Élelmiszerek, gáz, víz, kultúra, tömegközlekedés. A 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra emelése 4,3 százalékkal drágította az alapvető termékeket – az adóemelést a kereskedők néhány nap alatt továbbhárították a fogyasztókra. De nemcsak az áfa-emelés miatt lett nehezebb szeptembertől a megélhetés. Emelkedtek a munka után fizetendő járulékok, csökkent a gázártámogatás, bevezették a kamatadót, a nyugdíj mellett dolgozók adóterhe többszörösére nőtt. Az adóemelésekből csak idén 350 milliárd forint bevételre számít a kormány, és jó néhány terhet januárban tovább srófolnak. Az összeg nagy részét a szegényebbektől veszik el.

Nagyüzemet tartottak az élelmiszerüzletekben csütörtökről péntekre virradó éjjel. A nagy hipermarketekben 20-25 ezer árucikket kellett új címkével ellátni, és az új áraknak megfelelően beállítani a pénztárgépeket. A tennivalók miatt még az éjjel-nappali nyitva tartást hirdető Tesco-üzletek is bezártak néhány órára. Több boltban reggelig sem tudtak végezni az átárazással, így úgy döntöttek, néhány napig a kereskedelmi árrésből finanszírozzák a megnövekedett adóterheket. Aztán a hétvégi hosszabb szünet meghozta a felmentést: a legtöbb üzlet hétfő reggel már az új, legalább 4,3 százalékkal magasabb árakkal várta a vásárlókat.

Vesztes fogyasztók Jó néhány termék azonban lényegesen erőteljesebben drágult. Számos beszállító ugyanis már korábban jelezte: az áfaemelést egybeköti árainak felzárkóztatásával. Így 10-15 százalékkal drágultak a baromfitermékek, és körülbelül ugyanilyen mértékben a sertéshús – bár utóbbinál 25 százalékos áremelést helyeztek kilátásba a feldolgozók. Egyáltalán nem vált be a pékek áremelési próbálkozása: az augusztusi drágítás után a növekvő liszt- és energiaárakra hivatkozva ismét 10-15 százalékkal emelték volna áraikat, azonban a legtöbb boltban vagy változatlan, vagy csak az adóemelés mértékével emelt áron kaphatók a sütőipari termékek. Nyertek viszont a tejtermelők, akik augusztus végén még az ellen tiltakoztak, hogy a kereskedelmi láncok velük akarják lenyeletni az adóemelést. Végül a fogyasztók lettek a vesztesek: a tej ára ugyan néhány boltban változatlan maradt, de a tejtermékek a legtöbb helyen drágultak az adóemelés mértékével. A kis boltoknak nem voltak átárazási problémáik: néhány száz tételes készletükben szívfájdalom nélkül kerekítették fel az árakat az adóemelés éjszakáján. Csupán két magyar tulajdonú üzletlánc, a CBA és a Reál kísérletezett az áfaemelés – legalább részleges – átvállalásával. Előbbi úgy döntött, hogy az augusztusban beszerzett készleteket még a régi áron adják, és a készletek frissítésével egy időben igazítják majd a magasabb adótartamhoz az árcédulákat. Utóbbi pedig állítja, hogy saját márkás termékei nagy részét továbbra is a korábbi összegért vásárolhatják meg a vevők. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azonban úgy véli: hosszú távon nem tarthatók fenn az adóemelés ellenében a régi árak. Hisz az élelmiszereken annyira alacsony a nyereség, hogy az adóemelés átvállalása sok esetben veszteségessé tenné az adott termék értékesítését. A kereskedők csak úgy tudnák tartani a régi árakat, ha a gyártóktól is a régi áron vennék át a termékeket, ebben az esetben viszont a szintén veszteségesség határán mozgó feldolgozók és élelmiszer-üzemek lennének kénytelenek felvállalni a többletterhet. Nem számíthatunk tehát arra, amit év elején tapasztaltunk: hogy a kereskedők lenyelnék az adóváltozás hatásait. Igaz, nagy különbség: akkor csökkenni, most pedig emelkedni kellene az áraknak az adóemelés következtében. Emlékezetes: a KSH adatai szerint január-februárban csupán 0,8 százalékkal csökkentek az érintett termékkör árai az 5 százalékpontos adócsökkentés következtében (Demokrata, 2006/12). Ezúttal már néhány nap után látszik, hogy teljes mértékben a fogyasztókra hárul a szintén 5 százalékpontos adóemelés. Ami nem csak az élelmiszereket érinti. Természetesen nő a korábban 15 százalékos adókulcs alá tartozó gáz- és távfûtés, valamint a víz- és csatornaszolgáltatás ára – még ha ezt egyelőre nem is érzik a fogyasztók, mert csak később kapják meg a szeptemberi számlákat. Drágábbak lesznek a kulturális szolgáltatások – a színházak és a mozik máris emelték jegyáraikat. És ebbe a körbe tartozik a tömegközlekedés is. Itt meglepő módon a Gazdasági Minisztérium az indokolt kétszeresével, több mint 8 százalékkal emelte a vonat- és buszjegyek árát. Csupán a BKV szállít változatlan áron – vélhetően az októberi választásokig.

Habzsoló állam Összességében meglehetősen rosszul jönnek ki a fogyasztók a januári csökkentés és a mostani emelés által kialakult áfa-hullámvasútból. Januárban 170 milliárd forintnyi adót engedett el a Pénzügyminisztérium – ennek azonban csupán hatodát adták tovább a fogyasztóknak az üzletek. A mostani adóemelés viszont szintén 170 milliárd forintnyi bevételt hoz – száz százalékig a vásárlók zsebéből kivéve. De az áfaemelés mellett még jó néhány keserû falatot tartalmaz a feketeleves. Bár már eddig is a termék beszerzési árával megegyező adót kellett fizetni utánuk, most mégis tovább növelték a dohánytermékek, és szintén emelték az alkoholfajták adóját. Előbbi jövedéki adója 5,7, utóbbié 7 százalékkal drágult. Az áfaemelés mellett a gázszámlák további emelkedését okozza, hogy szeptembertől a kormány szigorítja a gázártámogatásokat – a családi házban élők jelentős része összességében 30 százalékos áremelkedésre számíthat. S akinek esetleg még maradna pénze, ezt a 20 százalékban meghatározott kamatadó mellett fialtathatja a bankokban, ha pedig gépjármûvet vásárol, szintén 20 százalékkal magasabb átírási költség mellett teheti meg. És mindezt az emelést kevesebb pénzből kell kigazdálkodni. Szintén szeptembertől emelkedtek ugyanis a munkabért sújtó adóterhek. Az egészségügyi járulék a bruttó bér 4 százalékáról 6 százalékra nőtt, a munkavállalói járulék pedig 1 százalékról 1,5 százalékra. Összességében e két emelés 4000 forinttal csökkenti az átlagbért keresők jövedelmét. Ez azonban majd csak a jövő hónapban tudatosul, a szeptemberi fizetéseket ugyanis csak októberben kapjuk meg – a gázszámlákhoz hasonlóan épp az önkormányzati választások után. Kiemelten kedvezőtlenül érintik a változások a nyugdíj mellett munkát vállalókat. Nekik eddig nem kellett egészségügyi járulékot fizetniük, mostantól viszont az ő fizetésükből is levonnak 4 százalékot. A nyugdíj mellett vállalkozóknak pedig duplájára emelik az eddigi 5 százalékos baleseti járulékot. A Statisztikai Hivatal legutóbbi kimutatásai szerint mindez 137 ezer nyugdíjast érint. Nem valószínû, hogy az emelkedő bérterheket kompenzálnák a munkaadók. Nekik ugyanis szintén több adót kell fizetniük. A 16 százalékos társasági adót ugyanis 4 százalékos szolidaritási adóval fejelte meg a kormány. Az eddigi 44 százalék helyett 54 százalék adót kell fizetni a cégek által nyújtott természetbeni juttatás – étkezés, utazási hozzájárulás, üdülési támogatás – után. Ugyanilyen mértékben nő a céges telefonok magáncélú használatának adóztatása – ráadásul a magánhasználat személyi jövedelemadó-kötelessé is válik. S ami a legnagyobb gondot illeti, noha még kevesen szembesültek ennek valódi terheivel: duplájára nő a minimális járulékalap, vagyis az eddigi – minimálbérhez kapcsolódó – 35 ezer forintnyi adó helyett kétszer annyi közterhet kell befizetni a rosszul kereső munkavállalók után. Ez alól ugyan felmentést lehet kérni, ha a munkaadó nyilatkozik, hogy a dolgozó tényleg csak minimálbért keres – ha azonban másodállásos keresete van, saját vállalkozásából osztalékként vesz ki jövedelmet, ekhózik vagy evás vállalkozó, máris érvénybe lép a magasabb terhelés. A kormány e döntésével részben a feketegazdaság ellen veszi fel a harcot, részben viszont az elmúlt években adott – eva, ekho – kedvezményekből vesz vissza. Az APEH-kimutatások szerint Magyarországon több mint egymillióan – a dolgozók közel harmada – vallanak be minimálbért. Mindettől csak az idei évben 350 milliárd forint többletbevételre számít a kormány.

Főleg a nyugdíjasok

Januárban tovább szorul a prés. Ismét a nő a munkavállalói járulék, 1,5 százalékról 2,5 százalékra, a duplára emelt minimális járulékalap további 6000 forinttal (131 ezer forintra) nő. A magas (hatmillió forint fölötti) jövedelmûeknek 4 százalékos szolidaritási pótadót kell fizetniük. De tovább növekednek a nyugdíj mellett dolgozók terhei is. Hat év szünet után a nyugdíj ismét beleszámít az adóalapba – továbbra sem adózik, viszont az emellett szerzett jövedelem magasabb adókulcsba csúszik. A szeptemberi és januári változások azt jelentik, hogy a nyugdíj mellett keresett jövedelem immár mintegy egyharmadát az államnak lesz kénytelen befizetni a nyugdíjas. Tovább emelkedik a cigaretta és az alkoholfajták jövedéki adója, és mintegy duplájára nő a gépjármûadó – az emelkedés pontos mértéke típusonként változó lesz, ugyanis a súly helyett a jármû teljesítménye után kell majd adót fizetni. Összességében a kormány a 2007-es évben 300 milliárd forintot von el a cégvilágtól, és ennek kétszeresét, 600 milliárdot a magánszemélyektől. Hogy kik lesznek az adóemelések legsúlyosabb vesztesei, arról még kormányzati körökben is megoszlanak a vélemények. Első értékelésében a Pénzügyminisztérium még az alacsonyabb jövedelmûeket jelölte meg fő vesztesként. Ma már azonban azt állítják, mindenki a jövedelmének megfelelően részesül a terhekből. Ugyanakkor tény, hogy az adóemelések legnagyobb csapása, az áfa leginkább mégis a szegényeket sújtja, hiszen az ő fogyasztásukban sokkal jelentősebb hányadot képviselnek az alapvető élelmiszerek. A legnagyobb elvonást pedig a nyugdíj mellett dolgozók szenvedik el. S hétvégén már bejelentették a kormány legújabb csomagját. A korábbi cáfolatok ellenére mégis bevezetik a vizitdíjat, a kórházi ellátások után fizetendő ágyhasználati díjat, s megszûnik az ingyenes gyógyszerek köre. E csapások ismét leginkább a nyugdíjasokat sújtják, akik a statisztikai adatok szerint már most is háromszor annyit egészségügyi ellátásra, mint a társadalom egyéb rétegei. Kárász Andor