Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke az idei népszámlálásra való felkészülés jegyében tartott tájékoztató programon az Országházban 2022. szeptember 23-án
Hirdetés

Semjén Zsolt kiemelte, hogy a 13 őshonos magyar nemzetiség integráns része a saját nemzetének és Magyarországnak is, és olyan sajátos kultúrát képvisel, amelyet senki más nem tud adni és megőrizni.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nemzeti alapon gondolkodik, azaz minden nemzetnek joga és kötelessége, hogy értékeit megőrizze, kimunkálja és felmutassa, mert rajta kívül erre senki más sem képes, és ha egy nemzet eltűnik, akkor az egyetemes emberiség lesz szegényebb.

A magyarországi szlovákságról szólva azt mondta, hogy fontos részét képezi az egyetemes szlovákságnak és az egyetemes magyar nemzetnek is, és számos olyan értéket hordoz, amelyet rajta kívül sem Szlovákia, sem Magyarország nem tudna felmutatni.

Semjén Zsolt kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a visegrádi országok (V4) együttműködése minél szorosabb legyen, mert ez teszi lehetővé „az értékeink és érdekeink hatékony képviseletét”. A magyarországi szlovákság fontos szerepet játszik abban, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok is minél szorosabbak legyenek – fűzte hozzá.

A miniszterelnök-helyettes a kormány nemzetiségeket támogató intézkedéseiről szólva felidézte, az alaptörvényt úgy módosították, hogy az őshonos nemzetiségeket államalkotó tényezőként elismerték, teljes mértékben megvalósult a háromszintű önkormányzatiság, és bevezették a parlamenti szószólók intézményét is.

Továbbá ötszörösére emelték a nemzetiségek költségvetési támogatását, és azon az intézmények tulajdonjogát, amelyeket a nemzetiségi önkormányzatok működtetnek, átadták a nemzetiségi fenntartóknak – sorolta Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes a legfontosabb projektként a budapesti Rákóczi útra tervezett szlovák központot említette, amelynek köszönhetően a magyarországi szlovákság saját történelmi helyén – az egykori pesti szlovák evangélikus templom épületében -, 21. századi körülmények között tudja a nemzetiségi életét folytatni.

Ritter Imre, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke reményét fejezte ki, hogy az idei népszámláláson tisztább, valós adatokat kapnak majd, mint a 2011-esen, és többen fogják majd magukat valamilyen nemzetiséghez tartozónak vallani.

Azért fontos a nemzetiséghez tartozás bevallása, mert a népszámláláson kapott adatok törvények alapját képezik, valamint ezek alapján írják majd ki a következő nemzetiségi választásokat is – hívta fel rá a figyelmet Ritter Imre.

Kovács Marcell, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási és népesedési statisztikai főosztályának vezetője szintén kiemelte, hogy a nemzetiségeket illetően különösen fontosak a népszámláláson kapott az adatok, hiszen közvetlen jogkövetkezmény kapcsolódik hozzájuk: a népszámlálási adatokat tekintik mérvadónak a települési nemzetiségi önkormányzatok megalakulásához, valamint nyelvhasználati jogok is függnek tőle.

Elmondta, hogy a nagy világnyelvek mellett az őshonos nemzetiségek nyelvén is elérhetőek lesznek a kérdőívek, és négy kérdés vonatkozik majd a nemzetiségi kötődésre: melyik nemzetiséghez tartozónak érzi magát, van-e másik nemzetiséghez kötődése, mi az anyanyelve, és családi, baráti körben milyen nyelvet használ. Ezekre a kérdésekre a válaszadás önkéntes – tette hozzá.

Korábban írtuk