Gyurcsány Ferenc ötéves terve 300 falura épül

Az MSZP képviselőjelöltjei összegyűjtötték már a szükséges kopogtatócédulákat, összesen 431 ezer darabot. Ez 30 százalékkal több, mint amennyit 2002-ben, ugyanerre az időre gyűjtöttek össze. Hiller István az MSZP a szocialisták hétvégi kongresszusán már ezt éreztette a jelenlevőkkel, mintha a párt már meg is nyerte volna a 2006-os választásokat.

Tony Blairt úgy hozta Budapestre az MSZP, mint ahogy a piros hetest játssza ki az ember az ultiban: ha ez az utolsó, akkor jó az ulti, ha viszont korábban játssza ki az ember, akkor nagyot bukik… A kis Tony Blair leginkább egy tök alsóhoz hasonlított… nem volt formában, szinte semmi értékelhetőt nem mondott a csak neki szánt pénteki szocialista előkongresszuson. Úgy látszik, már elfelejtette, mit ígért Gyurcsány barátjának a Ferihegyi reptérért cserébe az Apró-villában. Mellesleg hasonlóképpen járt az MSZP 2001-ben, amikor Gerhadt Schrödert, az akkori német kancellárt léptette fel a Kongresszusi Központ színpadán. A várt hatás ott is elmaradt…

Bár London csak kétórányi repülőútra van Budapesttől, nem szoktak csak úgy idelátogatni hozzánk vezető brit politikusok. Teljesen nyilvánvaló, hogy ebben az esetben hálalátogatásról volt szó. Blair egy kicsit túl is teljesített, hiszen nemcsak a villámlátogatásra volt hajlandó, de beszédében vissza-visszatérően megdicsérte Gyurcsány Ferencet. Hogy miért? Például azért, mert Blair szerint Gyurcsány az egekbe röptette a magyar gazdaságot: Magyarország egészen másként néz ki, mint 15-20 évvel ezelőtt (Honnan tudja? Még sohasem járt nálunk.), legyen büszke erre Gyurcsány Ferenc. Talán elfelejtettek szólni neki, hogy ez a hórihorgas, táncos léptű magyar csak rövid ideje miniszterelnök.

Vastaps és mentelmi jog

Gyurcsány Ferenc nem is volt udvarias. Eldicsekedett például azzal, hogy az EU költségvetési vitája kapcsán hogyan „nyomta” le Blairt, hogyan harcolta ki vele szemben a magyaroknak járó 32 milliárd eurós támogatást. És nemcsak Gyurcsány Ferencre, nemcsak a hétvégi budapesti szocialista kongresszusra, de az egész pártra jellemzővé vált ez a „lenyomós, nyomulós” stílus. A dübörgő, diszkós dobzenék, a szónokok mögé vetített nonfiguratív, folyton mozgásban, forgásban levő ábrasorok, a kivetítőkre villantott térképek, a párt elitjéről készült sajátos reklámfilmek mind-mind valami új lendületet sugalltak. Gyurcsány Ferenc be is jelentette, megváltozott a párt, sőt, az MSZP programja is a változásra épül. Ami elég különös ígéret egyébként egy kormányon levő erőtől, hiszen az elmúlt négy évben éppen elég lehetősége lett volna a változtatásokra. Arról nem szólva, hogy ezzel a jelszóval az ellenzék kampányol. Gyurcsány Ferenc 2003-ban, a párt tavaszi kongresszusán még csak egy sikeresen törtető senki volt csupán. Most 519 szavazatból 517 igennel választották az MSZP miniszterelnök-jelöltjévé. Kiadós vastapsot is kapott, ő vezeti a párt új országos választási listáját is, ami azt jelenti, hogy innentől kezdve mentelmi joggal rendelkezik. A korrupciógyanús ügyeiben nyomozást folytató hatóságoknak tehát kérniük kell mentelmi jogának felfüggesztését az egyébként baloldali többségű Országos Választási Bizottságtól. A lényeget tekintve ő a párt elnöke, hiszen ő vezeti a kampányban kizárólagos döntési jogokkal bíró választási bizottságot. A választásokig azonban formálisan is át kell vennie az elnökséget, hiszen ha veszít áprilisban az MSZP – amire ma nagyobb esélye van -, Gyurcsány csupán a párt miniszterelnöke, személye a semmibe hullik. De ha megszerzi a pártelnöki posztot, akkor egy vereség esetén is a legnagyobb ellenzéki erő vezetője marad. Így érthető, hogy Hiller István pártelnöknek már csak ötperces felszólalásokkal kell beérnie, Gyurcsány viszont órás szónoklatot tartott most is.

Ő terjesztette elő az MSZP programját, noha ez a politikai szokásjog szerint a pártelnököt illeti.

Arról a négyéves leltárról, amit Hiller István és Gyurcsány Ferenc készített, nem érdemes szólni. – Bevezettük a babakötvényt – jelentette be diadalmasan Hiller István, Gyurcsány Ferenc viszont nem tette hozzá, 32 esetben emeltek adót. Ugyancsak fennhangon közölték a küldöttekkel, hogy bevezették a 13. havi nyugdíjat, de arról nem szólt egyikük sem, hogy eközben 67 százalékkal emelkedett a gáz, 102 százalékkal pedig a szívgyógyszerek ára.

Az MSZP választási programját azzal vezette fel Gyurcsány Ferenc, hogy a baloldal nagyon is jól érti a piacgazdaság mibenlétét, jobban, mint politikai ellenfelei. Hiszen már 1968-ban létrehozott egy félig-meddig piacgazdasági reformrendszert. Gyurcsány Ferencet nem érdekelte az, hogy ez történelemhamisítás. Gyurcsány Ferencnek a kongreszszuson volt egy történelmi ajánlása is. Felszólította a magyarokat, hogy törjenek ki végre a múlt csapdáiból és vitáiból – itt vélhetően Trianonra és a nemzet más sérelmeire gondolt. Gyurcsány egyébként hangsúlyozottan tízmillió magyar miniszterelnökének nevezte magát, és a határainkon kívül élő nemzettársainkon is csak a magyar gazdaság fejlődésével, felpörgetésével akar segíteni. Kulturális, politikai, sőt külpolitikai eszközökkel nem. Ennek jele a román EU-csatlakozás parlamenti szavazásának kierőszakolása, a szerb előcsatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos engedékenység, vagy a MÁÉRT összehívásának lassan két éve tartó halogatása.

Ezt ellensúlyozandó Gyurcsány Ferenc beszédében gyakran szerepelt a „nemzet”, a „nemzeti érdek” kifejezés, s amint a párt köztéri plakátjain, úgy itt a kongresszuson is a piros, a fehér és a zöld színek domináltak a dekorációban. És ott virított mindenütt a „biztonság, bátorság, igazságosság” jelszava.

Gyurcsány Ferenc egyébként elmondta, az szolgálja leginkább a nemzet érdekeit, ha ő most megmondja, melyek azok a gazdasági területek, amelyeket fejleszteni kell. Mindet nem lehet, hiszen ez sehová sem vezetne, ezért ő kiválasztott három nagyobb kört. Először a gyógyszergyártást, aztán az úgynevezett üzleti és innovatív központok létrehozását országszerte, valamint az idegenforgalmat. Ilyen lapos gazdasági koncepció talán a pártállam idején született utoljára hazánkban, „ötéves terv” néven. Arról nem is beszélve, mennyire kilóg a lóláb a gyógyszeripar fejlesztése és a madárinfluenza körül keltett hisztéria esetében. Az üzleti és innovatív központok pedig nyilván a nagytőkét és a hazánkba költöző multikat szolgálnák. Miskolcból szerinte „technopolisz” lesz, azaz a műszaki tudományok oktatása és a műszaki kutatás központja lesz. Szeged pedig „biopolisz”. Talán azért, mert a szegedi kutatóbázis már napjainkban is támogatja tudományos véleményével a génmanipulált növények hazai termesztésének terveit.

Csak műszakiak

Medgyessy Péter egyetlen dolgot hiányolt a párt programjából, a szívet. A szívet, ami szerinte baloldali érték. Gyurcsány elmondta, nem tagadja a szív fontosságát, de vannak idők, amikor a hideg számítás fontosabb. És most ilyen időket élünk. A párt a három nagy alappilléren kívül fejleszteni szeretné az egészségügyet és az oktatást is. Az egészségügy reformja és szükségszerű átalakítása a valóságban az idegen tőke bevonását, azaz privatizációt jelent. A felsőoktatásnak pedig már csak egyetlen feladata van Gyurcsány Ferenc szerint, hogy a műszaki tudományokra koncentráljon, és világszínvonalon felkészített műszaki és informatikus értelmiséget bocsásson szárnyára.

Nagy elképzelésnek látszik az is, hogy egy tízezer milliárd forintos fejlesztési program keretében folytatni akarja az MSZP az autópálya-, autóút- és vasúti fejlesztéseket, valamint négy új Duna- és két Tisza-hidat is építeni akar. A párt számításai szerint ez 300-400 ezer munkahelyet teremtene és sok magyar kis- és középvállalkozásnak adna megrendelést. A baj csak az, hogy a pályaépítéseken, vasútépítéseken a munka jellege, nagyságrendje és speciális gépigénye miatt főként tapasztalt nagyvállalkozások tevékenykednek, és nem szívlapátos építőbrigádok.

Hol marad a vidék?

Horn Gyula szerint az MSZP olyan lendületre gyorsította fel az országot, hogy az már szerves és elismert része az EU-nak, gazdasági értelemben is. Nem kis meglepetést keltve, Horn úgy érezte, Magyarország komoly pillére lesz annak az államszervezetnek, amelyet nem is olyan sokára Európai Egyesült Államoknak hívnak.

Gyurcsány Ferenc ezúttal nem kergette külföldre munkát vállalni a magyar fiatalokat, most azt érzékeltette, hogy a párt programja rájuk épül. Gyurcsány inkább az öregekről mondott le, javaslata szerint előnyugdíjba kellene küldeni az 50. évük fölött járó munkanélkülieket. Elhangzott valami a leszakadók felé is. Történetesen az, hogy ha az MSZP győz a 2006-os választásokon, olyan gazdasági fellendülést teremt, amely megtermeli a leszakadók bőkezűbb segélyezését. Cserébe a szavazataikért.

Egyetlen területről nem esett szó a párt kongresszusán, a magyar faluról. Ugyan Gyurcsány Ferenc ígéretet tett több mint háromszáz kistelepülés felzárkóztatására, de hát ez nem egyenlő a vidékpolitika, a termőföld, a gazdatársadalom kérdésével. Arról nem is szólva, hogy mi lesz a kiválasztott háromszáz boldog falu mellett a további két és fél ezerrel… És az élelmiszeripar sem került be Gyurcsány Ferenc fejlesztési terveibe. Márpedig az idei választások eredménye a magyar falvakban, a magyar vidéken dől el majd. Ekkora hiba után, lehet, hogy tényleg ez a harc lesz a végső az MSZP számára.

Sinkovics Ferenc