Elveszik Magyarország adóelőnye

Bár Németország folyamatosan az uniós támogatások csökkentésével fenyegeti az új tagállamokat a méltatlanul alacsony társasági adókulcsok miatt, immár Nyugat-Európa is beszállt az adóversenybe. Tavaly hét nyugati állam döntött a társasági adó mérsékléséről, amivel az uniós átlag 25 százalékra csökkent. Magyarország még jól áll a versenyben, bár már négy tagállamban is alacsonyabb az adókulcs. A társasági adóban mutatott kíméletesség egyébként nem jelent általános mértékletességet: a munkavállalókat például Európa harmadik legnagyobb adóterhével sújtja a magyar állam.

Még Gerhard Schröder vetette fel: igazságtalan, hogy miközben az új tagállamok fejlesztési támogatások milliárdjait várják Nyugat-Európától, közben irreális nyereségadó-kulcsaikkal áttelepülésre csábítják a nyugati vállalatokat. A gondolatmenetet az új német kormány is magáévá tette. A CDU és az SPD a koalíciós szerződésbe is bevette, hogy csökkenteni kell ezen országok uniós támogatását. Peer Steinbrück pénzügyminiszter ezt a következőképpen magyarázza: miközben ezek az államok egyre jelentősebb uniós támogatásokat kapnak, semmit nem tesznek saját adóbevételeik növelése érdekében.

Az elmúlt évi folyamatok tükrében azonban jelentősen csökkent az esélye, hogy a németek rá tudnák venni az ötlet támogatására az uniós tagállamok többségét. A nyugat-európai kormányok többsége ugyanis úgy döntött: inkább maga is beszáll az adóversenybe. Vállalatai megtartása érdekében Franciaország, Hollandia, Ausztria, Dánia, Finnország, Görögország és Ciprus is csökkentette a társasági adó kulcsát. A legtöbben 2-3 százalékpontos mérséklés mellett döntöttek, de például az osztrákok 34-ről 25, a ciprusiak 15-ről 10 százalékra csökkentették az adónemet. Mike Glover, a KPMG magyarországi vezetője erről így nyilatkozott: az unió bővítése egyfajta kényszert jelentett a kontinens kormányainak adórendszerük megreformálására. Az átlagos adószint így 2005 végére 25,04 százalékra csökkent.

A 16 százalékos társasági adókulccsal Magyarország még mindig jól áll a versenyben, egyre csökken azonban hazánk előnye. Immár négy tagállam is mérsékeltebb adókulcsot alkalmaz, további négy pedig meglehetősen közelít a magyarországi szinthez. Az egykor tapasztalt kirívó különbségek pedig teljesen megszűntek: a kilencvenes évek közepén oly gyakori 40 százalék körüli mértékről 25-35 százalékos szintre csökkent a Nyugat-Európában kivetett társasági adó. Hazánk helyzetét az is nehezíti, hogy miközben a többi tagországban az adónem nagyjából a nyereség tényleges terhelését mutatja, nálunk létezik az iparűzési adó is, ami – szokványos profitrátát feltételezve – valójában 15-20 százalékponttal növeli a nyereségből való elvonást. Így számolva pedig hazánk már a legnagyobb elvonást alkalmazó nyolc uniós tagállam egyikének számít! Szerencsére a hazánkba betelepülő befektetőkben ez sokszor csak akkor tudatosul, amikor már felépítették gyárukat.

A következő évek a nemzetközi adóverseny további élesedését valószínűsítik. Észtország a következő három évben szándékozik 1-1 százalékponttal csökkenteni a társasági adót, Csehország a tavalyihoz hasonlóan idén is 2 százalékpontos mérséklést tervez, folytatja az adócsökkentést a holland kormány is, a tervek szerint 2,5 százalékponttal. S immár Berlin is feladni látszik elveit: a legújabb hírek szerint 2008-tól a német kormány is adóreformot fontolgat. Magyarországnak már nincs nagyon lehetősége tovább csökkenteni az alacsony társasági adót. Korábbi terveiben viszont a Gyurcsány-kormány 2007-től az iparűzési adó megszüntetését ígérte. Kérdés, hogy a jelenlegi kiélezett helyzetben valóban megengedheti-e ezt magának az ország.

Az alacsony társasági adó egyébként nem jelenti feltétlenül azt, hogy egy országban általában is alacsony az adószint. Sőt: a minimális vállalati adókulcsot az elsők között bevezető Magyarország például az élbolyban van a munkavállalói jövedelmek megadóztatása terén. Az OECD összehasonlítása szerint egy átlagos jövedelmű egyedülálló közterhei fizetésének 50,5 százalékára rúgnak, aminél csak Belgiumban és Németországban adóztatják erősebben a jövedelmeket. Az uniós tagok átlagában egyébként ugyanez a szám 42,5 százalék. Hiába, valahonnan be kell hozni a vállalatoknak adott kedvezményeket…

kandor