Sojgu: Ukrajna vesztesége több mint tízszerese Oroszországénak
Ukrajnának több mint 61 ezer, Oroszországnak kevesebb mint hatezer katonája esett el eddig az ukrajnai háborúban – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter szerdán a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva.
Sojgu szerint a konfliktus kezdetén mintegy 201-202 ezer főt számláló ukrán fegyveres erők több mint 100 ezer embert, 61 207 halottat és 49 368 sebesültet vesztettek. Az elesett orosz katonák számát 5937-ben adta meg, ami jóval alulmúlja a nyugati katonai szakértők által becsült adatokat. Azt is mondta, hogy az orosz sebesültek 90 százaléka a gyógykezelés után visszatért a szolgálatba.
A tárcavezető közölte, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt részleges mozgósítás 300 ezer embert érint, az ország mobilizációs tartaléka pedig 25 millió ember.
„Maga az érintkezési vonal – nevezhetjük frontvonalnak is – több mint ezer kilométer hosszú. Természetesen ami ezen a vonalon és mögötte van, azt biztosítani kell, ezeket a területeket ellenőrizni kell. És természetesen erről szól ez a munka, mármint a részleges mozgósítás” – fogalmazott a hadseregtábornok.
Sojgu szerint Oroszország nemcsak Ukrajnával és az ukrán hadsereggel, hanem „a kollektív Nyugattal” áll hadban. A miniszter azt mondta, hogy a részleges mozgósítás a tartalékosokat érinti, vagyis azokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, katonai szakmai képzettséggel és harci tapasztalattal rendelkeznek. Közölte: „Semmilyen körülmények között” nem lesz szó az egyetemisták mozgósításáról, és megígérte, hogy a sorkatonai szolgálatot teljesítőket nem vezénylik műveleti övezetbe.
A részleges katonai szolgálat elrendelését szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök az országa polgáraihoz intézett televíziós üzenetben közölte. Az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” elindításának február 24-i bejelentése után ez volt az első ilyen beszéde.
Indoklásában az orosz elnök azt hangoztatta, hogy a részleges mozgósításra az Oroszország szuverenitásának és területi integritásának védelme, a nép és „a felszabadított területeken élő emberek biztonságának garantálása érdekében van szükség”. Arról is beszélt egyebek között, hogy a frontvonal több mint ezer kilométeres, és hogy nyugati fegyverekkel „terrorista csapásokat” hajtanak végre határ menti orosz területek ellen.
„A NATO valós időben, modern rendszerek, repülőgépek, hajók, műholdak, stratégiai drónok segítségével felderítést végez Oroszország egész déli részén” – mondta, és egyben nukleáris zsarolással is megvádolta a szövetséget.
„Nemcsak a zaporizzsjai atomerőmű nyugati ösztönzésű, nukleáris katasztrófával fenyegető lövetéséről van szó, hanem a NATO vezető államai egyes magas rangú képviselőinek nyilatkozatairól is, amelyek a tömegpusztító, köztük nukleáris fegyverek Oroszország elleni alkalmazásának lehetőségéről és megengedhetőségéről szólnak” – mondta Putyin, anélkül, hogy megnevezte volna, hogy kinek a nyilatkozatát kifogásolta.
„Azoknak, akik nukláris fegyverekkel próbálnak bennünket zsarolni, tudniuk kell, hogy a széljárás az ő irányukba is fordulhat” – figyelmeztetett.
Putyin kilátásba helyezte, hogy Oroszország minden rendelkezésére álló eszközt bevethet, ha területi integritása veszélybe kerül. Azt állította, hogy a „kollektív Nyugat” célja Oroszország meggyengítése és elpusztítása, és emlékeztetett arra, hogy Moszkva mindig megállította azokat, akik világuralomra törekedtek.
