Pálfi István, az Európai Parlament fideszes képviselője tudatosította a jelenlévőkkel, hogy Európában minden határszakasz versenyben áll a különböző pályázati pénzekért, így az Interreg programok keretében megpályázható összegekért is.

– A XII. Interreg Konferencia itt, az esztergomi várban a lehető legjelképesebb helyen ülhetett össze Meggyes Tamás polgármester úr, az Ister-Granum Eurorégió elnökének jóvoltából – hangsúlyozta a képviselő. – Tudatosítanunk kell, hogy Esztergom-Párkány központtal egy 200 ezres eurorégióról van szó, amelyik a magyar kereszténység, sőt mi több, a magyar államiság történelmi központját jelenti. Az eurorégiók komolyan elősegíthetik a mesterséges határok tökéletes átjárhatóságát, sőt meghaladását. Szerencsére a korszellem nekünk, magyaroknak kedvez, ugyanis Európában mostanság az az elv érvényesül, miszerint a merev struktúrákat fel kell hogy váltsák az önkéntes civil szerveződések, amelyeket természetesen az uniónak minden tekintetben támogatnia kell.

Duka-Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának EP-képviselője hitet tett amellett, hogy a Kárpát-medencei magyarság számára 2004. május 1-je rendkívül fontos mérföldkőnek bizonyult, ugyanis a szlovák-magyar, az osztrák-magyar és a szlovén-magyar határon helyreálltak a természetes régiók.

– Az elkövetkezendő években az a legfontosabb feladatunk, hogy a Kárpát-medence többi részén is légiesítsük a határokat, és a megfelelő uniós források segítségével eltöröljük a fejlettségbéli különbségeket – vélekedett a felvidéki politikus. – Brüsszelnek az a véleménye, hogy a határmenti régiók nagy része az elmúlt évtizedekben kifejezetten leszakadt, ezért egységesen támogatni kell őket a felzárkózásban.

Az ódon vár falai között előadást tartott Jan Olbrycht lengyel EP-képviselő, aki a területi együttműködések európai egyesületéről szóló rendelettervezet előterjesztőjeként írta be a nevét a szétszakított régiók újraegyesülésének történetébe. A lengyel politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az eurorégióknak lényegesen nagyobb szerepe lehet a mindennapokban, mint ahogyan azt a legtöbben hiszik.

– A lényeg, hogy a határ két oldalán élő emberek, illetve az önkormányzatok együttműködjenek és megszerezzék a szükséges uniós pénzeket. Emlékeztetnék arra, hogy az Európai Unióban még két évig egyaránt működik az Interreg A, B és C program. Az egyik az unió belső határai mentén elhelyezkedő vidékek fejlesztésére hivatott, és ami nagyon fontos: mind a 25 tagország ugyanolyan feltételekkel kénytelen elfogadni ennek működését. A másik program az előcsatlakozás időszakában többek között a román-magyar határvidék felzárkóztatását szolgálja. És létezik a szomszédsági politikát szolgáló program, amely mondjuk Ukrajna és Magyarország határmenti térségének fejlődését segítheti elő. Egyébként a következő két év rendkívül fontos lesz a magyar eurorégiók számára is, mert már most fel kell készülnünk a 2007 és 2012 közötti elosztási rendszerekre.

Kiss Antal, az Ister-Granum Eurorégió tanácsadója lapunknak elmondta, hogy Orbán Viktornak és Mikulás Dzurindának köszönhetően a Mária Valéria híd átadása volt a „0 kilométerkő” az eurorégió számára.

– Ennek köszönhetően családok ezrei foghattak újra kezet, olyannyira, hogy míg 1995-ben kevesebb mint 500 ezer ember kelt át komppal Esztergom és Párkány között, addig 2004-ben már 3,3 millió polgár utazott át a két várost összekötő hídon – magyarázta Kiss Antal. – Hogy miért is fontos az Ister-Granum Eurorégió? Nos, aki munkanélküli a felvidéki oldalon, az az esztergomi ipari parkban munkát kaphat, ahogyan az elmúlt néhány évben ez sok száz felvidéki magyarnak sikerült is. Így az érintett dél-szlovákiai magyar családoknak nem kell elköltözniük a lényegesen jobb helyzetben lévő Északnyugat-Szlovákiába vagy éppen Nyugatra. Ugyanakkor nem érhetjük be ennyivel, ugyanis Párkány és Esztergom között óriási szükség lenne egy teherhídra, mivel jelenleg Párkányból egy kamionnak a Börzsöny megkerülésével körülbelül 140 kilométert kell mennie, hogy elérjen Budapestre. Agyrém! Más előnyei is lehetnek egy eurorégiónak. Az esztergomi Vaszary kórháznak a két országra kiterjedő régióközponti intézetté kell válnia, hiszen adott esetben így sokkal gyorsabban ér majd a mentő egy infarktusos beteggel a megfelelő orvoshoz, de ennyi kismamának sem kell majd a mentőben megszülnie a gyermekét. Épp ezek miatt égető szükség mutatkozik a határokon átnyúló egészségügyi együttműködésre is.

Csalagovits Imre, az Interreg Igazgatóság első embere kifejtette, hogy az EU-ban már olyan program is létezik, ami nem csupán a határmenti térségeket öleli majd fel, hanem az adott országok közepén fekvő régiókat is. Így például Székelyföldet is be lehet kapcsolni a különböző uniós együttműködési formákba.

– Jó hír, hogy Magyarországon elindultak már az Interreg programok, és a PHARE-tapasztalatoknak köszönhetően kifejezetten hatékonynak mondható a programok menedzselése. Ne felejtsük, hogy a jövő nem más, mint az Európai Unió belső határainak a lebontása! Ezért az unió azokat a programokat kívánja támogatni a jövőben, amelyeket tényleg az adott határ két oldalán dolgoznak ki. És már arról is beszámolhatok, hogy a határokon átnyúló valódi együttműködések támogatására megnövelt források szolgálnak majd az elkövetkező években – hívta fel a hallgatóság figyelmét a gazdasági szakember.

Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke, EP-képviselő előadásában külön hangsúlyt kapott, hogy Horvátország és Románia mihamarabbi csatlakozása nem bővítésként, hanem újraegyesülésként értékelhető, tehát az Európai Unió a nemzeti újraegyesítés eszköze is. Ezt látszott alátámasztani a konferencia záróaktusa, hiszen több Kárpát-medencei eurorégió számos településének polgármestere – Meggyes Tamás kezdeményezésére – aláírta a Héthatár Egyesület megalapításáról szóló szándéknyilatkozatot.