Középpontban a kisvállalkozásoknál létesülő munkahelyek

Új szemlélettel indítaná újra a Fidesz a Széchenyi Tervet. A program ezúttal a kis- és középvállalkozások fejlesztésére koncentrál – ez a szektor vehetné ugyanis hátára a magyar gazdaságot. A tb-járulék csökkentése mellett tehát a Fidesz az adminisztrációs terhek mérséklését, valamint négy év alatt 1500 milliárd forintos monstre támogatást ígér a hazai cégvilágnak. Újdonság, hogy ennek kétharmadát uniós forrásokból biztosítanák. Közben Orbán Viktor Rómában egyfajta európai Széchenyi Tervet is a Néppárt kongresszusa elé terjesztett, amely a magyarországi terápiához hasonló módszerekkel próbálja megállítani a kontinens gazdasági hanyatlását.

A választási kampányban többször elhangzott: ha a 700 ezer magyar vállalkozás mindegyike csak egyetlen emberrel bővítené alkalmazottai számát, az nemcsak a hazai foglalkoztatottságot, de az ország költségvetését is rendbe tenné. Ezért kicsit más, a jelen kihívásaihoz igazodó, szemléletében mégis a korábbi időket idéző az Új Széchenyi Terv. A már jól bevált elemek – infrastruktúra-fejlesztés, lakásépítés, turisztikai beruházások – mellett a korábbinál jóval kiemeltebb szempont a hazai vállalkozások támogatása. Jelenleg ugyanis itt mutatkozik a legnagyobb elmaradás, arról nem is beszélve, hogy a Fidesz-program kialakításában kulcsszerepet játszó gazdasági konzultációk szereplői is ezt tartották az elsődleges problémának. A hazai kis- és középvállalkozók támogatása ugyanis jószerivel leállt, uniós forrásokhoz alig jutnak, és a hazai közbeszerzésekből is csupán 20 százalékban részesednek. A Fidesz most mindezen fordítana. Négy év alatt 1500 milliárd forintot juttatna a kisvállalkozói szektornak, amiből 1000 milliárdot uniós támogatásokból fedezne.

Kulcsszerepben a kicsik

A magyar kis- és középvállalkozásokat az uniós csatlakozás hátrányos versenyhelyzetbe hozta, mert nyugati vetélytársaikat az elmúlt évtizedekben tőkével és technológiával – részben állami, részben uniós forrásból – jelentősen megerősítették„ – indokolja a Fidesz programja azt, hogy a következő években miért szánnák az uniós források sokkal jelentősebb részét a kis- és középvállalkozások megerősítésére.- Délibáb azt hinni, hogy a magyar vállalkozások jövője hitelekre alapozható. Hiszen akinek nincs rendben a tőkehelyzete, sohasem fog hitelt kapni – magyarázta Orbán Viktor egyik beszédében. Vagyis a jelenlegi gyakorlattal szemben a Fidesz nem kamattámogatást ért a hazai vállalkozások támogatásán, hanem tényleges, vissza nem térítendő tőkepótló juttatásokat. Az 1500 milliárd forintból ezért ezret fejlesztési támogatásként osztanának ki, 500 milliárdot pedig új munkahelyek létrehozására. Ahogy Matolcsy György fogalmazott: minden újonnan létesített munkahely után egymillió forint támogatást adna az állam. Következetes a Fidesz: az 500 milliárd forint pontosan megfelel az ígéretek maximumaként emlegetett 500 ezer munkahelynek, ami a teljes foglalkoztatást jelentené.

A Fidesz-program más lépései is a foglalkoztatás ösztönzését célozzák. A legkorábban bejelentett lépést, a tb-járulék 29-ről 19 százalékra csökkentését például már júniustól meglépné a párt. A gazdasági program kidolgozói szerint az 1999-es tapasztalatok arra tanítanak, hogy ez már önmagában 200 ezerrel növelné a munkahelyek számát. Matolcsy szerint: mihelyt a vállalkozások érezték, hogy tartós járulékcsökkentésről van szó, azonnal beindult a munkahelyteremtés. Mivel azonban ezen elképzeléseket újabban szakmai oldalról is érte némi kritika, a Fidesz nyáron nemzeti megállapodást kötne a vállalkozások érdekképviseleteivel. Ebben a járulékcsökkentésért cserébe a cégvilág képviselői vállalnák, hogy a kormányzati lépésekből náluk maradó többletet valóban új munkahelyek teremtésére fordítják.

A régi Széchenyi Terv logikája szerint frissítenék fel a turisztikai programokat, s ez szintén új munkahelyek létrehozását szolgálja. A Fidesz már a választás évében emelné a turizmus költségvetését. A Gyógyító Magyarország program az egészségturisztika fejlesztését célozza – hasonlóan az ezredforduló gyógyfürdő programjához. A korábban megkezdett turisztikai fejlesztéseknek ugyanis az elmúlt években nem volt folytatása, a jelenlegi kormány folyamatosan csökkentette az ágazatnak adott támogatásokat, sőt újabb és újabb adókat vetett ki a turizmusra. Pedig a Széchenyi Terv 30 milliárdos gyógyfürdő-beruházásai is munkahelyeket teremtettek. Ráadásul nagyrészt olyan térségekben, ahol korábban alig-alig kínálkozott munkaalkalom. De az új idők kihívásai is feltűnnek a programban: a rohamosan teret nyerő konferenciaturizmus kiszolgálására legalább ötezer fős kongresszusi központ építéséhez kezdenének a fővárosban.

Nem igényel támogatást, mégis rendkívül vállalkozásbarát lépésnek tűnik az adminisztrációs terhek beígért csökkentése. Ahogy a programban olvasható: ”a magyar vállalkozásokra kétszer akkora adminisztrációs terhet rak az állam és az önkormányzati rendszer, mint európai vetélytársaikra„. Orbán Viktor egy hónapja még sarkosabban fogalmazott: ”az állami bürokrácia kifejezetten sarcolja a magyar kis- és középvállalkozókat„. A Fidesz tehát – a már említett járulékcsökkentés mellett – 2007-re mind mennyiségében, mind időtartamában felére csökkentené a túlbonyolított, papírfaló, rendkívül lassú hivatali ügyintézést. A módszer kidolgozását a vállalkozói érdekképviseletekre bíznák. Szintén csak szándék kérdése a közbeszerzésekből való részesedés. Nyugat-Európában teljesen természetes, hogy az állami-önkormányzati beszerzéseknél kedveznek a hazai indulóknak – a pályázatok kétharmadát ők is nyerik meg. Át kellene tehát venni azt a módszertant, amely az uniós regulák sérelme nélkül tenné lehetővé, hogy az állami vásárlások is a hazai munkaerő foglalkoztatását segítsék.

Változó prioritások

Az ezredfordulón sikeres Széchenyi Tervhez képest tehát erős arányeltolásra készül a Fidesz. Emlékeztetőül: a Széchenyi Terv 434 milliárd forintjának csak 10 százaléka szolgálta a kis- és középvállalkozások felzárkózását (25 milliárd a fejlesztési programban, 18 milliárd pedig a beszállítói programban), a később meghirdetett Széchenyi Plusz 200 milliárdjában pedig nem voltak kisvállalkozók számára kiírt pályázatok. Most viszont a Fidesz háromszor akkora csomagot kínál a magyar vállalkozásoknak, mint a két Széchenyi Terv együttes összege. Erre persze azért van lehetősége, mert most már számíthat az uniós forrásokra is.

A Széchenyi Terv korábbi kiemelt célpontjai ezúttal hátrébb csúsztak a fontossági sorrendben. Az infrastruktúra-fejlesztés éppen csak megemlítésre kerül a tennivalók között, hiszen az elmúlt évek autópálya-építései sokat javítottak ezen a területen. Ennek ellenére ”az uniós támogatások mintegy felét az infrastruktúra fejlesztésére fordítanák„. Csakhogy, ahogy Szijjártó Péter fogalmaz: az efféle beruházások munkahelyteremtő hatása csekély, vagyis a foglalkoztatásnövelés és a vállalkozásfejlesztés feladatát nem oldják meg.

A korábban a munkateremtés egyik fő húzóerejének kikiáltott lakásprogram szintén szerepel az Új Széchenyi Tervben – egyelőre azonban kidolgozatlan részletekkel és támogatási elképzelésekkel. 2000-ben a lakásprogram volt a Széchenyi Terv első számú kedvezményezettje: a Terv keretében szétosztott pénz közel felét erre fordították. Később azonban a lakáshitelek kamattámogatásai a költségvetést fenyegető fekete lyukká tették a programot, amely a 2002-es 62 milliárdról 2004-re 215 milliárd forintot emésztett már fel, végül a szocialista kormány gyakorlatilag felszámolta a kedvező lehetőségeket. 2005 így a lakásépítések csökkentését hozta – 10 százalékos volt a visszaesés. Egyik beszédében Schmitt Pál a korábbi hitellehetőségek visszaállítását ígérte, amivel ismét 40-50 ezerre növelhető az átadott lakások száma. Az alelnök felújítási lehetőségekről is beszélt, amivel 200 ezer lakást korszerűsítenének. Új elemként pedig megjelennek az energia-megtakarítást ösztönző támogatások, amelyek főleg a bio- és geotermikus fejlesztéseket szolgálnák.

Aktív Európa

Közben a Széchenyi Tervből európai program is lehet. Orbán Viktor – akit múlt héten újraválasztottak az Európai Néppárt alelnöki posztjára – Aktív Európa címen olyan javaslatot terjesztett a konzervatív kongreszszus elé, amelyet egyfajta európai Széchenyi Tervnek nevezett. Gondolatmenete szerint a tömeges munkanélküliséggel és csökkenő gyermekszámmal terhelt Európát csak a kis- és középvállalkozások erőteljes támogatása ránthatja ki a válságból. Csökkenteni kell tehát az adó- és járulékterheket, s az uniós támogatások egyharmadát munkahelyteremtésre kell fordítani. Fokozottan támogatandók az 50 főnél kevesebb embert foglalkoztató cégek, valójában ugyanis a modern időkben a kis- és középvállalkozások adják a nemzeti tőkét – ezek biztosan nem helyezik át termelésüket olcsóbb, távoli országokba. Arról nem is beszélve, hogy ma már a kis cégek foglalkoztatják a munkaerő döntő többségét, a multinacionálisok ugyanis olyan mértékben javítják termelékenységüket, hogy évről évre jelentős tömegeket bocsátanak el.Az Aktív Európa-program emellett fontosnak tartja a családi adózási rendszer általánossá tételét, hogy az állam ilyen módon átvállaljon valamit a gyermeknevelési költségekből. A Fidesz elnöke úgy érzi, ma már Európában lényegesen kedvezőbben fogadják ezeket a javaslatokat, mint 1998 és 2002 között, amikor értetlenkedés kísérte az ilyen irányú magyarországi újításokat.

Ami a program hazai megvalósítását illeti, Matolcsy György úgy érzi: az őszig megvalósítandó gazdaságpolitikai döntések eredményeként rövid időn belül beindulhatnak azok a folyamatok, amelyeknek köszönhetően már a konvergencia-program szeptemberi felülvizsgálatánál sikerül elfogadtatni az új gazdaságpolitikát az unió illetékeseivel. Érezhető eredményeket körülbelül egy év alatt hozhat a program, amelynek keretében 200 ezerrel nőhet a munkahelyek száma. Négy év alatt pedig elérhető az 500 ezer új munkahely.

Kárász Andor