Észtország és Litvánia elbukott a vizsgán

A bevezetést tervező három ország közül egyedül Szlovéniában lesz jövőre hivatalos fizetőeszköz az euró. Észtország és Litvánia a kelleténél magasabb inflációja miatt nem felelt meg a követelményeknek – noha szakértők szerint ez természetes egy felzárkózó országnál. Nem áll jobban a többi régiós tagország sem, az eredeti tervekhez képest valószínűleg a legtöbb helyen késni fog a közös valuta megjelenése.

Csupán Szlovénia számára engedélyezte az Európai Bizottság, hogy 2007 januárjától bevezethesse a közös európai valutát. Déli szomszédunk rögtön uniós csatlakozása után, 2004 nyarán jelentette be az euró átvételének szándékát. A bevezetésre aspiráló országoknak két évig kell garantálniuk nemzeti valutájuk fix árfolyamát az euróhoz képest, mialatt folyamatosan teljesíteniük kell további négy gazdasági feltételt. Éves költségvetési deficitjük nem lehet magasabb a GDP 3 százalékánál, államadósságuk mértéke a GDP 60 százalékánál, inflációjuk maximum 1,5 százalékkal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb rátájú tagország átlagos inflációja, és hasonló módon kell meghatározni a hosszú távú kamatokat, csak itt 2 százalékos tűrést engednek a feltételek. Szlovénia mindenben rendkívüli stabilitást mutatott a megfigyelési időszakban. Tavalyi költségvetési hiánya 1,8 százalék, államadóssága 29 százalék, inflációja 2,4 százalék, a hosszú távú kamatszint pedig 3,8 százalékon áll. Vagyis jócskán – sok euróövezeti országnál is jobban – teljesítették a bevezetés követelményeit.

Hiába jelentette be ellenben 2004-ben csatlakozási szándékát Észtország és Litvánia. A kétéves megfigyelési időszak végére nem bírták az elvárt szinten belül tartani az inflációt. Észtország 3,6 százalékos inflációja miatt magától állt el az eurócsatlakozástól. Litvánia helyzete bonyolultabb. Tavalyi 2,6 százalékos inflációjával a kis állam éppen súrolta volna a jelenleg számított követelményszintet, idén azonban 3,5 százalék körül várják az inflációt gazdaságkutatók, ami már jócskán túlnő az engedélyezett mértéken. A brüsszeli döntéshozókat nem hatotta meg az sem, hogy egyébként a balti államok hihetetlenül igyekeznek megfelelni az unió által elvárt feltételeknek. Észtország például költségvetési többlettel (!) zárta a tavalyi évet, és – az infláció kivételével – a többi elvárt mutatóban is messze az elvárt követelményszinten belül teljesítenek az egykori szovjet tagköztársaságok. Nem számított az sem, hogy a közgazdaságtan szerint a magasabb infláció – vagy a magasabb költségvetési deficit – törvényszerű egy felzárkózó országnál. Az államnak ugyanis olyan dolgokra is pénzt kell fordítani – például autópályák, közművek -, amik a régebbi tagoknál már nem terhelik a költségvetést. Ráadásul a termelékenység növekedésével együtt általában a bérek is nőnek, ami szintén feszíti az inflációt. Elemzők szerint mindezek másfél százalékkal magasabb inflációt indokolnának a régi uniós tagokhoz viszonyítva – éppen annyival többet, ami már a határát jelenti az euróbevezetés feltételeinek.

Észtország és Litvánia bukása nem sok jót ígér az euró bevezetését a későbbi évekre tervező országok számára. Hazánknak például 2008-ra több mint felére kellene csökkenteni a költségvetési hiányt, és minden más mutatóban is komoly javulást kellene felmutatnia, hogy a kormány által kommunikált 2010-re teljesíteni tudja az euró bevezetésének feltételeit. Jelenleg csupán az inflációs rátánk megfelelő – az áfacsökkentés miatt -, a prognózisok szerint azonban jövőre már ez is kicsúszik az elvárt sávból. De szakértők hasonlóan irreálisnak érzik a csehek és a lengyelek 2010-re ígért csatlakozását is, bár ők azért a legtöbb mutató teljesítésében előrébb járnak, mint hazánk.

kandor