Augusztustól nő Magyarországon a kenyér ára, a 15-20 százalékos áremelés után 200 forint körül lesz egy kiló kenyér. A szakma az energia és szállítási költségek növekedésével magyarázza az áremelést. Az uniós összehasonlítás egyébként nem indokolja az áremelést – legalábbis a forintleértékelődés előtti állapotokat tekintve.

Hazánkban a legfrissebb felmérésekből kiderült, hogy a burgonya és a szárnyashús mellett még mindig a kenyér az egyik legnépszerűbb táplálékforrásunk. Kenyérből az átlagos éves fogyasztás személyenként megközelíti a 80 kilogrammot, ami megközelítőleg napi negyed kilogrammnak felel meg. Péksüteményből 14 kilogram fogy évenként, ami 230 darabot jelent. A fent jelzett adatok egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a lakosságot igen érzékenyen érinti a minap elhangzott bejelentés, amely szerint néhány napon belül 15-20 százalékkal emelik a pékek a kenyér árát. Werli József, a Magyar Pékek Ipartestülete titkára szerint a sütőiparban tevékenykedő vállalkozók két éve nem képesek érvényesíteni többletkiadásaikat, így például a szállítás és az energia árainak növekvő költségeit, nem beszélve a minimálbér kétszeri emeléséről. Az ágazat jövedelmezősége egyenlő a nullával, a vállalkozások fele veszteséges. Az idei tavasz mostoha időjárása is fölfelé srófolja a kenyér árát, hiszen a belvíz igen jelentős területeket mosott el, ezért a búza hozama kisebb lesz a tavalyinál. Az elmúlt két évben szokásos 5 millió helyett idén csupán 4 milló tonnás termésre számíthatunk. A korábbi időszakkal ellentétben ezúttal a kereskedők is partnernek tűnnek az áremelésben. Tavaly például a nagy áruházláncok nyomására 5-6 százalékkal csökkent a kenyér ára. Jelenleg a pékek a kiskereskedőknek, áruházláncoknak 118-125 forintért adják kilogrammonként a fehér kenyeret. Az ipartestület számításai szerint ugyanakkor az egy kilogrammos fehér kenyér előállítási költsége eléri a 140 forintot. Ezt a kenyeret régiótól és üzlettől függően a vásárlók általában 160-170 forintért vásárolhatják meg. A szakember arra nem tudott válaszolni, hogy végül is a kereskedők milyen áron tudják majd értékesíteni a borsosabb áron beszerzett kenyeret, mivel az üzlettípustól és térségtől is függ, de azt megemlítette, hogy az áremelésről már kezdetét vették az egyeztetések a kiskereskedőkkel és az áruházláncok képviselőivel. S egyúttal közölte azt is, hogy ez az áremelés még nem tartalmazza a jelenleg várható, különböző árnövelő hatásokat, mivel azok pontosan még nem ismerhetők. Az Európai Unióban nagy ingadozást mutat a kenyér ára. Jól látszik, hogy a termék még mindig a legalapvetőbb élelmezési cikk, ugyanis semelyik másik árucikk ára nem követi ilyen pontosan az adott országra jellemző béreket. A leggazdagabb északi országok tehát kivétel nélkül a lista elején vannak. Az újonnan csatlakozott államokban 0,7 euróba kerül egy kiló kenyér (170 forint), a szegényebb keleti területeken még ennél is olcsóbb. A régi nyugati tagországokban pedig a nálunk mért szint kétszerese, két és félszerese (a vásárlóerő-paritásos, vagyis árszínvonalat is figyelembe vevő statisztikák szerint pont ennyivel élnek jobban Nyugat-Európában, mint térségünkben). A környező országokkal vett összehasonlítás alapján – csupán 1 cent különbség az árakban – azonban bukni látszanak az Ipartesület túl olcsó kenyérről szóló érvei – igaz, táblázatunk még a forint leértékelődése előtti állapotokat mutatja. Magyarországon sokáig a hagyományos fehér kenyér jelentette a kenyeret. Ehhez a fajtához főleg az idősebb korosztály ragaszkodik. Egyébként az alacsony jövedelmek is a fehér kenyér felé terelik a fogyasztást, bár dietetikusok szerint a barnább fajtákból lényegesen kevesebb is elég ugyanakkora éhségérzet kielégítéséhez. Az elmúlt néhány évben azonban változtak a vásárlási szokások, derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet felméréséből. A rendszerváltás utáni időszakban hét emberből hat fogyasztott fehér kenyeret, és egy barnát, napjainkra viszont a fogyasztás egyértelműen a barna kenyér irányába mozdult el. 2005-ben már minden második ember ezt a fajtát választotta. Leginkább az egészséges életmódot fontosnak tartó fővárosi lakosok, a hatvan év alattiak, valamint a magasabb jövedelműek és iskolai végzettségűek vallották magukat a barna kenyér híveinek. A fejlett országokban a fehér kenyér magas szénhidráttartalma és cukorbetegségre hajlamosító hatásai miatt került a kevésbé népszerű élelmiszerek körébe. Szép Ágnes