Az eljárások csak a választás után kezdődtek el

A vecsési számlagyár május 22-én kezdődő perében ismét szocialista politikus és szocialista érdekkörbe tartozó üzletemberek ültek a vádlottak padjára. Ezúttal egy olyan, az egész országot behálózó adócsalás-sorozat szereplőit hallgatják meg a tárgyalóteremben, amely kétmilliárd forintos kárt okozott a magyar államnak. Az adócsaláson túl azonban csak remélni lehet, hogy fény derül arra is, vajon a szintén vádlott, volt vecsési városi MSZP-elnök letartóztatását miért éppen a 2002-es országgyűlési választásokat követő harmadik napon szüntették meg? És ha már 2004-ben megküldte az ügyészség a vádiratot, akkor a tárgyalás megkezdésével miért kellett várni a 2006-os országgyűlési választások végéig?

Bár Kulcsár Attila és vádlott-társainak pere két hétig szünetel, szocialista érintettségű, sok milliárd forintot eltüntető büntetőper ezekre a napokra is jut. Május 22-én ugyanis a Fővárosi Bíróságon megkezdődött a több mint félszáz vádlottat felsorakoztató vecsési számlagyár adócsalás-sorozatban érintettek pere. Az ötvenhárom vádlottnak és védőiknek az eljáró ügyész három órán át ismertette a több mint százoldalas vádiratot. A vecsési számlagyár és a brókerper között érdekes párhuzam, hogy mindkettő tárgyalásának megkezdését gondosan az országgyűlési választások utánra időzítették. A K&H-ügy tárgyalásának késlekedéséért ugyan még magyarázkodott az igazságszolgáltató szerv, a vecsési számlagyár esetében azonban már ennek sem érezte senki szükségét. Több „sztárügyvédet” is felfedezni a tárgyalóteremben, a Kulcsár-perhez hasonlóan.

Az egyik tárgyalási napon például feltűnt a szocialista színekben újonnan országgyűlési képviselővé avanzsált Bárándy Gergely, Bárándy Péter volt igazságügy miniszter fia, aki úgy vélte, nem összeférhetetlen képviselőségével az, hogy a vecsési számlagyár vádlottjainak büntetőperében védőként helyettesíti édesanyját.

– Én a vecsési ügyben a világon senkit nem védek. Én ott helyettesként jártam el, az édesanyám helyett – jelentette ki az MSZP-s politikus, aki azt is hozzátette, hogy erkölcsi akadályát sem látja a dolognak, hiszen „a bíróságok a politikától teljesen függetlenek”.

A vecsési számlagyár szálait még 2000 őszén kezdték el a hatóságok felgöngyölíteni. Ez év szeptemberében rendeltek el ugyanis nyomozást az APEH Észak-budapesti Igazgatóságának feljelentése alapján, csalás alapos gyanúja miatt. Az ügy előzménye az volt, hogy egy adóvizsgálat 4,8 millió forint áfa jogosulatlan visszaigénylését állapította meg. A történet 2001 augusztusában került a nyilvánosság elé, ekkor helyezték előzetes letartóztatásba Balázsi Tamás vecsési szocialista alapszervezeti elnököt. Általános közfelháborodásra azonban a 2002-es országgyűlési választások második fordulója után három nappal az MSZP-s politikus letartóztatását megszüntette az ügyészség.

A magyar államnak a kétmilliárd forintos kárt okozó büntetőügy vádiratát még 2004 májusában nyújtotta be a Fővárosi Főügyészség – tehát jó két évvel ezelőtt. Az ügy elsőrendű vádlottja Tokics Péter vállalkozó, aki Holánszki Péterrel – Holánszki Béla vecsési MSZP-s képviselő fiával – közösen 1997-től 2000-ig hajléktalanok adatait pénzért megvásárolta, majd ezekkel visszaélve gazdasági társaságokat alapítottak. Később az ilyen módon alapított cégek a számlákat befogadó vállalkozások felé jutalék ellenében hamis elszámolásokat állítottak ki, azok pedig adóbevallásaikban a fiktív dokumentumok után visszaigényelték a társasági és a forgalmi adót. A vádlottak nagyüzemben egy bérelt lakásban állították ki a számlákat. Ezeknek a számláknak az összértéke több mint tízmilliárd forint volt. A nyomozás azt is kiderítette, hogy mintegy százhúsz fantomcég kizárólag a fiktív számlák kiállításával és értékesítésével foglalkozott, míg a valótlan bizonylatokat befogadó egyéni és társas vállalkozások száma meghaladta az ezret. Az adónyomozók az MSZP fővárosi, Köztársaság téri székházában 2001 szeptemberében az ügyhöz kapcsolódó dokumentumokat foglaltak le.

A vecsési számlagyár elsőrendű vádlottja tehát Tokics Péter, aki ellen ötvenhét-rendbeli adócsalás és hatvanhárom-rendbeli magánokirat-hamisítás a vád, ezért akár tizenkét éves szabadságvesztéssel is sújtható. Tokics Péter részben beismerő vallomást tett a nyomozás során. Beszélt a hamis számlák készítéséről és a tényleges gazdasági tevékenységet nem végző cégekről, amelyeket a fiktív számlák kibocsátására hoztak létre. Az elsőrendű vádlott korábban úgy nyilatkozott, hogy részben beismeri a vádiratban terhére rótt cselekményeket, de vallomást a bíróság előtt nem kívánt tenni, ezért a nyomozás során tett nyilatkozatát olvasták fel. Egy helyen ebben a dokumentumban még azt is megjegyezte Tokics Péter, az ügyfelekre jellemző volt, hogy „az adót elcsalják, de még azt sem akarják kifizetni, amibe a hamis számla kerül”.

Az elsőrendű vádlott a kihallgatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint 1997-ben újsághirdetés útján ismerkedett meg Holánszki Péterrel, Holánszki Béla vecsési MSZP-s képviselő fiával, aki felajánlotta neki, hogy dolgozzanak együtt a számlaüzletben. Holánszki Péter az eladott számlák értékének két-három százalékát fizette ki Tokics Péternek, aki a növekvő kiadások miatt később már kevesellte a jutalék mértékét, de elmondása szerint Holánszky ekkor feljelentéssel fenyegette meg.

– Holánszki arra biztatott, hogy az ügyletekhez szükséges további cégek alapításával növeljem a tempót – mondta Tokics Péter, aki vallomásában azt állította, Holánszki határozta meg, hogy mikor kell megszabadulni a cégektől, és szocialista politikus fia hozta azokat a személyeket is, akik megvásárolták később ezeket a vállalkozásokat.

Az elsőrendű vádlott azt is elmondta a nyomozóknak, hogy Balázsi Tamás, az MSZP korábbi vecsési elnöke részt vett a fiktív számlák terítésében.

Holánszki Pétert egyébként hat éve nem találják a hatóságok. Ellene 2000-ben kerítés, üzletszerű kéjelgés elősegítése és más erőszakos, illetve gazdasági jellegű bűncselekmények miatt is elfogatóparancsot adtak ki. Jelenleg nemzetközi és hat hazai elfogatóparancs van hatályban Holánszki Péterrel szemben, aki azonban ismeretlen helyre távozott, így ügyét az alapeljárástól elkülönítve kezeli a bíróság. Tokics Péter nyomozati meghallgatása során azt állította, hogy elrabolták a férfit. A hatóságok szerint azonban Holánszki Péternek sikerült 1999 szeptemberében hamis adatokkal, de a saját fényképével ellátott útlevelet szereznie az illetékes hatóságtól, majd ennek segítségével elhagyta Magyarországot. Emiatt a fent felsoroltakon túl közokirat-hamisítással is gyanúsítja a rendőrség.

A vádlottak között szerepel Balázsi Tamás, a vecsési MSZP-szervezet korábbi elnöke is, akit tizennyolcrendbeli adócsalás bűntettével és húszrendbeli magánokirat-hamisítással vádolnak, mindezért akár hét és fél éves büntetést is kiszabhat a bíróság. Balázsi Tamás kijelentette a bíróság előtt, nem érzi bűnösnek magát, majd hozzátette összefüggő vallomást nem kíván tenni, de a kérdésekre válaszol.

A vádhatóság többtucatnyi gyanúsított esetében a vádlottakhoz képest csekélyebb elkövetési érték miatt ügyészi megrovással szüntette meg az eljárást. A vecsési számlagyár ötvenhárom vádlottja büntetőperének kezdő szakasza még közel két hétig tart.

(kállaynagy)