Néhány nappal a 2006-os országgyűlési választások első fordulója előtt dr. Cservák Csaba jogásszal, az Országos Választási Bizottság tagjával többek közt a láncszavazásról, a mobiltelefonos szavazólap-fényképezésről és arról beszélgettünk, melyek azok a gyakran elfeledett, mégis igen fontos szabályok, amelyekre április 9-én és 23-án mindannyiunknak figyelnie kell.

– Milyen gyakorlat jellemző Európában a szavazásokkor a boríték használatával kapcsolatban?

– A kép ezzel kapcsolatban igen színes, a gyakorlat országonként eltérő lehet. Én magam nem látom annyira kardinális kérdésnek a borítékot, mint amilyen az utóbbi hetekben lett. Valóban igaz, hogy egy kósza szavazólapot könnyebb lehet akkor eltüntetni, ha a boríték használata kötelező, ám önmagában nem hiszem, hogy ez hatalmas problémát jelentene.

– Még akkor sem, ha a hetekben kirobbant, a láncszavazással kapcsolatos botrány alapját egyrészről éppen a boríték szolgáltatta?

– A láncszavazást valós veszélynek tartom; egy korábbi interjúban nem véletlenül voltam én az első, aki ezt felvetettem. Négy évvel ezelőtt is kaptunk már hasonló bejelentéseket, s két esztendővel ezelőtt már arról beszéltem, hogyan lehetne ezt megakadályozni. OVB-tagokból és külső szakértőkből alakult egy reformbizottság, s ebben azt ajánlottam, hogy minden szavazólapon és borítékon szerepelnie kéne egy számnak, ezek közül találomra húzna a választó – így nem sérülhetne a titkosság -, s a szavazat csak abban az esetben lehetne érvényes, ha a borítékon és a benne lévő szavazólapon vagy szavazólapokon szereplő szám megegyezne. Így a láncszavazás lehetőségét lényegében megszüntethetnénk. Ehhez természetesen a választási eljárásról szóló törvény módosítására lenne szükség, ami azonban csak az Országgyűlés kétharmados többségének egyetértésével lehetséges.

– Úgy tűnik, marad a boríték. Mit tanácsol a választóköri küldötteknek, illetve a szavazóknak? Mire figyeljenek különösen?

– Reggelig tudnék ilyeneket sorolni, de hadd emeljem ki most a talán legfontosabbakat! Ha a négy évvel ezelőtti választásokra gondolunk, fontos emlékeztetni arra a szavazópolgárokat, hogy lehetőleg semmiféle módon ne jelezzék, milyen politikai párttal szimpatizálnak – ezen a napon hagyják otthon a kokárdákat, kitűzőket! Mivel nem gyakori eset, ezért talán kevesen figyelnek rá, fontos megemlíteni, hogy aki mozgóurnát kér, azonban nem oda, ahol a bejelentett lakóhelye van, annak a mozgóurnán kívül igazolást is kell kérnie.

– A mozgóurnákkal kapcsolatban is volt néhány érdekes szóbeszéd 2002-ben…

– A törvény igen lakonikusan fogalmaz ebben a kérdésben, ezért az OVB külön állásfoglalást adott ki a kérdésben. Tudni kell azonban, hogy az OVB nem jogalkotó szerv, kizárólag jogértelmezésre van lehetősége. Ajánlás jelleggel így ez az állásfoglalást azt tartalmazza, hogy lehetőleg ellenérdekelt felek vigyék ki a mozgóurnát a mozgásában korlátozott szavazópolgárhoz. Persze rögtön feltehetjük a kérdést, vajon az MDF vagy a Centrum hová sorolható?

– Ha viszont a fideszes küldött mindenképpen kikíséri a másik küldöttet, ő nem vehet részt a szavazatellenőrzésben.

– Így van. A reformbizottságban ezzel kapcsolatban tettem egy kompromisszumos javaslatot: szükség lenne egy külön mozgóurnás bizottságra, amely az adott egyéni választókörzetben az összes szavazókörbe kivihetné a mozgóurnát. Talán nem meglepő, de nem fogadták el a javaslatomat.

– Négy évvel ezelőtt is komoly szerepük lehetett volna a jegyzőkönyveknek, azonban mintha ezekkel kapcsolatban sem lenne minden tökéletesen világos. Mit lát itt a legfontosabb szempontoknak?

– Számtalan esetben megtörtént, hogy a küldöttek már a nap elején aláírták a jegyzőkönyvet, és hallgattak azokra, akik azt mondták, nyugodtan menjen csak haza, majd ők lezárják azt a nap legvégén. Ezt semmiképpen nem szabad megtenni! Fontos továbbá, hogy a bizottsági tagok még a szavazókörben átvegyék a jegyzőkönyvek hivatalos másolatát – hivatalos pedig akkor lesz a másolat, ha rajta van a bélyegzőlenyomat és az elnök aláírása. Az sem baj, ha nem tudnak fénymásolatot készíteni; ha valaki kézzel lemásolja az eredeti jegyzőkönyvet, majd rákerül a bélyegző és az aláírás, akkor már hivatalos másolatnak tekintendő. Itt kell megjegyeznem azt is, hogy a bizottsági tagok jogállása tökéletesen azonos, jogaik és kötelezettségeik pontosan megegyeznek – az elnöké és a tagoké is. A különbség csak annyi, hogy az elnök a rendfenntartás tekintetében jogosult és köteles intézkedni. Az elnök azonban nem utasíthat senkit, sőt, adott esetben a testület többsége utasíthatja az elnököt.

– Vagyis egyik bizottsági tagnak sem kell megijednie attól, ha az elnök próbál valamit „parancsolni”…

– Sőt! A választási iroda munkatársai a bizottság titkárságát képezik, így még ők sem állnak a bizottság fölött – ahogy az elnök sem áll a tagok fölött. Fontos még tudni, hogy minden jogvitához bizonyíték kell, és a kisebbségi véleményt – ami önmagában lehet bizonyíték – kötelező jegyzőkönyvbe venni, és erről nem lehet szavazást tartani. Ezenkívül a bizottság minden tagja betekinthet mindenbe, ami a bizottság hatáskörébe tartozik. Nem lehet tehát úgy dönteni, hogy az egyikőjük csak pecsétel majd, a másik pedig csak borítékot oszt.

– Az esetleges panaszokat hová és menynyi időn belül kell eljuttatni?

– A „piramisban” a legalsó szinten található a szavazatszámláló bizottság, felette az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, afölött a megyei választási bizottság, a piramis legtetején pedig az OVB. A panaszokhoz elsősorban bizonyítékra és bizonyítottságra van szükség. Ha a szavazókörben történik valami, azt azonnal jegyzőkönyveztetni kell, ha pedig a szavazókörön kívül, akkor tanúkat, felvételeket, esetleg okiratokat kell felvonultatni bizonyítékként. Fontos egyébként, hogy a sajtó munkatársai egész nap jelen lehetnek a szavazóhelyiségekben – a bizottság tagjain kívül kizárólag nekik van erre joguk. Erről sokan nem tudnak, pedig több szempontból is érdemes rá felhívni a figyelmet.

– Ha valaki nem bizottsági tag és nem is újságíró vagy fotós, hanem egyszerűen arra áldozza az idejét, hogy a szavazókörön kívül figyeli, mi történik, és lát valami gyanúsat, ő mit tegyen?

– Nehéz kérdés, mert nagyon esetfüggő, milyen lehetőségei vannak. A legfontosabb az, hogy – tanú vagy tanúk jelenlétében – győződjön meg arról, mi is történik valójában, mi az, ami jogszerűtlen lehet. Ha tényleg probléma adódik, azt azonnal jelentse az illetékes választási bizottságnak, illetve az Új Demokráciaközpontnak!

– A nemrégiben kirobbantott, a 2002-es választási csalásokról szóló botrányban a láncszavazás mellett szóba került a módszer is, amelynek során a lefizetendő szavazó beikszeli a kiválasztott pártot, illetve jelöltet, majd a telefonjával fényképet készít a szavazólapról vagy szavazólapokról, és aztán azzal igazolja, hogy kire szavazott, az ezért járó „díjat” pedig a fotó bemutatása után kapja meg. Ez vajon kiküszöbölhető?

– Jelen pillanatban nem, hiszen a törvény nem tiltja meg a szavazópolgárnak, hogy a szavazóhelyiségbe magával vigye a mobiltelefonját vagy fényképezőgépét.

– Ezzel kapcsolatban felmerült egy olyan megoldási lehetőség, hogy a szavazófülkére nem tesznek függönyt…

– A függöny fontos kellék a választások titkosságának garantálásakor. Négy évvel ezelőtt már azzal kapcsolatban is érkeztek panaszok, hogy egyes szavazókörökben nem volt függöny, csak spanyolfal a szavazófülkén, és már így is sérülhetett a titkosság. Én ezt a megoldást semmiképpen nem tartanám kivitelezhetőnek.

– Voltak mostanában szocialista részről olyan megnyilvánulások, amelyek szerint a fideszes küldötteknek nincs joguk napközben a Fidesz által felállított, alternatív szavazatszámláló központ felé jelezni a szavazáson megjelentek pontos számát. Ezzel ön is egyetért?

– Az OVB egy korábbi állásfoglalása szerint a választópolgárok személyéről – beleértve azt is, ki jelent meg a szavazáson és ki nem – semminemű adatot nem lehet szolgáltatni; ez volt az az emlékezetes állásfoglalás, amelyet csak másfél év elteltével tettek közzé. Azonban maga az OVB is meghatározott időközönként tájékoztatást ad arról, hányan szavaztak; ez része a választási információs szolgáltatásnak. A törvény kimondja, hogy a választási bizottság működése a törvényben külön szabályozott kivételektől eltekintve nyilvános. A megjelentek száma azonban a nyilvános információk körébe esik. Csak azt a szabályt kell mindenképpen betartani, hogy adattovábbító eszközt – így mobiltelefont – nem szabad a szavazókörben használni.

Somorjai Viktória