Scholz: Putyinnak fel kell ismernie, hogy nem nyerhet
Olaf Scholz német kancellár „égbekiáltó imperializmussal” vádolta meg Oroszországot kedden az ENSZ-közgyűlés 77. ülésszakán tartott beszédében, és további katonai támogatást ígért Ukrajnának.
„Putyin csak akkor fogja feladni háborúját és birodalmi ambícióit, ha rájön, hogy nem győzhet” – mondta Scholz, hozzátéve, hogy „nemcsak Ukrajnát teszi tönkre, hanem saját országát is”. Úgy vélekedett, Oroszország ukrajnai fellépése nem csak Európa, hanem a globális rend és a világbéke számára is katasztrófa. „Ezért volt olyan fontos, hogy 141 állam egyértelműen elítélte az orosz inváziót itt, ebben a teremben” – tette hozzá Scholz, utalva az ENSZ márciusi szavazására, amely Oroszország szomszédja elleni támadását követően született.
A kancellár szólt arról is, hogy reméli Németország helyet kaphat az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amennyiben megkapja a többi ENSZ-tag támogatását.
Scholz azt szeretné elérni, hogy Németország 2027-re és 2028-ra nem állandó tagságot kapjon a tanácsban. Németország legutóbb 2019-ben és 2020-ban volt tagja a tanácsnak, de európai befolyása miatt gyakran pályázik egy-egy helyre a testületben, amelynek célja, hogy a világ minden régiója képviseltesse magát a 10 nem állandó tag között.
Németország nem állandó tag a BT-ben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa többségi szavazással dönt, de az öt állandó tagnak, az Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Kínának és Oroszországnak vétójoga van.
Scholz ismét kifejezte, hogy hajlik a szabályok megváltoztatására. „Szabályainkat és intézményeinket a 21. század valóságához kell igazítanunk” – mondta. „Túl gyakran tükrözik a 30, 50 vagy 70 évvel ezelőtti világot. Ez az ENSZ Biztonsági Tanácsára is vonatkozik”. Azt mondta, megérti, hogy Ázsia, Afrika és Dél-Amerika dinamikus országai miért akarnak nagyobb szerepet vállalni a világ színpadán, és azt mondta, hogy egy ilyen változás mindenkinek érdeke lenne.
Kisida Fumio japán miniszterelnök kedden felszólította a világot, hogy az Ukrajnában zajló háború közepette erősítse meg a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, és bírálta Oroszországot, amiért a konfliktusban atomfegyverek bevetésével fenyegetőzik.
Az ENSZ Közgyűlésén Kisida azt is mondta, hogy a világszervezet konkrét intézkedésekkel történő megreformálása létfontosságú a Biztonsági Tanács hitelességének helyreállításában, amely veszélybe került, miután a vétójoggal rendelkező állandó tag Oroszország az év elején megtámadta a szomszédos országot.
Japán már régóta kifejezte óhaját, hogy a megreformált Biztonsági Tanács állandó tagja lehessen.
Kisida beszédében hangsúlyozta, hogy „soha nem bocsátják meg” területek status quójának erőszakkal és kényszerítéssel történő megváltoztatását, és ezzel a Tokió által gyakran használt kifejezéssel nyilvánvalóan bírálta Peking növekvő érdekérvényesítő készségét a Kelet- és Dél-kínai-tengeren.
A japán kormányfő utalt egyben a szabad és nyitott indiai- és csendes-óceáni térség megvalósítására irányuló erőfeszítésekre, amelyet Tokió és Washington, valamint más ázsiai és csendes-óceáni országok támogatnak, hogy ellensúlyozzák Peking katonai befolyását a régióban.
