A maroktelefonok száma minden várakozást felülmúlóan megnőtt az egész világon. Sokan nem is tudják, hogy elektromos készülékeik mind sugarakkal bombáznak: a televízió, a rádió, a számítógép, a mikrohullámú sütő, a mobiltelefon, a bázisantenna, a magasfeszültségű távvezetékek, a rádiótelefonok, a radarkészülékek és így tovább. Egyre sürgetőbb a kérdés: károsítják-e a szervezetet ezek az eszközök? A válasz lesújtó: igen. Lehetséges, hogy a világ legnagyobb emberi populációs kísérletének alanyai vagyunk? Igen. Lehetséges.

Sugárözönben élünk. A különböző sugárzónáknak két nagy csoportját különböztetik meg a szakemberek: ionizáló és nem ionizáló sugarakat. A kétféle sugárzásnak fizikai jellemzői és egészségügyi hatásai jelentősen különböznek egymástól. Ionizáló sugarak a radioaktív, a röntgen-, az ultraviola és a magasfeszültség által kibocsátott sugarak. Nem ionizálóak a statikus terek, a változó terek, a magasfrekvenciás terek (információtechnika, rádió, televízió, radar stb.). A technika fejlődésével egyre több olyan eszközt használunk, vagy akaratlanul ki vagyunk téve hatásuknak, amelyek valamelyik sugárzást szórják ránk. Kezdve a világító számlapú óráktól a számítógépeken és a televízión át a maroktelefonokig mind-mind növelik a sugárdózist. Azt pedig senki sem vitatja, hogy a sejtek sugárérzékenyek, különösen a fiatal szervezet sejtjei, nem szólva a magzati kor érzékenységéről.

Az elektromágneses (EM) sugárzások, illetve terek biológiai hatásával kapcsolatos tudományos érdeklődés az utóbbi években jelentősen megnőtt. Válasszuk ki a nem ionizáló sugárzások közül azokat az elektromágneses sugarakat, amelyeket például a mobiltelefonok bocsátanak ki. Miért pont ezt vizsgáljuk? Elsősorban azért, mert a mobiltelefonok száma úgy megnőtt, hogy a legkisebb, elhanyagolhatónak látszó sugárzás is megsokszorozódik az állandó használat révén és így már más lesz a hatása is. Érdekes módon az Egyesült Államokban kevésbé terjedt el használatuk, mint Európában. Magyarország pedig igencsak élen jár az egy főre jutó telefonok számát tekintve.

Világviszonylatban közel kétmilliárd készülékről beszélnek, de lehet, hogy ennél is több van. Így egy nagy laboratórium lett az egész világ, ahol egy különös kísérlet zajlik: milyen hatása van a mobiltelefonnak az emberi szervezetre? A választ nem szívesen teszik közzé a kutatók, ugyanis rontaná az üzletet. Márpedig a mobiltelefon hihetetlenül jó üzlet.

Egy rövid szakmai alapvetés: a mikrohullámú (MH) és rádiófrekvenciás (RF) tartományban a biológiai hatások tárgyalásakor a villamosságtanban használt definíciókat alkalmazzák. Elektromos térerősség, mágneses térerősség, illetve teljesítménysűrűség. Az MH- és az RF-sugárzások térerőssége a távolsággal arányosan, teljesítménysűrűsége a távolsággal négyzetesen csökken. Az emberi testben, élőlényekben elnyelt dózis fogalmára egységesen a fajlagosan elnyelt teljesítmény, az úgynevezett SAR (Specific Absorption Rate) használatos, amely megadja az egységnyi tömegben elnyelt teljesítmény nagyságát W/kg-ban, illetve W/g-ban.

A jelenleg elfogadott maximálisan megengedett SAR-érték 2W/kg. Az új mobiltelefonok SAR-értéke jóval ez alatt marad. Ezért nem mindegy, hogy milyen típusú készüléket használunk, ha már nem tudjuk nélkülözni. Két olyan átfogó vizsgálatot végeztek a mobilok hatásáról, amelyből általános következtetéseket vonhattak le, igaz, ezeket alig publikálták. Az egyik a brit „Stewart-jelentés” volt, a másik a francia „Zmiron-jelentés”.

Kiderült, a mobilosok mintegy kétharmada tapasztalt már a telefonálással összefüggésbe hozott enyhe melegedést, és élettani hatásokat: fejfájást, kimerültséget, megnövekedett vérnyomást, szív- és vesepanaszokat, szklerózis multiplexet. A 18 év alatti korosztályban az immunrendszer sokszor még nem elég ellenálló, ezért esetükben a mobilsugárzásnak elsősorban idegrendszeri hatása van, ami fejfájásban, álmatlanságban, emlékezetkiesésben nyilvánul meg. Találtak átmeneti halláscsökkenést és feltételezhető összefüggést az Alzheimer-kórral is. Egy izraeli kutatóintézet szerint az emberi szem is súlyosan károsodhat a maroktelefonok sugárzásától: szürkehályog kialakulását segíti elő a szemlencse felületén. Legobjektívebbnek a memória károsodása és a vele összefüggésben lévő, növekvő reakcióidőre utaló adatok tűnnek.

Hazánkban is éles vitákat váltott ki a mobiltelefonok élettani hatása. Olyan politikai kezdeményezés is napvilágot látott, hogy a szolgáltatók indítsanak kampányt a kevésbé káros SMS-ezés érekében.

Thuróczy György, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet főosztályvezetője szerint, aki legalább tíz éve használt mobilt, annál négyszer nagyobb a hallóideg-daganat kialakulásának kockázata. Kiemelte, hogy a DNS (örökítőanyag) bizonyos mértékig károsodik a sugaraktól. Különösen a kilenc év alatti gyermekek veszélyeztetettek.

Az egyik legnagyobb hazai szolgáltató, a Pannon állásfoglalása szerint a gyermekeknek meg kell tanítani, hogy a mobiltelefont milyen célra és mennyit használják: a mobilhasználatot ugyanúgy tanítani kell, mint a televíziózást vagy az internetezést. A szakemberek a naponta legalább 25 percet beszélőket tekintik nagyobb expozíciót elszenvedő csoportnak, az 5 percnél kevesebbet beszélőket pedig kontrollcsoportnak.

Mint említettük, a mobil használatát követően beszámoltak kutatók az agy (elektromos) aktivitásának, a reakcióidőnek és az alvás lefolyásának változásairól. Ezek a hatások csekélyek, de vannak helyzetek, amikor nem elhanyagolhatóak. A kutatások világosan mutatják, hogy az autóvezetés közbeni mobilozás – akár kézben, akár kihangosítva – esetén növekszik a balesetek kockázata. Felvetődött, hogy megtiltsák a vezetés közbeni telefonálást; ha egy halaszthatatlan ügy ezt néha megkívánja, álljon meg a vezető és úgy telefonáljon.

Milyen távolságra sugároz a mobiltelefon? A hőhatásra a sejtek 0,5-1 Celsius-fokkal melegednek föl, ez jól érezhető például a fülön is telefonálás után. A sugárzás 70-80 cm-es körzetben észlelhető. Ezért a telefont ne hordjuk ingzsebben, fülön, veséhez közel. Lehetőleg táskában tartsuk.

Tavaly egy világméretű kutatás során a Svéd Nemzetközi Munkavédelmi Intézet felmérést végzett 2200 rákos beteg és ugyanenynyi egészséges tesztalany bevonásával. A 20 és 80 év közötti rákos betegek közül 905-en rosszindulatú agydaganatban szenvedtek, és közel 10 százalékuk komoly mobilhasználó volt. A 905 esetből 85 intenzív telefonálónak vallotta magát, azaz fiatal korban és nagyon sokat telefonáltak. Korai telefonhasználatnak minősül a 20 év alattiak mobilhasználata.

Kiderült az is, hogy nagyobb a daganatok képződésének veszélye a fej azon oldalán, amelyet nagyobb mértékben ér az elektromágneses sugárzás. A kutatás során egyéb rizikófaktorokat is figyelembe vettek, hogy egyértelmű képet kapjanak. Az eredmény azt mutatta, hogy az intenzív mobilhasználóknál 240 százalékkal nagyobb az esélye a rosszindulatú daganatok megjelenésének a fej mobil felőli oldalán. A kockázat csökkentésére „headset” (fülhallgatóval kiegészített telefon) használatát javasolják a svéd kutatók.

A legtöbb ország, ahol sok készülék van forgalomban, gondot fordít arra, hogy valamilyen felvilágosító munkát végezzenek a mobilok káros hatásáról is, ne csak az előnyeiről. Az Egyesült Államok politikusai szerint átfogó kormányzati lépésekre lenne szükség ezen a téren. A Nemzeti Egészségügyi Intézet az elmúlt öt évben 10 millió dollárt fordított az idevágó tudományos munka költségeire. Nálunk eközben személyeskedő hangú, sértő polémiák hangzanak el, ha egyáltalán felemlíti valaki az elektromágneses sugárzás veszélyességét. Gondoljunk Varga András professzorra, aki a mobiltelefonok és a működésükhöz szükséges adóberendezések hatásait vizsgálta Heidelbergben. Míg eredményeit meghívásra a Bundestagban is előadhatta, nálunk csak sértegetésben volt része, csakúgy, mint Pusztai Árpád profeszszornak a GM-növények esetében. Angliában feltüntetik a készülékeken, hogy a telefon intenzív használata memóriazavart és alvászavart okozhat. Németországban óvják a szülőket, hogy mobilt adjanak gyermekeik kezébe. Német szakértők szerint iskolákban és kórházakban be kellene tiltani használatát. Norvégiában és Svédországban nyilvánosságra hozták a vizsgálatok által bizonyított panaszokat: fáradtságérzés, fejfájás, szédülés, koncentrációs zavar, memóriavesztés, érzékszervi fájdalom.

Mindezek után kérdés, hogy miként védekezhetünk azon káros sugárzás ellen, amit a mobiltelefonok kibocsátanak? Az alapvető megelőzési szempontokat már felsoroltuk: fiatal korban lehetőleg ne mobilozzon a gyerek, a felnőtt is csak akkor és addig, amíg feltétlenül szükséges. Ne hordjuk testünkön a telefont, hanem táskában. Használjunk headsetet vagy kihangosítót. Autóvezetés közben ne mobilozzunk. Készülék vásárlása előtt tájékozódjunk a típus sugárértékeiről. Szerezzünk be mobiltelefon-sugárzást csökkentő eszközt (például preservaphone-t).

Várható, hogy idővel a fejlesztések abba az irányba haladnak, hogy a valóban nagyszerű találmány csak hasznára legyen az emberiségnek és ne kárára. De addig… Gratulálunk, Ön kísérleti nyúl lett. Tud róla?

Hankó Ildikó