Több tízezer állami ingatlant fenyeget az elbirtoklás veszélye

Harminc-negyvenezerre tehető azoknak az állami ingatlanoknak a száma, amelyeket az idén június 9-én lejáró határidő miatt az elbirtoklás veszélye fenyeget, vagyis amelyek természetes vagy jogi személyek birtokába kerülhetnek – mondta a Demokratának Sági Péter, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság főosztályvezetője. Sági Péter hozzátette, hogy a KVI mindent elkövet annak érdekében, hogy az ingatlanokat megmentse. Munkájukat azonban a közeli határidő mellett az is nehezíti, hogy a kilencvenes években a földhivatali nyilvántartás nem követte nyomon a változásokat, a nyilvántartásban szereplő adatok ezért ma sem a valós tulajdoni viszonyokat tükrözik. Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára átfogó országleltár készítését javasolja. A gazdaszövetség főtitkára szerint a június 9-i határidőt meg kell hosszabbítani, mert a rendelkezésre álló három hónap már nem lesz elegendő a tömeges elbirtoklások megakadályozására.

A belvízzel borított földeket az idén tavasszal a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) országos hálózatának munkatársai járják. Kérdéseket tesznek föl, a szomszédokat faggatják, a falvak utcáin, a kocsmákban, a helyszínen érdeklődnek arról, hogy ki használja vajon azokat az állami tulajdonban lévő földterületeket, utakat, árokpartokat, amelyeket rövid időn belül elveszíthet a magyar állam, ha nem sikerülne megtalálnia az ingatlan jelenlegi birtokosát. Június 9-én lejár ugyanis a 2001. évi XIX. törvényben meghatározott határidő. Ezt követően az állami tulajdonban lévő föld birtokosa polgári peres eljárásban megszerezheti a föld tulajdonjogát. E törvény egyébként az 1991. évi XVI. törvény módosítása, amelyre azért volt szükség, mert 2001-ben egyszer már jelentős mennyiségű állami tulajdonban lévő ingatlant fenyegetett az elbirtoklás veszélye. Ekkor további öt évvel meghosszabbították a határidőt, ami így idén június 9-én jár le.

Mit jelent mindez? Arról van szó, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy elbirtoklás útján megszerezzék valamely dolog tulajdonjogát, ha valaki azt sajátjaként, a jelenlegi szabályozás szerint ingatlan esetében 15, más dolog, például ingóságok esetében 10 éven keresztül szakadatlanul birtokolja. Az elbirtoklás a tulajdonjog megszerzésének egyik jogcíme, és már a római jogban is ismerték. A kommunista diktatúra éveiben ez a jogcím csak fordított előjellel létezett: az állam jogosult volt magánszemélytől ingatlant elbirtokolni, sőt eltulajdonítani, fordítva azonban a dolog nem működött. A rendszerváltást követően a demokratikus jogállami keretek megteremtése szükségessé tette az 1959-es törvény módosítását és az elbirtoklás jogának visszaállítását. Így lépett hatályba az 1991-es törvény. Akkor azonban még senki nem gondolt arra, hogy Magyarországon tíz év nem lesz elegendő a tulajdoni viszonyok rendezésére…

2001-ben, amikor a határidő vészesen közeledett, kiderült, hogy az állam jelentős vagyontól eshet el, ezért a határidőt kitolták 2006. június 9-re. Három hónap múlva azonban a már meghosszabbított határidő is lejár.

1991-ig az állami ingatlanok kivételes helyzetben voltak, akkoriban semmi nem veszélyeztette az állami vagyont. Sági Péter, a KVI főosztályvezetője szerint most azonban nem kizárt, hogy június 9-e után polgári perek indulnak, hogy ily módon szerezzenek tulajdonjogot az állami ingatlanokat birtokló személyek vagy cégek. Úgy véli, hogy a kiemelt médiafigyelem, amelyet szerinte ez a téma élvez, nem kedvez az ilyen eljárásoknak.

– Mindazonáltal nem hiszem, hogy az a cél, hogy a Kincstári Vagyonigazgatóság elhallgassa ezt a tényt, inkább az, hogy megakadályozzuk, hogy elbirtoklás történjen. Ha gondos gazdaként kezeljük az érintett vagyontárgyakat, akkor nem jöhet létre az elbirtoklás, hiszen az egyik feltétele, hogy a használó az ingatlant sajátjaként birtokolja. Amennyiben bérleti szerződést kötött, vagy más egyéb jogviszony keretében használja az ingatlant, akkor már tudomása van róla, hogy nem a saját tulajdona a föld, tehát nem birtokolhatja el. Igazából csak olyan ingatlanokat fenyeget az elbirtoklás veszélye, amelyek esetében minden különösebb jogcím nélkül használják az ingatlant. Amelyekről tudunk, azokat gondosan kezeljük, így ott nem nagyon valószínű az elbirtoklás. Azokkal az ingatlanokkal lehet a probléma, amikről valamilyen okból kifolyólag nem tudunk. Ezek között lehetnek megszűnt társadalmi szervezetek, vállalatok nevén maradó vagyontárgyak, amelyeknél a felszámolást nem végezték el pontosan, vagy amelyeket nem értékesítettek, illetve olyan ingatlanok, amelyeket nem vett a nevére a jogutód szervezet – sorolta fel a lehetséges eseteket a főosztályvezető.

De vajon mekkora kört érinthet mindez? Sági Péter beszámolt arról a módszerről, amelynek segítségével a vagyonigazgatóság reméli, hogy az érintett ingatlanokat fel tudja térképezni.

– A technikai jellegű szűkítések után egy olyan 160 ezres tételszámú ingatlanállomány került az első vizsgálati körbe, amelyben a legkülönbözőbb ingatlanok, földek, telkek, árkok és épületek, erdő és szántó szerepelt. Országosan 160 ezer ingatlan került az első körbe. Ezt tételesen végignéztünk. A vizsgálat eredményeképpen eljutottunk odáig, hogy szűkíteni tudtuk a kört, így körülbelül 30-40 ezer ingatlan maradt fenn a rostán, amelyekkel kapcsolatosan a KVI-nek sürgős feladata van. Az egyik lehetséges mód az elbirtoklás megakadályozására, hogy tértivevényes levélben tájékoztatjuk az ingatlan jelenlegi birtokosát, hogy annak tulajdonosa a magyar állam. Ezzel az aktussal gyakorlatilag megszüntetjük a szakadatlan, sajátjaként való birtoklást. Igaz, a következő napon újraindul a 15 év, ám az elbirtoklás veszélye pillanatnyilag megszűnik – tette hozzá a főosztályvezető.

Sági Péter optimista: szerinte nem olyan bonyolult dolog az elbirtoklást megakadályozni. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy országosan 50-60 munkatársuk foglalkozik a 30-40 ezer ingatlannal. Ez fejenként átlagosan ötszáz ingatlant jelent! Vajon képesek lesznek végezni ezzel a hatalmas munkával? Ha csak adminisztratív feladatuk lenne, akkor igen. Ám a probléma az, hogy épp ezeknek az ingatlanoknak rendezetlen a tulajdoni viszonyuk, így egyetlen ingatlan felkutatása és a birtokos megtalálása napokat, heteket vehet igénybe…

A főosztályvezető mégis bizakodó.

– Azoknak az ingatlanoknak az esetében, amelyek most a látókörünkbe kerülnek, mindenképp rendezni kívánjuk az ingatlanhasználatot. Ezt a munkát megkezdtük.

De vajon minden a látókörükbe tudott kerülni? A földhivatal nyilvántartása 10-15 évvel ezelőtt nemhogy naprakész nem volt, hanem akkora restanciát halmozott fel, hogy már-már úgy tűnt, képtelenség lesz valaha is rendet teremteni a kialakult káoszban. A számítógépes adatfeldolgozás segítségével sikerült ugyan az elmúlt öt évben behozni a lemaradást, és az új bejegyzések már időben és rendben történnek, azonban a régebbi bejegyzések esetében erről már korántsem lehetünk meggyőződve.

Ráadásul van olyan ingatlan, amely nem a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, hanem a Nemzeti Földalap, vagy az ÁPV Rt. hatáskörébe tartozik. A külterületi termőföldeknek a túlnyomó része például a Nemzeti Földalapkezelő szervezetnek a fennhatósága alá került.

Sok az olyan szabálytalan földhivatali bejegyzés, ahol egyáltalán nincs tulajdonos megjelölve, hanem például tsz-földhasználati jog szerepel a bejegyzésben, miközben a tsz már rég nem létezik. Az esetek többségében szerepel ugyan a magyar állam mint tulajdonos, de kezelőként valaki más van feltüntetve. Vannak olyan ingatlanok, amelyek megszűnt társadalmi szervezet nevén vannak bejegyezve. A régebbi téves bejegyzések miatt a földhivatali nyilvántartásban szereplő adatok sok esetben nem a valós képet tükrözik. Esetünkben pedig 15 évesnél régebbinek kell lennie a legutolsó bejegyzésnek. Ma már nem nagyon van fehér folt az ország térképén, a nyilvántartás mégsem megbízható.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy jogértelmezési vita alakult ki a vagyonkezelés kérdésében. A KVI főosztályvezetőjétől megtudtuk, hogy van olyan jogi álláspont, amely szerint a vagyonkezelésbe adás nem szünteti meg az elbirtoklás lehetőségét. A bírósági gyakorlatban pedig még nincs precedens, hisz a határidő még le sem járt. Az érintett ingatlanok listáját nem hozzák nyilvánosságra, hiszen nem derült ki egyértelműen, hogy milyen jogviszony alapján használják őket jelenlegi birtokosaik. Vagyis 15 évvel a rendszerváltás után még mindig rendezetlen tulajdonviszonyokat, illetve a nyilvántartásban hibásan szereplő bejegyzéseket találunk. És nem valószínű, hogy ez a helyzet három hónap alatt rendeződhet.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetsége (Magosz) a földek eladásával kapcsolatban az országgyűlési választásokig moratóriumot hirdetett. Mivel az elbirtoklásban érintett ingatlanok jelentős része földterület, megkérdeztük a Magosz főtitkárát, hogyan vélekedik a gazdaszövetség arról, ha az állami földtulajdon elbirtoklás címén kerül ki a nemzeti vagyonkörből.

Obreczán Ferenc, a szövetség főtitkára úgy véli, még mindig szerencsésebb, hogy most derült ki az elbirtoklás veszélye, nem pedig augusztusban, amikor már késő lenne, mert a bejegyzett tulajdonviszonyokon utólag változtatni szinte lehetetlen: a jog a magántulajdont védi. Úgy véli ugyanakkor, hogy a rendelkezésre álló idő már nem lesz elegendő a zavaros tulajdonviszonyok rendezésére, még akkor sem, ha ma már az ingatlan-nyilvántartás lényegesen jobban nyomon követhető, mint akár egy évtizede.

A Magosz álláspontja az, hogy átfogó országleltárt kell készíteni, és ezt a munkát legkésőbb 2007. december 31-ig el kell végezni. Obreczán Ferenc javaslata szerint az elbirtoklással kapcsolatban ismételt törvénymódosításra van szükség, a határidőt a nemzeti vagyon védelme érdekében ugyaneddig az időpontig, vagyis 2007. december 31-ig ki kell tolni, hogy semmiképp ne kerülhessen állami vagyon ügyeskedéssel magánkézbe, és ne lehessen a rendezetlen, zavaros tulajdonviszonyokat kihasználva földtulajdonra vagy egyéb ingatlanra szert tenni. A főtitkár leszögezte, ha szükséges, a gazdaszervezet ehhez az Alkotmánybíróság, illetve a köztársasági elnök segítségét is igénybe veszi.

Hernádi Zsuzsa