A magyarok isszák a legtöbb szeszt az Európai Unióban – derül ki egy londoni felmérésből. Pedig a tanulmány szerint az unió a legiszákosabb régió a világon, tehát valószínűleg a világranglistát is hazánk vezeti. Magyarország nemcsak ivásban, de a májzsugor-megbetegedésekben is jócskán ráver a kontinens többi államára. Európában egyébként 750 ezer munkahelyet ad a szeszipar, miközben az alkoholfogyasztás miatt elszenvedett veszteséget 125 milliárd euróra becsülik.

Az alkohol a kora-középkorban még főleg gyógyszer volt, a helyzet az iparosodással változott – olvasható a londoni Institute for Alcohol Studies tanulmányának bevezetőjében. Kiderül belőle: bár a hetvenes évek óta mintegy 20 százalékkal visszaesett Európában az alkoholfogyasztás, az Európai Unió még mindig a világ legiszákosabb régiója. Egy átlagos uniós polgár közel kétszer annyit iszik, mint amerikai szesztestvére, háromszor annyit, mint az afrikaiak, és közel hétszeresét a Délkelet-Ázsiában mért mennyiségnek. A tavalyelőtti uniós bővítés rontotta a statisztikát: a legtöbb alkoholt fogyasztó négy nemzet az új tagországok közül kerül ki, és további kettő is a nagy ivók között szégyenkezik. A listát Magyarország vezeti. Tiszta szeszben kifejezve hazánkban fogyasztják a legtöbb alkoholt, fejenként évi 17 litert, szemben az EU 13 literes átlagával. Hazánkat Litvánia, Csehország és Lettország követi a kétes dicsőségtáblán, a nagy ivó hírében álló írek csak ezután jönnek a sorban. Szintén érdekesség, hogy a részegesnek titulált finnek csak tizenötödikek a sorban, fej-fej mellett a szintén mulatósabbnak gondolt lengyelekkel, akik csak 13 liter szeszt gurítnak le torkukon évente. Kevésbé meglepő, hogy a – tagjelöltekre is kiterjedő – listán a törökök eredménye a legjobb, 4 literes fogyasztással, a második legjobb Máltán 7, a harmadik Izlandon évi 8 liter szeszt isznak. A kutatás készítőinek egyébként komoly problémát okozott az új tagországok esetében a mennyiségek pontos meghatározása. A fogyasztás jelentős hányada ugyanis illegális módon (házi készítés, csempészáru) kerül forgalomba. Litvánia esetében például az elfogyasztott alkoholmennyiségnek csupán a fele származik legális kereskedelmi forgalomból, Magyarországon az italmennyiség negyedét adja a feketegazdaság. A szeszipar 750 ezer embernek ad munkát Európában, és a termékek 9 milliárd eurónyi bevételt hoznak a kontinensen kívüli kereskedelemben. Ugyanakkor a parttalan ivás 125 milliárd euró kárt okoz – munkakiesést, egészségügyi kezeléseket, nem is beszélve a bűnözésről vagy közlekedési balesetekről. A tanulmány szerzői szerint az alkohol közel ugyanakkora kárt okoz a társadalomnak, mint a dohányzás – vagyis visszaszorításával jóval többet nyer a gazdaság, mint amit veszít. A felmérés szerint az európai férfiak 5, a nők 1 százaléka alkoholfüggő. Ennél azonban jóval többen isznak több-kevesebb rendszerességgel. A legtöbb európai országban a lakosság 15-20 százaléka vallja magát absztinensnek. Hazánk egyébként ebben az összehasonlításban nem áll rosszul, a lakosság 18 százaléka vallotta, hogy semmit sem ivott a megelőző egy évben. Különösen a nők idegenkednek az alkoholtól, körükben háromszor olyan gyakori az absztinencia, mint a férfiaknál. Valójában a legtöbb európai (40-60 százalékuk) csupán az étkezés kísérőjeként nyúl az alkoholhoz, a régi tagországokból csupán Írországban, Hollandiában, Finnországban és Nagy-Britanniában vannak azok nagy arányban (65-70 százalék), akik a bulizás, a kikapcsolódás kedvéért isznak. Az alkoholfogyasztás gyakoriságát illetően egyre inkább kiegyenlítődnek a korábbi nemzeti különbségek. Az egykor iszákosabb északi és déli országokban egyre kevesebbet isznak, Közép-Európában viszont gyakrabban nyúlnak az üveg után. A nemzeti hagyományok ma már inkább a fogyasztott alkoholok fajtájában ismerhetők fel. A litvánoknál az alkoholfogyasztás 70 százalékát még mindig az égetett szesz adja, a franciák 63 százalék, a görögök 56 százalék erejéig boroznak, a németeknél és a cseheknél a sör 58, az íreknél 53 százalékot képvisel. Magyarországon nincs ennyire markáns különbség: a bor 40, a sör 30, az égetett szesz szintén 30 százalékban fogy. Az alkohol Európa-szerte évi 120 ezer halálesetért felelős. A társadalmi költségekről Magyarország is lesújtó tapasztalatokkal rendelkezik. Ivásban világelső hazánkban ugyanis kétszer olyan gyakori a májzsugor okozta halálozás, mint az unió átlagában. kandor