Január elsejétől törvénysértést követett el kilenc uniós tagállam. Az elmúlt hónapban ugyanis tovább alkalmazták a jellemzően 5-6 százalékos, szuperkedvezményes áfakulcsokat. A tagállamok 1999-ben kaptak lehetőséget arra, hogy különleges áfakedvezményt nyújtsanak a helyi közösségeket ellátó, munkaigényes szolgáltatások számára. A döntés a kisvállalkozások érdekében született, és azt remélték, hogy gyarapítani fogja a szektor által teremtett munkahelyek számát. Bár a kísérlet nem vált be, a kedvezményes időszakot már kétszer meghosszabbították – utoljára 2005 december 31-ig -, az érintettek ugyanis azzal érvelnek: ha munkahelyet nem is teremt az adóengedmény, legalább segít a jelenlegiek megtartásában.

Ezúttal azonban nehezebben született egyezség, az alkuba ugyanis először kapcsolódtak be az új tagállamok. A csatlakozási szerződés számukra nem engedélyezte az ideiglenesnek mondott kedvezményt, most azonban az ő szavazatukra is szükség volt a rendelkezés meghosszabbításához. A kedvezmények fenntartása mellett különösen Franciaország kardoskodott: a három hónapos tárgyalássorozat elején nyíltan jelezte: kész akár megsérteni is az uniós adórendszert, amennyiben eltörölnék a kedvezményes kulcsot. Az újak – különösen Lengyelország és Csehország – viszont csak akkor voltak hajlandók támogatni a hosszabbítást, amennyiben ők is lehetőséget kapnak a kedvezmény minél szélesebb körű alkalmazására.

A kompromisszum szerint tehát legalább öt évig továbbra is csupán 5,5 százalék áfát kell fizetniük a francia ablaktisztítóknak, lakásfelújítóknak, 6 százalékot a belga vagy holland cipő-, ruha- és kerékpárjavítóknak, 7 százalékot a spanyol fodrászoknak, és hasonló kedvezményes kulcsot érvényesíthetnek a vállalkozások uniószerte az otthoni ápolás, a takarítás és a magánlakások felújítása után. Immár az új tagállamokban is, ahol jelenleg meglehetősen változó a munkaigényes ágazatok támogatása. Csehország például már most is csupán 5 százalék áfát vet ki a lakásfelújításra és takarításra, Lengyelország 7 százalékot a ruha- és cipőjavításra és szintén a lakásfelújításra. Mi több, a lengyelek és csehek konokságát végül azzal szerelte le a brüsszeli bizottság, hogy lehetőséget kaptak arra: a jövőben a szociális lakásépítésekre is szuperkedvezményes kulcsot számolhassanak el, sőt maguk határozhassák meg, mit minősítenek szociális lakásépítésnek. Magyarországon viszont minden munkaigényes ágazat a legmagasabb, 20 százalékos áfakulcs hatálya alá tartozik. Ezzel kapcsolatban a Fidesz máris jelezte: kormányra kerülése esetén Magyarországon is ötszázalékos kulcsot vezetne be a szociális lakásépítésekre.

Azért némi hasznot enélkül is húzunk a kedvezmények meghosszabbításából. Az egyezség arra is kiterjed: 2010-ig érvényben maradhatnak a csatlakozó országok számára eredetileg 2007 végéig biztosított más irányú áfakedvezmények. Ennek értelmében például Magyarországon 20 helyett csupán 15 százalékos áfát kell fizetni a távfűtés, a gáz, a szén és brikett, valamint az éttermi szolgáltatások után – noha ezt a kisebb kulcsot valójában csupán élelmiszerek és kulturális szolgáltatások után lehetne felszámolni.

Az uniós mikrovállalkozásokat képviselő UEAPME szervezet elégedettségét fejezte ki a nehezen megszült egyezség miatt, egyúttal azonban közölte: az állandó meghosszabbítás helyett jobb lenne véglegesíteni a munkaigényes ágazatok kedvezményes áfakulcsát.

kandor