A magyarok többsége a mielőbbi béketárgyalásokban látja a megoldást
A Századvég Alapítvány kutatása szerint a magyarok döntő többsége az újabb brüsszeli szankciók helyett az orosz–ukrán háborút lezáró béketárgyalások mielőbbi megkezdését szorgalmazza.A grafikonok a Századvég cikkében láthatók.
A Századvég azt közölte szerdán az MTI-vel: a szeptemberben, ezer ember megkérdezésével készült kutatásuk során azt mérték fel, mit gondolnak a magyarok az orosz-ukrán konfliktusban érintett vezető politikusokról, illetve a brüsszeli szankciós politikáról.
„Napjainkra világossá vált, hogy Brüsszel szankciós politikája – melynek célja Oroszország Ukrajnát célzó katonai törekvéseinek megfékezése volt – kudarcot vallott, ugyanakkor Európa gazdaságára és energiabiztonságára bénító hatást gyakorolt” – írták.
Kiemelték, hogy az orosz-ukrán háború, illetve Brüsszel szankciós politikája az elmúlt hónapokban Európa-szerte az energiahordozók árának robbanásszerű emelkedéséhez, energiahiányhoz, valamint háborús inflációhoz vezetett. Ugyan Európa érdekei azt diktálnák, hogy a fegyveres konfliktust lezáró béketárgyalások mielőbb elkezdődhessenek, a brüsszeli vezetők újabb büntetőintézkedések bevezetését fontolgatják – közölték.
Hozzátették, ezen kívül felmerült, hogy az Európai Bizottság rendkívüli hadigazdálkodási irányítású jogköröket szerezzen a tagállamok rovására, ami szintén arra utal, hogy Brüsszel a béke előmozdítása helyett hosszú távon is háborús állapotokra tervez „berendezkedni”.
Ezzel szemben a Századvég kutatása szerint a megkérdezett magyarok több mint négyötöde (86 százaléka) egyetért azzal, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra a háború mielőbbi lezárása érdekében – írták.
Megjegyezték: miután az orosz-ukrán válságban érintett vezető politikusok továbbra sem a békekötésben érdekeltek, nem meglepő, hogy megítélésük a magyar lakosság körében negatív.
A kutatás szerint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők aránya – a júniusban mért adatokkal megegyezően – 68 százalékra tehető, míg a Vlagyimir Putyin orosz elnökről negatív véleményt formálók tábora a júniusi 72 százalékról 69 százalékra mérséklődött. Az amerikai elnök és az Európai Bizottság elnökének megítélése júniushoz viszonyítva érdemben nem változott: szeptemberben Joe Bidenről a megkérdezettek közel kétharmada (64 százaléka), Ursula von der Leyenről a válaszadók fele (50 százaléka) fogalmazott meg kedvezőtlen véleményt.
Hangsúlyozták: a szankciók hatásosságával kapcsolatos aggályokat mutatja, hogy a magyarok fele (50 százaléka) úgy látja, az Oroszországgal szemben eddig meghozott szankciók már most is túlzók, míg a megkérdezettek negyede (25 százaléka) szerint a már bevezetett intézkedések elegendőek, nincs szükség újabb lépésekre.
Érdekességnek nevezték, hogy májusban még csupán a válaszadók 31 százaléka ítélte túlzónak az addig bevezetett szankciókat. Azoknak az aránya, akik keveslik az Oroszországgal szemben az elmúlt hónapokban meghozott büntetőintézkedéseket, mindössze 20 százalékra tehető.
A szankciós politika Európára gyakorolt negatív következményei tükröződnek a lakossági véleményekben is, ugyanis a megkérdezettek 72 százaléka összességében inkább károsnak tartja – Európára és benne Magyarországra nézve – az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által eddig bevezetett, Oroszországot érintő szankciókat, ezzel szemben 21 százalékuk inkább hasznosnak gondolja az említett intézkedéseket – áll a közleményben.
