Tavasszal támadnak az allergiás betegségek

Az allergiás betegségek száma egyre nő a világban. Fejlett országokban, így hazánkban is a lakosság 15-20 százaléka szenved valamilyen allergiás megbetegedésben. Ha a betegség lényegét szeretnénk összefoglalni, akkor azt mondhatjuk, hogy az allergia az immunrendszer túlzott reakciója. A betegséggel küzdő emberek immunrendszere a normálisnál erősebb választ ad a környezetben megtalálható egy vagy több anyagra. Utóbbiak – az allergének – egészséges emberben semmilyen reakciót nem váltanak ki, a szervezet ártalmatlannak veszi őket. Az allergiás szervezet ezzel szemben ártalmasnak ismeri fel ezeket az anyagokat és védekezően lép fel ellenük.

Az allergiabetegség velünk született, de a hajlamot örököljük a szüleinktől. Ha az egyik szülő allergiás, a gyereknek 50 százalék esélye van, hogy maga is beteg legyen, két allergiás szülő esetében már ez az arány 75 százalékos lehet. A betegség kialakulásának feltétele az allergénnel való találkozás. Olyan anyagra, amellyel a szervezet sohasem találkozott, allergia nem fordulhat elő. Ez nem jelenti azt, hogy bizonyos anyagoknál már az első találkozáskor ne alakulhatna ki allergiás reakció.

Tehát az allergia gyűjtőfogalom, az immunrendszer megbetegedése. Annak alapján, hogy ez miként jelentkezik a betegnél, különböző allergiafajtáról beszélünk: asztma, szénanátha, anafilaxia, ekcéma, stb. Csoportosítják a betegséget a kiváltó tényezők szerint is: rovarcsípés-allergia, fémallergia, pollenallergia, fogászati allergia, porallergia stb. Sokan azt hiszik, hogy ez a betegség valami újkori nyavalya, pedig ősidők óta ismerik. De mivel megjelenési formája rendkívül változatos, nem gondolták, hogy ugyanannak a betegségnek számos formájáról van szó. Régóta ismerték például a tömjén és a virágillat által kiváltott rohamokat. Hippokrátész görög tudós ételallergiát is leírt. Az első allergiás betegről Kr. előtt 3300-2640 közötti időkből szólnak feljegyzések Egyiptomból. A memphiszi Menesz királyt a hieroglifák tanúsága szerint darázscsípés kiváltotta allergiás roham ölte meg. De érdekes az a görög följegyzés is, amely szerint Kr. előtt 490-ben Hippiász – görög áruló – a perzsák partraszállásának segítésekor olyan köhögési és tüsszentési rohamot kapott, hogy a „fogait is kiköpte”; feltehetően virágpor okozta a rohamot.

Az allergia elnevezés meghatározását először 1906-ban a francia C. Pirguet írta le, a magyar születésű Schick Béla segítségével. A görög „allesz” (különböző) és az „ergosz” (munka) szóból alkották meg az „allergia” elnevezést.

A kezelés első lépése a bajt okozó allergén elkerülése. Ehhez tudni kell, hogy milyen anyag felelős a tünetekét. A kérdéses allergén meghatározása teszteléssel történik. Leggyakrabban a Prick- és epicután tesztet, valamint a vértesztet alkalmazzák. A bőrteszt kivitelezése közel egy óráig tart, az allergének felhelyezése 10-15 percet vesz igénybe, a reakció leolvasásáig szintén 15 percet kell várni. A vérteszt célja is hasonló, a betegtől levett vérben talált ellenanyagokat mutatják ki, amelyeknek magas szintje allergiáról tanúskodik.

Érdekes, hogy sok esetben találkoznak az orvosok típusos allergiás reakcióval, de a tünetek megléte ellenére nem található allergén anyag. Ilyen esetben álallergiáról van szó, amelyben az allergia központi gyulladásos anyaga, a „hisztamin” játszik fontos szerepet. Mivel ez az anyag igen általános az élővilágban, sok élelmiszer tartalmazza magas koncentrációban, és ezek elfogyasztásakor szervezetünk hisztaminszintje hirtelen megemelkedhet, kiváltva a jellemző allergiás tünetet: például hasmenést, ekcémát stb. Az ételallergiára jellemző tünetek az étkezést követően 30-60 perccel alakulnak ki.

A leggyakoribb megbetegedés a pollenallergia. A virágpor (pollen) már kora tavaszszal megjelenik a levegőben és elkezdődik a tüsszögés, szénanátha: köhögés, szemviszketés, fülviszketés stb. Az idén kissé megkésett a virágporszezon, de már bőven található a levegőben, így aktuális az allergiáról beszélnünk. Áprilisra a mogyoró, az éger, a fűzfa, a szilfa, a nyárfa, a kőrisfa, a nyírfa, a bükkfa, a tölgy pollenje már a levegőben ropja táncát. Ezek a virágporok legalább 4-6 hétig maradnak a levegőben, miközben ugyancsak hat hét alatt a fűfélék is elvirágzanak. A legtöbben a parlagfű pollenjére érzékenyek, de annak virágzása csak júliusban kezdődik. Egyetlen parlagfűnövény képes nyolcmilliárd virágporszemet termelni. Ezért irtását már most el kell kezdeni, gyökerestül kihúzni a növényt.

A szénanátha az egyik legkellemetlenebb betegség, ezért fontos az időben kezdett szakszerű kezelés. A szakorvos által javasolt antihisztaminok szedését már a tünetek megjelenése előtt el kell kezdeni. Újabb megfigyelés szerint az autó kipufogógáza erősíti a pollenek allergén hatását. A gáz reakcióba lép a levegőben keringő virágporral, és képes azokat úgy átalakítani, hogy allergizáló hatásuk megsokszorozódik. Ez azt is magyarázathatja, hogy miért több az allergiás ember a városokban és nagy forgalmú utak mentén.

Egyik legsúlyosabb betegsége a tüdő hörgőcskéinek (bronchiolusok) az asztma. Az asztma krónikus betegség, a betegnek élete végéig együtt kell vele élni. Az asztma is allergiás betegség, gyakoriságának emelkedése még nem tisztázott, de föltehetően összefügg a civilizációs szennyezéssel. Jelentős hányadot tesz ki, közel 50 százalékát a korai gyermekkorban diagnosztizált eseteknek. Az utóbbi években nemcsak az asztmások száma emelkedett, hanem a megjelenése is a fiatalabb korosztály felé tolódott el. Nemek közti lényeges különbség nem mutatkozik, de családon belüli halmozódás igen.

Igen agresszív allergén a háziporatka. Az egy-két éve a szobánkban lévő párna súlyának 10 százalékát a már elpusztult atkák és azok ürüléke teszi ki, amelyek igen agreszszív allergének. Az atkák ürüléke allergiás náthát, asztmát vagy ekcémát okoz leggyakrabban. Ágynemű, bútorhuzatok, szőnyegek, plüssállatok a kedvenc helyeik. A háziporatka a magas páratartalmat és a 17-25 Celsius-fokot kedveli. Ugyanakkor mínusz 20 Celsius-fokon, illetve 55 Celsius-fok fölött elpusztulnak. Ezért a fent említett textíliákat 60 Celsius-fokos vízben kell mosni, vagy télen kitenni a fagyos levegőre.

A rovarcsípések okozta allergiás reakciót adrenalininjekcióval kezelik, amit a beteg is beadhat magának. A bizonyítottan rovarcsípés-allergiában szenvedők hordjanak magukkal adrenalininjekciót kirándulásaikra.

A gyermekkori allergia sokkal gyakoribb, mint a felnőtt kori. A gyerekek mintegy 5-10 százaléka krónikus allergiás bőrbetegségben szenved, és még ennél is gyakoribb az egyéb allergiás eredetűnek tartott betegség. Csecsemőkorban az úgynevezett seborrhoeás dermatitis igen gyakori; a hajas fejbőrön, esetleg arcon, fülön megjelenő, zsíros, barnás-sárgás hámlás. Általában az élet első hónapjaiban megszűnik, könnyen kezelhető. Makacsabb a rettegett ekcéma. Nagy része egyéves kor előtt kezdődik. Az első elváltozások viszkető, nedvező vörös foltok az arcon, a nyakon, a csuklón és a könyökön. A vakarás következtében hámhiány, hámlás, bakteriális felülfertőződés alakulhat ki. Az ekcémások bőre gyakorlatilag érzékenyebb, gyakran van ételallergiájuk is. A betegség krónikus, de az életkorral, a 3-5. életévben javul. A kialakult bőrelváltozást kenőcsökkel kezelik, a viszketésre olykor gyógyszer is szükséges. Fontos a körmök rövidre vágása.

Akadnak hirtelen jelentkező, ijesztő látványt nyújtó bőrtünetek is, közülük leggyakoribb a csalánkiütés. Jellegzetes, bőrből kiálló vörös foltok, súlyosabb esetekben a nyálkahártya is megduzzad, a szem, az ajkak, de akár a gége is bedagadhat, fulladásos tüneteket okozva. A csalánkiütés a szervezet gyors válaszreakciója a bekerülő idegen anyagra, de tarthat hosszú ideig is, például bélférgesség esetén. A csalánkiütés kezelése tüneti, gyógyszerből és speciális diétából áll.

Brit kutatók olyan célfehérjét azonosítottak, amely az allergiás megbetegedések hatásos kezelésének kulcsa lehet. A kutatók ezt a fehérjét p110delta fehérjének nevezték el, szerepét eddig gyerekeken vizsgálták. Ha gyógyszeresen kiiktatták az említett fehérje működését, nem alakult ki az egyik legsúlyosabb reakció, az anafilaxiás sokk (az egész testre kiterjedő reakció, csalánkiütés, vérnyomáscsökkenés, eszméletvesztés, sokk).

Az orvostudomány fejlődésével több új kezelési mód válik ismertté az allergia ellen. Allergiaellenes oltással kísérletezik dr. Rudolf Valenta bécsi professzor. Munkájuk lényege, hogy a beoltott emberekben ún. blokkoló ellenanyagok termelődnek, amelyek megakadályozzák a heves immunválaszt, ami az allergia lényege. Az oltóanyaghoz csökkentett allergenitású nyírfapollent (mint allergént) használtak, és eredményeik azt igazolták, hogy az eljárás hatékonyan csökkenti az allergénre adott immunválaszt.

Orosz kutatók az orr belső üregeinek bevonására alkalmas krémet fejlesztettek ki, amely csökkenti a szénanátha tüneteit. A „pollenblokkoló krém” közel 60 százalékkal csökkentette a szénanáthás tüneteket azáltal, hogy megakadályozta az allergének egy részének bejutását az orrüregbe.

Antibiotikumok sűrű használata is oka az allergia elszaporodásának. Ugyanis ezek a gyógyszerek megváltoztatják a bélflórát, a bélben élő baktériumok összetételét és ezáltal segítik a bélrendszeri Candida albicans nevű gomba elszaporodását. A tüdő allergiás folyamatait vizsgálták meg a fenti szempont alapján, és kiderült, hogy az antibiotikumok hatására a bélrendszer mikroflórája megváltozott, és ez kedvezett az allergiás folyamatok elindításának a tüdőben. A hagyományos tüneti gyógyszerek mellett az éveken át folyamatosan alkalmazott szublingvális (nyelv alatti) immunterápia hatékonyan javítja az asztmás betegek állapotát, csökkenti a hörgők túlérzékenységét, és megelőzi az újabb anyagokkal szembeni allergia kialakulását.

Érdekes megfigyelés, hogy a császármetszéssel világra jött csecsemők gyakrabban szenvednek ételallergiában és hasmenésben életük első 12 hónapja alatt. Német kutatók úgy vélik, hogy a császármetszés megváltoztatja vagy késlelteti a normál bélflóra kialakulását, és ez elősegíti bizonyos allergiás folyamatok elindulását. Ugyanakkor finn kutatók vizsgálata azt igazolta, hogy a szoptatás idején az anya által fogyasztott nagy mennyiségű természetes C-vitamin mérsékelheti az allergiás betegségek kialakulásának veszélyét.

(hankó)