Kristályosodik a Fidesz gazdasági programja – Kulcsszó az adócsökkentés és munkahelyteremtés

Bár a hivatalos megjelentetést csak márciusra ígérik, egyre világosabban látszik, mik lesznek a Fidesz gazdasági programjának főbb pontjai. A nagy léptékű reformígéretek az államháztartás teljes átszabását sejtetik, ahol kisebb államapparátus mellett a jelenleginél jóval több pénzt kapna az egészségügy és a mezőgazdaság. A párt kulcsszava a munkahelyteremtés, amire erős járulékcsökkentéssel ösztönözné a kis- és középvállalkozásokat. Az így befolyó dolgozói többletbefizetések nemcsak a járulékkiesést kompenzálnák, de még nyugdíjemelésre, jövedelemadó-csökkentésre is telne belőle. Túl ezen a Fidesz a családi jövedelemadózás bevezetését, valamint a Széchenyi Terv lakásprogramjának visszaállítását ígéri.

Egyelőre mindkét nagy párt kivár. Míg korábban a politikusok már a választások előtt fél évvel ismertették különböző reform-elképzeléseiket, ezúttal az utolsó pillanatig várnak a gazdasági programok megjelentetésével. A szocialisták elképzelései nagyjából sejthetők – a fő csapásirányokat meghatározza a tavaly elfogadott ötéves adóprogram -, kihívóik azonban csak márciusra ígérik elképzeléseik pontos megfogalmazását. A halogatást Kövér László azzal magyarázza: félnek, hogy a kormányoldal elorozza elképzeléseiket, ahogy az annyiszor előfordult az elmúlt másfél évben. Úgyhogy egyelőre csak annyi sejthető: a Fidesz nagy léptékű, az államháztartás teljes egészét átalakító reformra készül, ami szinte fel sem fogható a jelenlegi kormány közgazdasági alaptéziseiből kiindulva.

Adókatarzis előtt?

Orbán Viktor a Figyelőnek adott nyilatkozatában így körvonalazta a rendhagyó elképzeléseket: „A megszorítást hangsúlyozó gazdaságpolitika a jelenlegi növekedést is visszafogja… Minél labilisabb a helyzet, annál radikálisabb adócsökkentést kell végrehajtani… Ha az adócsökkentés a gazdaságot és a munkahelyek számának a növekedését gyorsan beindítja, akkor az az időszak, amíg labilis marad az államháztartás, meglehetősen rövid lesz”. A Fidesz tehát nemcsak nagy léptékű, de gyors reformot is ígér, amelynek kulcsfeladata a munkahelyek számának növekedése. Ennek fő eszköze a munkaadók által fizetendő tb-járulék 29-ről 19 százalékra csökkentése, amit már idén júliustól megvalósítanának. A pártelnök a korábbi sikerre hivatkozik: 1998-2002 között a Fidesz fokozatosan 39-ről 29 százalékra csökkentette a tb-járulékot, ami 60 ezerrel növelte a munkahelyek számát. A korábbinál jóval radikálisabb járulékcsökkentéstől az exminiszterelnök „munkahelyek százezreit” remélte múlt heti évértékelő beszédében. S a többlet-munkahelyek végeredményben többlet-adóbevételt hoznak a költségvetésnek.

Hogy alacsonyabb adószintnél nőnek a költségvetés bevételei, nem csak a Fidesz korábbi járulékcsökkentése bizonyítja. A szocialisták is dicsekedhetnek efféle sikerekkel: 1995-től például Békesi László csökkentette 32-ről 18 százalékra a társasági adó kulcsát, a vállalati nyereségadó-befizetések mégsem estek vissza, sőt nőttek. S a jelenlegi kormány is előszeretettel hivatkozik az evára, amely immár 91 milliárd forint bevételt hoz a költségvetésnek. Vagy ha külföldön nézünk körül: Szlovákia és Románia stabilizálta költségvetését a 19, illetve 16 százalékon meghatározott egykulcsos adórendszernek köszönhetően. Igaz, a szlovák sikerben nagyobb részt játszottak az adóreformmal egy időben bevezetett megszorító intézkedések, Romániában viszont az adócsökkentés tényleg a feketegazdaság kifehérítéséhez, a munkahelyek számának bővüléséhez vezetett (Demokrata, 2006/4). S hasonlóak Matolcsy György hivatkozásai, aki állítja: a Nyugat-Európában párját ritkító, mindössze 2 százalékos holland munkanélküliségi mutatónak nagy mértékű adócsökkentés volt az előzménye. Akárcsak Írországban, ahol az alacsony adóknak köszönhetően 18-ról 3 százalékra esett vissza a munkanélküliség.

A járulékcsökkentés mellett a Fidesz a személyi jövedelemadó-kulcsokat is mérsékelné. A jelenleg 36 százalékos fölső kulcsot valahova 15-20 százalék közé húzná, a 18 százalékos alsót pedig 13 százalékra mérsékelné. A látszólag mindenhol megcsappanó költségvetési bevételeket a többletmunkahelyekből beszedett bevételek, a bérnövekedésből adódó többlet-vásárlások többlet-áfája, valamint az alacsony adóterhek miatt a feketegazdaságból visszatérők adóbefizetései billentenék helyre (hosszabb távon pedig számítani lehet a beinduló gazdasági növekedésre is). Ahogy Matolcsy György a Demokratának fogalmazott: adókatarzisra van szükség, hogy a magyar gazdaság képes legyen kimászni a gödörből (Demokrata, 2006/4). S akkor talán végre megszűnne az az állapot, hogy hivatalosan a magyar munkaképes lakosságnak csupán 57 százaléka dolgozik.

Nemzeti támogatásokat

Az adórendszer átalakítása után a Fidesz másképp készül elosztani a különböző kormányzati támogatásokat. A minimálbér adómentességét megtartanák, emellett viszont visszaállítanák a családi jövedelemadó-kedvezményeket. A gyermekek után járó adójóváírás lehetőségét éppen idén januártól szüntette meg a Gyurcsány-kormány, igazságtalannak minősítve azt. Pedig az érintettek 85 százaléka teljesen, 13 százalékuk pedig részben ki tudta használni az engedélyezett keretet. A kedvezményt a legszélesebb rétegeknek ajánlja fel a Fidesz elnöke. Évértékelő beszéde szerint: „család minden olyan együttélés, ahol gyermek van”. Szintén a családok irányába tett gesztus a Széchenyi Terv keretében megismert lakástámogatási rendszer visszaállítása. Ahogy Orbán Viktor fogalmaz: az otthon nem luxuscikk, hanem az emberi élet szerves része. A családi adókedvezmények, valamint a lakástámogatási adójóváírás visszaállítása is mutatja: a Fidesz továbbra is próbálja kerülni, hogy egyes társadalmi rétegek pusztán segélyekre építsék megélhetésüket. A több támogatáshoz ismét azok juthatnának hozzá, akik dolgoznak, akik tesznek valamit jövőjükért. Ez is egyfajta ösztönzés lehet a munkahelyek számának gyarapításához… Emlékezetes, 1999-ben szintén a polgári kormány döntött a munkanélküliségi segély jogosultsági idejének csökkentéséről egy évről háromnegyed évre, majd 2000-ben a jövedelempótló támogatás megvonásáról.

A Fidesz miniszterelnök-jelöltje ugyanakkor azt ígéri: megvédi a polgárokat a luxusprofittal szemben. Amivel arra utal, hogy a jelenlegi ciklusban 67 százalékkal nőtt a gáz (117 százalékkal az ipari gáz), s 230 százalékkal a gyógyszerek ára. Pedig ezeknek a termékeknek – valamint a személyszállításnak, a villamos energiának – a kormány határozza meg az árát. S ez ügyben már el is hangzott az első konkrét ígéret: hatalomra kerülése esetén a Fidesz azonnal 10 százalékkal mérsékelné az elektromos áram díját.

Rendhagyó véleményt fogalmaz meg a Fidesz az egészségügy átalakításával kapcsolatban is. Köztudott, az egészségügy az az ágazat, ahol a szervezet kezelhetetlen nagy mérete miatt egyszerre figyelhető meg hihetetlen szegénység, és nagy pazarlás. Míg a jelenlegi kormánypártok apró reformokkal, esetleg a magántőke bevonásával próbálnák lassan kúrálni a meglehetősen beteges rendszert, a polgári párt itt is az azonnali megoldást szorgalmazza. Először is az igazgatási rendszert alakítanák át, megszüntetve a pazarló, túlbürokratizált, a kreatív egyéni ötleteket eleve ellehetetlenítő rendszert. A magántőke bevonását nem támogatják, az egészségügynek ugyanis a nemzet egészét kell szolgálnia, márpedig a magántulajdon megjelenésével ez sérülhet. Az új rendszer kiépítéséhez azonban először pénzt – nem is kevés pénzt – kell a rendszerbe tenni, vagyis a Fidesz egészségügyi reformja kezdetben szintén megterhelné a költségvetést. Konkrét ígéret azonban egyelőre még csak annyi hangzott el az egészségügy területén: a Fidesz ingyenessé tenne bizonyos fontos gyógyszereket a három év alattiak, és a 65 év fölöttiek részére.

A gazdasági élet szereplői közül két olyan réteg számíthat a polgári kormány kiemelt támogatására, amely a jelenlegi ciklusban nem kap túl nagy figyelmet. A Fidesz épp a hétvégén lépett választási szövetségre a Vállalkozók Pártjával, s az ennek kapcsán kiadott közleményből is kiderül: a fiatal demokraták a gazdasági növekedés alapjának tekintik a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztését. Tőlük várják a ciklus végére a munkanélküliség felszámolásához szükséges 400 ezer munkahely megteremtését, nekik dolgozzák ki a részmunkaidős támogatási programokat. A kormány államilag is segítené, hogy minél több kisvállalkozás juthasson uniós támogatáshoz, újra indulnának a Széchenyi Terv kisvállalkozásokat segítő pályázatai, többek között a turizmusfejlesztés, amely ágazat bevételeit a miniszterelnök-jelölt rendkívül fontosnak tartja a gazdasági egyensúly megőrzéséhez. A Fidesz feltett célja, hogy támogassa a hazai vállalkozásokat a közbeszerzéseknél, hogy ne csak az állami-önkormányzati pályázatok 20 százalékát nyerjék el. S támogatnák magyar vállalkozások piacszerzését és tőkebefektetéseit a környező országokban. A Fidesz ugyanis vallja: nemzeti tőke nélkül nem képzelhető el tartós gazdasági egyensúly. A másik kedvezményezett réteg szintén száz százalékban nemzeti: a gazdatársadalomról van szó, amelynek Orbán Viktor már oda is ígérte a Földművelésügyi Minisztériumot. Így végre megszűnik az, hogy „egy ország saját gazdáival szemben folytat mezőgazdasági politikát”. A két réteg iránt tanúsított kiemelt figyelem nem véletlen: más gazdasági szereplőket nem is nagyon lehetne számba venni, amennyiben a kormány a nemzeti tőkét erősítené; másrészt – éppen ezért – a Fidesz ezekkel a szereplőkkel folytatta le a gazdasági konzultációkat, amelyek meghatározzák gazdasági programját. Emlékezetes, a gazdasági konzultációk jelszava az volt: felülről vezérelt reformok helyett a valóságos problémákat oldjuk meg, amikkel a gazdasági élet valós szereplői tudnak szembesíteni. S a féléves tárgyalássorozat végén kiderült: az egyes érdekképviseleteknek nagyon jó programjavaslataik vannak saját ágazatuk rendbetételére.

Felvállalt kockázat

Természetesen mindezt – mindennek az árát – nem csak a munkahelyteremtés többletbevételeiből kívánja fizetni a Fidesz. Sok-sok meg nem valósított államháztartási reform után ezúttal a fiatal demokraták is beígérik az olcsóbb, takarékosabb államot. Orbán Viktor szavaival: ahol megfelezik a politikai osztály létszámát. Valójában nem is igazán létezik más választás. Ahogy Matolcsy György számol: 2008-ig 1000-1500 milliárd forinttal kellene csökkenteni a kormányzat túlköltekezését, ami hagyományos megszorító módszerrel három Bokros-csomagot jelentene. A Fidesz ígéretét az teszi hitelessé, hogy 1998-ban már csináltak valami hasonlót. Hatalomra kerülése után néhány hónappal a polgári kormány megszüntette a rendkívül pazarló és korrupciógyanús tb-önkormányzatokat, beolvasztva az állami költségvetésbe. Hitelessé teheti az is, hogy a miniszterelnök-jelölt külön független tanácsot állítana fel a benyújtott költségvetés realitásának ellenőrzésére, s amennyiben az azt nem tartaná megvalósíthatónak, új költségvetés kidolgozására utasíthatná a kormányt. A takarékoskodást, az egyensúlyt tehát tényleg szem előtt kellene tartani, nem fordulhatna tehát elő az elmúlt években oly gyakori eset, amikor a kormánypárt – visszaélve parlamenti többségével – már eleve valószínűtlen számokat szavaz meg.

Az ígéretek azonban még így is sokba kerülhetnek. Gyurcsány Ferenc ezért mosolyogva Háry János-tervnek nevezi a Fidesz elképzeléseit, hozzátéve, hogy ezzel a fajta felelőtlen ígérgetéssel az ellenzék az MSZP-nek nyeri meg a választásokat. Nem lehet a nemzeti jövedelem öt százalékát egy hét alatt elígérni – értékelte az elképzeléseket a jelenlegi miniszterelnök. A demagógiára célzó kormányfő elfelejtette: ha valakinek, hát az MSZP-nek nem szabadna ilyesmivel támadni, hiszen 2002-ben épp demagóg ígéreteikkel nyerték meg váratlanul a választásokat. A plusz egyhavi nyugdíj, a jelentős bérnövekedés és a 400 ezer új munkahely ígérete pontosan megegyezik a jelenlegi fideszes jelszavakkal – a különbség csak annyi, hogy a szocialista ígéretek teljesülésének árát ma már jól látjuk a stabilizálhatatlan költségvetésben, a növekvő államadósságban, az uniós kritikákban vagy a nemzetközi hitelintézetek leminősítésében. A szocialisták ugyanis arról feledkeztek meg: valahonnan meg kell teremteni az osztogatás fedezetét. Medgyessy Péter ezt elvileg a száguldó gazdaságtól várta, az MSZP vállalkozásokat megszorító politikája azonban éppen e száguldást fékezte le. A Fidesz most körültekintőbbnek látszik, a kisvállalkozások és a munkahelyteremtés fókuszba állítása legalább esélyt ad arra, hogy a költségvetés helyzetének romlása nélkül lehessen megvalósítani a választási ígéreteket.

Kérdés, ezt be lehet-e adni Brüsszelnek, amely épp a költségvetés rendbetételét várja az új kormánytól. A fideszes kísérlet, a merész ugrás ugyanis nem csak a szocialisták konzervatív gazdaságpolitikájával ellentétes, ugyanezt a hagyományos felfogást vallja a brüsszeli adminisztráció is. Amely természetesen nem tehet semmit a kísérletezés ellen, amikor egy ország nagyjából kiegyensúlyozott költségvetéssel rendelkezik – végül is belügy, hogy melyik kormány hogyan osztja szét az adóbevételeket -, Magyarország azonban az utóbbi három évben folyamatosan az elvárt határokon kívül játszik, több semmibe vett figyelmeztetést is bezsebelve. Vajon nem tekintik-e a renitens viselkedés folytatásának azt a programot, amely rossz esetben rövid távon még tovább növelheti a költségvetés hiányát.

Azt ugyanis Orbán Viktor is elismeri a Figyelő-interjúban: „Olyan megoldást nem ismerek, amely ezen kockázat nélkül tudná megindítani a magasabb gazdasági növekedést (…) Akármennyire is csökkenteni akarjuk a kockázatot, valamennyi azért marad”. Hogy az efféle ugráskísérletek roszszul is elsülhetnek, igazolja az 1993-94-es példa. Az akkori pénzügyminiszter, Szabó Iván úgy gondolta, hogy nem kell törődni az ország gyors eladósodásával. A túlköltekezés mögött ugyanis az állt, hogy a cégek, vállalkozások modernizálták termelésüket, korszerű nyugati gépeket vásároltak, s a pénzügyminiszter abban bízott, ezek eredményeként úgy megugrik a termelékenység és az export, hogy magasabb szinten magától helyreáll az egyensúly. Az elképzelés nem volt rossz, csak annyiban, hogy teljes kifuttatásához már nem volt elég tartaléka Magyarországnak. Bár a korszerűtlen szocialista termelési szerkezet modernizálásában elévülhetetlen érdemeket szerzett a kísérlet, a túlköltekezés eredményeként hazánk a valutacsőd szélére került. A következmény a Bokros-csomag volt.

Kisvállalkozások kormányon

Természetesen ma még nem lehet tudni, mi lesz konkrétan a Fidesz programja, a beígért változtatások közül végül mit milyen határidőre szeretnének megvalósítani. Az biztos, hogy soha ilyen széles társadalmi együttműködésre nem épült még választási program. Még soha egyetlen párt sem vállalta fel: a hazai vállalkozások szükségleteire építi gazdasági programját. Mint ahogy vélhetően azért is késik a végső, kinyomtatott változat, mert a párt gazdasági szakértői kétségbeesve keresik a forrásokat a felvetett reformok megvalósításához. Ha azonban tényleg így hirdetik meg a programot, ilyen széles összefogással, ha Brüsszelben nem is, de idehaza rendkívül széles mozgásteret biztosít a kormánynak. Hiszen innentől fogva a kisvállalkozások nem a kormány ellen gondolkodnak, hanem a kormányért, hiszen ők maguk adták a programot, ezért a felelősségből is részt kell vállalniuk. Vagyis ha bármi nehézség mégis felmerül, kormány és üzleti szféra együtt kell hogy megtalálja a legjobb megoldást. A program tehát menet közben – mondjuk Brüsszellel szembesülve – még akár változhat is, a lényeg, hogy a vállalkozások érezzék: az adott lehetőségek között a legtöbbet teszi értük a kormány.

A Fidesz bízik az ugrás sikerében. Olyannyira, hogy miniszterelnök-jelöltje azt is ki meri jelenteni: az adócsökkentés generálta munkahelyteremtés annyira sikeres lesz, hogy nemcsak az eddig vázolt célokra, de még 14. havi nyugdíjra is telik majd 2010-ig a költségvetésből.

Kárász Andor