Dobogón a régió a termelékenységi világranglistán

Miközben a régebbi uniós államokban egyre lassabban nő a munkahelyi termelékenység, az újonnan csatlakozottak a világ egyik legdinamikusabb térségének számítanak. Magyarországon például tavaly 6,3 százalékkal nőtt a munka hatékonysága, miközben a nyugat-európai átlag csupán 0,5 százalék. Igaz, még így is csak feleannyi értéket állítunk elő, mint egy német vagy amerikai dolgozó.

A termelékenységet – egységnyi munkaidő alatt előállított érték – régóta misztikus érvként használják gazdasági elemzők, amikor levezetik, hogy a nyugat-európaihoz képest miért rendkívül alacsonyak a hazai bérek. Ezt hallottuk a kilencvenes évek elején, amikor a nyugati szint tizedét kerestük, s ezt mondja most is a kormány: csak annyival emelkedhet a bérszínvonal, amennyivel a termelékenység nő. Ezért hangozhat meglepően a Conference Board múlt heti jelentése, amelyből kiderült: a közép-kelet-európai régió a világ harmadik leggyorsabban fejlődő térsége a termelékenység terén. Hisz 6,2 százalékos átlagos növekedését csak Kína és India múlta felül. A jó eredmény különösen Lettország, Lengyelország és Magyarország teljesítményének köszönhető, ahol az elmúlt évben 8,1, 7,7, illetve 6,3 százalékkal javult a munka hatékonysága.

Lényegesen gyengébb a régebbi 15 uniós tagország eredménye. Ma már jól látható: tendencia, hogy Nyugat-Európában egyre lassabban nő a termelékenység. A kilencvenes évek elején még átlagosan 2,3 százalékos mutatót az ezredforduló környékére 1,5 százalékos átlag váltotta fel, 2004-ben már csak 1,4, tavaly pedig csupán 0,5 százalékkal javult a munka-hatékonyság. A lassulás alól a legnagyobbak sem jelentenek kivételt: Németország, Nagy-Britannia vagy Olaszország egyaránt 0,9 százalékkal szerénykedik, s a legjobb eredményt felmutató spanyolok is csak 1,3 százalék felmutatására képesek.

A kutatóintézet számaiból ugyanakkor az is kiderül: a gyors növekedésnek köszönhetően egy magyar munkás immár feleakkora értéket állít elő egy óra alatt, mint német, ír vagy amerikai kollégája. Aminek tükrében kétségessé válnak a hat-hétszeres fizetéskülönbséget a termelékenységgel indokoló magyarázatok. Sőt, Portugália vagy Szlovénia újabban már elmarad termelékenységben Magyarország mögött, mégis köztudott, hogy ezekben az országokban a magyar bér dupláját viszik haza a dolgozók.

Catherine Guillemineau, az intézet egyik kutatója a külföldi befektetésekkel magyarázza Lengyelország és Magyarország szárnyalását: az új gyárakban alkalmazott modern technológia és a nyugati tervezés-szervezési elvek jócskán lendítettek a munka hatékonyságán. S állítja: amennyiben ezen országok tőkefogadó-képessége a következő évekre is fennmarad, fenntartható a rendkívüli tempó.

Csath Magdolna egyetemi tanár szerint viszont nem szabad az egész gazdaságra érvényes következtetést levonni a termelékenységi statisztikákból. A felmérést ugyanis a nagy cégeknél készítik, vagyis a kedvező számokat legfeljebb a Magyarországon jelenlévő multinacionális vállalkozásokra érthetjük. Ahol tényleg nagy a termelékenység: az emberek egy részét ugyanis ezek a cégek elbocsátották, a maradékot pedig rendkívül kihasználják. A hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások azonban lényegesen kevésbé állnának helyt a nemzetközi termelékenységi versenyben.

A kutatónő arra is felhívja a figyelmet: álságosak azok az összehasonlítások, amelyek azt mutatják, hogy a magyar munkás még mindig csak feleannyira hatékony, mint nyugat-európai kollégája. Valójában ezek az emberek kevesebb bérért már most is többet dolgoznak. Hogy az általuk előállított érték mégis kisebb, inkább a munkaszervezési, technológiai okok rovására írható. A nagy befektetők ugyanis – épp a munkaerő olcsósága miatt – egyelőre nem hozzák be Magyarországra a legmodernebb berendezéseket, a legképzettebb menedzsereket, a legfejlettebb munkaszervezési eljárásokat. S az alacsony bérek miatt még így is zsebre vághatják a termelékenység-növekedés profitjának nagy részét. Sajnos ezt a magyar döntéshozók is ösztönzik. Ahogy egy vezető tisztviselőnk egy éve Amerikában fogalmazott: Magyarországon azért érdemes befektetni, mert dinamikusan nő a termelékenység, miközben nagyon alacsonyak a bérek…

A termelékenység-jelentés egyébként a Conference Board egy szélesebb kutatásának része, amely a termelékenység, a foglalkoztatás és a jövedelmek egymásra hatását vizsgálja. A teljes eredményt márciusra ígéri az intézet.

szasa