Az Orbán-kormány a legstabilabb az EU-ban
A magyar kormány a legstabilabb politikailag az Európai Unióban – derül ki a Pantarhei elemző- és tanácsadó cég kutatásából. A felmérés eredményei arra mutatnak, hogy az EU-országok jelenlegi jobb- és balközép, sok pártból álló koalíciós kormányai a jelenlegi válságos politikai és gazdasági helyzetben nehezen tudnak túlélni egy teljes ciklust. A tanulmány szerint a 2024-es európai parlamenti választásokon a nemzeti, jobboldali, illetve baloldali populista pártok felemelkedése jöhet el, írja a Magyar Nemzet.Az Európai Unió 27 tagállama közül Magyarországon működik a legstabilabb kormány – derül ki egy pénteken megjelent új elemzésből, amit az Euractiv idéz. A Pantarhei nevű bécsi elemző- és tanácsadó cég által készített elemzés azt vette figyelembe, hogy a kormány hány pártból tevődik össze, valamint hogy az adott országban hány kormányválság volt az utóbbi két parlamenti ciklusban. Ennek fényében toronymagasan a Fidesz–KDNP pártszövetség által fémjelzett kabinet a legstabilabb az EU-ban.
Magyarországot Ciprus, Litvánia, Luxemburg és Németország követi a stabil kormányok listáján. Míg Bulgária, Ausztria, Olaszország és Románia a lista másik végére került, amit az elemzők úgy magyaráztak: ezekben az országokban „viszonylag gyenge, sok pártból álló kormánykoalíció végzi a kormányzást, és az utóbbi években jellemzők voltak a kormányválságok”. A Pantarhei elemzői úgy látják, hogy a Covid-világjárványt követő mostani, az orosz–ukrán háború által meghatározott válságos helyzetben Európai Unió-szerte nehézséget jelent a kormányoknak az, hogy egyáltalán a ciklusuk végéig kihúzzák. „Ez tartósnak tűnő változást eredményezett, a pártok szinte folyamatosan választási módban vannak. Ez pedig korlátozza azt, hogy jelentős és sürgető politikai kérdésekre választ adjanak” – olvasható a közleményben.
Emlékeztetnek, az EU 27 tagállama közül 21-ben történt kormányváltás az elmúlt két parlamenti ciklusban. A leginstabilabb a kormányzás Romániában, ahol hét miniszterelnök váltotta egymást, de nem sokkal jobb a helyzet Ausztriában és Olaszországban, ahol hat kabinet adta egymásnak a kilincset.
Az elemző- és tanácsadó cég szerint a politikai ingadozás fokozódása Európában a jobb- és baloldali nemzeti és populista pártok felemelkedését eredményezte, miközben a jobb- és baloldali mérsékelt pártok támogatottsága összeomlott. Ilyen körülmények között a 2024-es európai parlamenti választások valószínűleg újabb stressztesztet jelentenek a berendezkedéspártoknak, a jobboldali és nemzeti pártok pedig jelentős előretörésben bízhatnak a jobbközép Európai Néppárt (EPP), a szocialisták és demokraták, valamint az elsősorban a liberálisokat tömörítő Renew Europe rovására.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatják el a Magyar Nemzet oldalán.