Kullancsinvázió várható

Május beköszöntével megkezdődött a kullancsok évi szokásos inváziója. Az előrejelzések szerint az idén különösen sok vérszívó les áldozatára, és sajnos egyre több a fertőzött terület is. Napjainkban nemcsak a természetjárókat fenyegeti csípés, már a nagyvárosok parkjaiban is nagy eséllyel bőrünkbe akadhat egy-egy élősködő. A csípés kellemetlensége mellé nagy eséllyel társul a vírussal fertőződött kullancs okozta agyvelőgyulladás és a Lyme-kór. Az előbbi ellen van védőoltás.

Évente ismétlődik a komoly figyelmeztetés: óvakodjunk az egyre nagyobb területet meghódító kullancsok csípésétől. A veszélyt az súlyosbítja, hogy egyre több kis vámpír fertőződik olyan vírussal, amely igen súlyos kimenetelű agyhártya- vagy agyvelőgyulladást, netán Lyme-kórt okoz. Közismert, hogy egy-egy betegséget mindig könnyebb megelőzni, mint gyógyítani, ha már kialakult. A fentebb említett két megbetegedés mellett ritkábban ugyan, de más kórok okozói is lehetnek kullancsok. Ezért nem szabad félvállról venni, ha kirándulásról, vagy csak egy parkban eltöltött séta után „társbérlőt” kapunk. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy azonnal sebészhez kell rohanni, mert a kis vérszívót magunk is – vagy mások segítségét kérve – könnyen kivehetjük. A lényeg, hogy minél hamarabb távolítsuk el a bőrbe kapaszkodó állatot, hogy ne legyen ideje a fertőzést okozó vírusokat vagy baktériumokat bejuttatni az ember véráramába.

Régebben a kullancsok nem hordozták olyan gyakran a kórokozókat, mint napjainkban, ezért nem is törődtek túl sokat egy-egy csípéssel a szabadban járók. Mára ez megváltozott, nemcsak a vérszívók száma, de fertőzöttségük is megnőtt. Az esetleg kialakuló betegség ellen van védőoltás, de ez csak az agyvelőgyulladásra igaz, a Lyme-kór ellen még nincs szérum, de ha már kialakult a betegség, jól gyógyítható. Utóbbi esetben az időfaktor sokat számít.

Sok tévhit él a kullancsok életmódjával kapcsolatban. A közhiedelemmel ellentétben nem fákon élnek, hanem talajközeli növényeken, és ott várnak áldozataikra; állatokra és emberekre. Az erdőn-mezőn bóklászó emlősökre egyszerűen rásodródnak vagy rámásznak, ha van idejük – például pihenő állatra vagy emberre. Különösen kedvelik az árnyékos, nedves csalitosokat, kifejezetten menekülnek a fény elől, nem kedvelik a szárazságot és a meleget; érthető, mert könnyen kiszáradnak. A telet avar alatt vészelik át, és tavasszal, jó idő esetén már márciusban felébrednek, de az igazi invázió április végétől és főleg május elejétől várható.

A kullancsszabásúak (Ixodinea) az atkák rendjének egyik alrendje, vérszívó paraziták. Szájszerveikből fejszerű képződmény, az úgynevezett „capitulum” alakul ki, ezen van a szipókának nevezett szerv. Elülső lábuk végén van a szaglószervük. Európában egy bizonyos egérfaj és az őzek elterjedtségével arányos a népies nevén „vöröshasú kullancsok” száma. A gazdaállaton párosodnak, utána a hím elpusztul. Egyetlen nőstény több ezer ixodes petét rak az aljnövényzetre, utána ő is elpusztul. A kullancs áldozatának melegét, szagát és a kilélegzett levegő szén-dioxid-tartalmát érzékelve támad. A legismertebb faj a közönséges vagy vöröshasú kullancs (Ixodes ricinus) hímje 2-5, nősténye 2-4 mm hosszú, ha vérrel teleszívják magukat, hosszuk háromszorosára is megnőhet. Életterük nagyon kiterjedt, a szélsőséges éghajlati viszonyokat is elviselik, így Skandináviától Olaszországig mindenütt megtalálhatóak. Ellenségük a hideg tél vagy a szárazság, mert az avar alatt vagy a fák gyökerei között telelő vérszívók elpusztulnak.

A petéből a kifejlődése igen bonyolult. Az aljnövényzetre rakott petékből kikelő lárvák kis rágcsálókon és madarakon élősködnek, de találtak kullancsot kígyókon és gyíkokon is. A Lyme-kór bacilusát (Borrelia burgdorferi) apró rágcsálók véréből veszik föl a kullancslárvák. A nagyobb testű nősténylárvákat nimfának nevezik. A lárvák a második évben kifejlett egyedekké, imágóvá alakulnak. Ezek már nagy testű emlősökön (őz, szarvas, háziállatok, ember) keresik a vérszívás lehetőségét. A hímek rövidebb ideig „vámpíroskodnak”, a nőstények 4-10 napig is táplálkoznak, miközben testük nagysága kétszázszorosára megduzzadhat, majd ha jóllakott, leesik a földre és a nőstény lerakja petéit.

Hazánkban mintegy 25 kullancsfaj fordul elő, aktivitásukban szezonalitás mutatható ki. Legaktívabbak áprilistól június végéig, ezután egy nyári nyugalmi időszak következik. Augusztus második felétől októberig ismét fokozódik aktivitásuk, télen nyugalmi időszakban vészelik át a hideget. Erdős, bokros területeken gyakoriak, de a belvárosok parkjaiban is egyre sűrűbben jelennek meg.

A kórokozók a fertőzött kullancs nyálával jutnak be az állatokba vagy az emberbe, ehhez néhány órától néhány napig tartó idő szükséges; ezért kell a bőrbe fúródott állatot minél hamarabb eltávolítani. Magyarországon a kullancsok a következő régiókban honosak: Budapest és környéke, Somogy, Vas, Győr-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém, Baranya, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Európában a következő országokban gyakoribbak: Németország, Svájc, Horvátország, Szlovénia, Lengyelország és Svédország.

Az említett, hazánkban élő mintegy 25 faj nem mindegyike terjeszt betegséget. Az emberre különösen a következő kórok veszélyesek: agyvelőgyulladás, Lyme-kór, tibola, barbasiosis, ehrlichiosis, visszatérő láz, Q-láz.

Az agyvelőgyulladás kezdeti tünetei – magas láz, étvágytalanság, fejfájás – a csípés után egy-két héten belül jelentkezhetnek és általában kezelés nélkül is elmúlnak. A betegek egy részénél a csípés után 2-4 hét múlva újra magas láz jelentkezik, aluszékonyság, hányás, fejfájás. Megbénulhatnak a végtagok, a légzőizmok és görcsök következnek be. A betegség ritkán halálos is lehet. Védőoltást érdemes beadatni ellene.

A Lyme-kórt baktérium okozza: nagyon nehezen diagnosztizálható, mivel olyan változatos tüneteket idéz elő, amely bármely más betegségre is jellemző lehet. A csípés után néhány nappal piros, körkörös, gyűrű alakú folt jelenik meg a bőrön, ami aztán magától elmúlik. Ha nem kezelik a betegséget, krónikussá válik, ízületi gyulladást, arcidegbénulást, idegrendszeri panaszokat, memóriazavart, szívizomgyulladást okozhat, és nagy fájdalommal jár. Antibiotikummal kezelik, de a terápia évekig is eltarthat. Védőoltás nincs ellene.

A tibolát nem ugyanaz a faj terjeszti, mint az előbbi betegségeket. Ezek a fajok a hajas fejbőrt kedvelik. Pár napos lappangási idő után rossz közérzet, fáradékonyság, izzadás, fej-, ízület- és izomfájás jelentkezik. A csípés közelében a nyirokcsomók megduzzadnak, a bőrön megjelenhet egy hólyag, ami után az érintett területről a haj kihullik és nem is nő vissza. A betegség antibiotikummal kezelhető.

A barberiosist egy parazita okozza, terjesztője ugyanaz a kullancsfaj, mint a Lyme-kóré. A betegség ritka, fejfájással, fáradtsággal jár, a vizelet sötétbarnára színeződik. Nehéz diagnosztizálni, noha a szakirodalom szerint minden tizedik Lyme-kóros beteg ezzel is fertőződik.

Az ehrlichiosist baktérium okozza, ugyanazok a kullancsok terjesztik, mint az előbbi két kórt, ezért hármas fertőzés is előfordulhat. Száz Lyme-kóros betegből 17 ezt is megkapja. Tünetei: ízületi fájdalmak, izomgörcs, fejfájás, izzadás, hányás, idegrendszeri zavarok. Ritkán halált is okozhat.

A visszatérő lázat és a Q-lázat nehéz diagnosztizálni, mert más betegségre is jellemzőek a tünetek. Ezek: hidegrázás, magas láz, fejfájás, hányás, izom- és ízületi fájdalom. A Q-lázhoz torokgyulladás és köhögés is társul. Antibiotikummal kezelik mindkettőt.

Miként lehet megelőzni a kullancscsípést? Ajánlatos zártan öltözködni, felnőtteknél az alsó testrészt kell védeni, gyermekeknél a felsőt is, mivel a vérszívó az aljnövényzeten várakozik áldozatára. Leüléskor legyünk óvatosak, a kemény farmert nem szeretik, annál inkább a bolyhos kordot, flanelt vagy a melegítőt. Hatásos a kullancsriasztó szerek használata – a rövidnadrágosoknál. A Polybé tabletta szedéséről megoszlik az orvosok véleménye. Legfontosabb kirándulás után minden este átvizsgálni a mezítelen testet, főleg a vékony bőrű hajlatokat. A levett ruhákban is lehetnek kullancsok.

Ha megesett a baj, azonnal el kell távolítani a bőrbe fúródott vérszívót. A csípés napján viszonylag könnyen kivehető ujjal, körömmel vagy más eszközzel. Ha a fej beleszakad, nem baj, néhány nap múlva magától kilökődik, mint egy apró szálka. A potroh felszakadása a veszélyes, mert a fertőzött kullancs béltartalma így biztosan bekerül a sebbe. Ezért nem szabad tűvel, hegyes vagy lapos végű csipesszel operálni. De a legroszszabb, ha a kiálló potrohot benyálazva vagy bezsírozva spirálisan tekergetni kezdjük, mert így a megrémült állat még mélyebbre ássa magát, másrészt öklendezni kezd, és szinte belepumpáljuk a sebbe a fertőzött béltartalmat. Ezért nem jók a hagyományos módszerek sem, például a kullancs bekenése zsírral, olajjal, fogkrémmel stb.

Veszélytelen eltávolításra készült a kullancseltávolító kanál, amellyel gyötrés nélkül kiemelhető az állat; gyógyszertárakban és állatpatikákban kapható.

A nem kötelező védőoltások közül gyermekeknek egyéves kortól adható a kullancs-encephalitis (agyvelőgyulladás) elleni oltás. Az oltóanyag elölt vírust tartalmaz, és három részből áll: az első oltást 1-3 hónapon belül kell követni a másodiknak, a harmadikat 1 évvel a második után kell beadni. Ajánlatos télen kezdeni a védekezést, de egy gyorsított módszerrel még most is érdemes kérni. Három évig nyújt védelmet. Magyarországon az FSME Immun-Inject és az Encepur oltóanyag van forgalomban. Érdemes megvédeni gyermekeinket, különösen a nagyobb kullancsinváziós években, amilyen az idei.

(hankó)