, és a homoszexuális párok ne fogadhassanak örökbe gyereket. A házasság megszentelt intézmény, egy nő és egy férfi kapcsolata. Egyébként már maga a római jog is egy férfi és egy nő törvényes kapcsolatát nevezi házasságnak. A másik pedig, hogy a gyerek egészséges fejlődéshez való joga erősebb jog, mint a homoszexuálisok gyerekre való igénye. Azt mondta nekem egy SZDSZ-es képviselő, hogy én megfosztom az egynemű párokat a gyerektől. Mire azt válaszoltam, hogy nagyon téved! Nem én fosztom meg őket, hanem a természet rendje.

– Még ma is különösnek és érthetetlennek tűnik, hogy miért nem került bele az EU alkotmányába a „keresztény” meghatározás. Mi az oka ennek?

– Mi, kereszténydemokraták a parlamentben ezért szavaztunk nemmel a dokumentumra. A keresztény szó kihagyása egyrészt történelemhamisítás, másrészt pedig, ha az uniónak nem lesz lelke – és mi más lehetne Európa lelke, ha nem a kereszténység -, és nem lesz egyéb az unió, mint gazdasági seft, akkor a történelem első zökkenőjén szét fog esni. Mi a nem szavazatunkkal az alapító atyák, Schumann, Adenauer, De Gasperi iránti hűségünket is ki akartuk fejezni. Ők a keresztény civilizációra és az európai nemzetek sokszínűségére épülő Európát álmodtak meg. Ha viszont a most tevékenykedő brüsszeli bürokráciát nézem, akkor azt kell mondanom, hogy ez egy olyan alma, ami nagyon messze gurult az alapító atyák almafájától.

– Ha már szavazás, hogyan voksoltak a kereszténydemokraták most, Románia EU-csatlakozásával kapcsolatosan?

– Jelen voltunk, de nem nyomtuk meg a gombot. Ez fejezte ki azt, hogy tiltakozunk a kormány nemzeti érdekeket feladó politikája ellen, hiszen most lett volna történelmi alkalom egy diplomáciai offenzívával kikényszeríteni a Székelyföld autonómiáját. Az sem hagyható szó nélkül, hogy egy kétharmadosnak meghirdetett szavazás előtt öt perccel közli a levezető elnök, hogy feles a szavazás, továbbá szerintem külön kellett volna voksolni Romániáról és Bulgáriáról, mert a két ország két külön ügy, különösen magyar szempontból. Ugyanakkor az is megkerülhetetlen szempont, hogy nem büntethetjük mindezekért az erdélyi magyarságot azzal, hogy miután nem kaptak magyar állampolgárságot, a magyar országgyűlés elveszi tőlük az uniósat is. Mind a határon kívüli, mind a határon belüli magyarság életérdekeit csak egy nemzeti alapon álló kormány tudja biztosítani. Ennek a szolgálatára építettük újjá a KDNP-t, és kötöttünk szövetséget a Fidesszel. Mert ahogy Varga László mondta: a pálya széléről lehet bekiabálni, de gólt rúgni csak a pályán lehet.