Istentelen kampány

„A macskákat is könnyebb egy csordába terelni, mint az ateistákat” – írta az „ateisták pápája”, Richard Dawkins Isteni téveszme című 2006-os könyvében. A brit szerző arra utal, hogy az istentagadók közös erkölcsi értékrend híján – a hívőkkel szemben – nehezen alkotnak közösséget.

Az ateizmus szűken értelmezve a természetfeletti lényeket, így Istent is elutasító ideológia. Tágab értelelemben viszont azok a nézetek is idetartoznak, amelyek ezt nem eldönthető kérdésnek tartják. Radikalizmusuk skálája széles. A „gyenge ateisták” nem merik kijelenteni, hogy nincs Isten, de ők maguk nem hisznek benne. Az erős ateisták viszont Isten nemlétéről meg vannak győződve, azt egyenesen bizonyítottnak hiszik. 

Ahogy az LMBTQ-mozgalom, úgy az ateizmus is folyton bővül új irányzatokkal. Ilyenek a magukat „felvilágosultaknak” vagyis bright-oknak nevezők, akik semmilyen természetfeletti erőben nem hisznek. A lista hosszan folytatható, hogy pontosan hány irányzat van, azt csak Isten tudja.

Születés, bukás

Bár az ateizmust már az ókori görögök is ismerték, nyílt irányzatként a XVI-XVII. században jelent meg először, fő gondolata pedig a szekpticizmus, vagyis az érzékszervek által megismerhető és az abszolút igazságokban való kétkedés volt. Ebből alakult ki a XX. században a tudományos szkepticizmus mozgalma, amelynek alapgondolkodói, Karl Marx, Friedrich Nietzsche és Sigmund Freud szerint a világot csak empirikus módon megszerzett, megbízható és meggyőző bizonyítékok alapján lehet megismerni. 

Magyarországon az első ilyen irányultságú szervezet a 1908 és 1919 között működő Galilei Kör volt, amely az állam és az egyház szétválasztását, valamint a kereszténység szerepének visszaszorítását tűzte ki célul. A szervezethez csatlakozó egyetemi diákok vallásról szóló tanórákat zavartak meg, és vallási témájú köztéri szobrokat rongáltak meg. Vezetőjük az anarchizmussal szimpatizáló, a Tanácsköztársaság rémuralmát aktívan segítő Pikler Gyula jogász, egyetemi tanár volt, aki 1901-ben azt mondta: „Az én célom az, hogy az Önök szívéből az olyan kicsinyes fogalmakat, mint a haza, nemzet kiirtsam.”

A szervezetet később feloszlatta a rendőrség, a Horthy-korszak alatt pedig betiltották a vallástagadó csoportokat. Aztán az ateizmus a kommunista rendszer preferált ideológiája lett.

A nemzetközi ateizmusnak a 2001. szeptember 11-i terrortámadások adtak lendületet, hangadóik az mondták, hogy a New York-i World Trade Center tornyainak lerombolása a vallási fanatizmus jelképe, amellyel szemben egyesült fellépésre van szükség. A mozgalom arca Richard Dawkins lett, aki a vallást a „XXI. század rossz forrásának” nevezte. Négy évvel később megrendezték az indiai Ateista Világkongresszust majd a Nemzetközi Humanista és Erkölcsi Szövetség (IHEU) párizsi világkongresszusát, amelyben azt vallották, hogy „a vallási fundamentalizmusok támadást indítottak a humanista alapelvek – az emberi jogok tiszteletben tartása, a fajok és a nemek közti egyenlőség – ellen, egyes nyugati vezetők pedig az istenhit köré próbálják szervezni a társadalom életét.” Az „ateista pápa” mindenesetre tágan értelmezi a „humanista elveket”: fentebb említett könyvében, majd számos interjúban például relativizálta a pedofília bűnét is, ami követőit láthatóan nem zavarja.

A nemzetközi szelek Magyarországra is elértek. 2006-ban megalakult a Magyar Humanisták és Ateisták Társasága, majd egy évvel később a Szkeptikus Társaság a később momentumos parlamenti képviselőjelöltként induló Hraskó Gábor vezetésével. Ugyancsak 2007-ben jött létre a Magyar Ateista és Agnosztikus Klub Brendel Mátyás vezetésével. Brendel akkoriban a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének a munkatársa volt. Önéletrajza alapján azonban tudományos munkássága (legalábbis ami írásai számát és hatását illeti) kevésbé jelentős, mint online „hittérítői” munkája. A fenti szervezetek nem voltak képesek dinamikusan növekedni. Megmaradtak a baráti társaságok és szubkultúra szintjén.

Valóság és mese

A Magyar Ateista Társaságot (MATT) 2014-ben alapították egy hasonló tematikájú Facebook-csoport tagjai, majd a Fővárosi Törvényszék 2019-ben jegyezte be „közhasznú egyesületként”. A szervezet a 2016-os Pride-vonuláson is feltűnt az „A szerelem valóság, isten csak mese!” feliratú szivárványos táblával és azóta rendszeresen felvonulnak hasonló rendezvényeken.

A szervezettől nem áll távol a politika: Korábban a miniszterelnök fiát, Orbán Gáspárt majd Kásler Miklóst is célba vették általuk „keresztény fundamentalizmusnak” minősített hitük miatt, Kövér Lászlót pedig „gyűlöletkeltéssel” vádolták. A 2018-as parlamenti választás előtt írtak levelet a pártoknak, hogy képviseljék az ateisták érdekeit. 

A nemzeti-keresztény kormány láthatólag frusztrálja a MATT-ot. Erre utal, hogy az októberben kezdődő népszámlálásra készülve, a szervezet közösségi gyűjtésbe kezdett kampányuk elindítására, amelynek célja, hogy minél többen vallják magukat ateistának vagy vallástalannak, erősítve ezzel az istentagadók érdekképviseletét. Eddig 1,5 millió forint érkezett az adományozóktól, a célként kitűzött 2,5 milliós tételből. A befolyt összegből a közösségimédia-hirdetések mellett óriásplakátot állítanának, és televíziós reklámot készítenének az ateista világnézet népszerűsítésére.

A MATT nem titkolja, hogy az ellenzéki politikai frusztrációra is épít. Ahogy felhívásukban fogalmaznak: „Akiknek elegük van a »keresztény Magyarország« szólamából, az egyházak és az állam összefonódásából, a régimódi kereszténydemokráciából, azoknak fel szeretnénk hívni a figyelmét arra a lehetőségre, hogy a népszámláláson vallhatják magukat kifejezetten ateistának, felekezeten kívülinek, vagy megtagadhatják a válaszadást a világnézeti kérdésre.” 

A Demokrata megkereste a társaság elnökét, Waldmann Tamást, aki szerint erre azért van szükség, mert az eddigi népszámláláson az ateisták „csak automatizmusból jelölték meg” a keresztény hitet. 

– Mivel névvel kell vállalni a felmérést, ezért elképzelhető, hogy még többen fogják megtagadni a válaszadást, mint eddig. Sokan ugyanis nem bíznak a mindenkori állam adatkezelésében, és attól félnek, hogy ellenük ezt felhasználják – állította a vezető. 

A magát egyszerre világi humanistának és agnosztikus ateistának tartó Waldmann a keresztények arányát 50 százalék alá becsüli, és úgy látja hogy bár a legutóbbi népszámláláson csupán a megkérdezettek 1,5 százaléka vallotta magát ateistának, a valós arány ennek tízszerese lehet.

Ennek felmérése azonban szinte lehetetlen. Nem minden ateista űzi vallásszerűen az istentagadást. E mellett vannak, akik nem a vallást, hanem csak az egyházakat utasítják el. Törésvonal van az LMBTQ kapcsán is: a tengerentúlról importált radikális ideológiát sokuk összeegyeztethetetlennek tartja a tudománnyal vagy épp a humanizmussal.

Nem egységesek

Waldmann az általa „homofóbnak” nevezett ateisták arányát alacsonyabbnak gondolja, mint a melegpártiakét. 

– A vallást és az egyházat elutasítók döntő többsége nehezményezi, hogy a kormány a Teremtés könyvére, azaz vallásra hivatkozva elfogadta a kilencedik alkotmánymódosítást, miszerint az apa férfi, az anya nő – mondta kérdésünkre. 

Waldmann azt jósolja, hogy a női emancipáció és az oktatás színvonalának emelkedésével párhuzamosan a vallásosság ötven-száz év múlva a laposföld- és a homeopátia-hit szintjére süllyed a fejlett világban.

A MATT-hoz kötődő ateisták elsősorban a baloldali-liberális oldalhoz húznak, a legtöbben DK- vagy Momentum-pártiak, ám sokáig a Jobbikra is rengetegen szavaztak a korábbi választásokon. Közös bennük, hogy elvetik a kormány kereszténypolitikáját, támogatják az abortuszhoz való jogot, és meg vannak győződve arról, hogy az egyházak „kiszolgálják a jelenlegi hatalmat.” Fideszes ateista nemigen akad a soraikban.