{mosimage}

Ellehetetleníti a hazai kukoricatermelőket a brüsszeli tervezet, amely novembertől komolyan szigorítaná az uniós átvételre tárolható gabona minőségi előírásait. A terménnyel szemben ugyanis olyan elvárásokat fogalmaznának meg, amelyeket a Kárpát-medencében termő növények alig-alig tudnak teljesíteni. Magyarország pillanatnyilag az Európai Unió legnagyobb kukoricatermelője – a belföldi szükségletek fölötti termésmennyiséget tekintve. A szigorítás miatt azonban a többlet fele eladhatatlanná válhat. Közben az elmúlt években felhalmozódott búzát szinte kiszippantotta a raktárakból a világméretű gabonahiány. Vagyis meglehet, rövidesen nem lesz mit tárolni a minisztérium által bérbe vett 9,7 millió tonna kapacitású raktárterületen.

Nem volt felkészülve Brüsszel arra, hogy a keleti és nyugati mezőgazdasági árszint közötti különbség mennyire megterheli majd az Európai Unió intervenciós felvásárlási rendszerét. A gondok már a csatlakozás évében látványosan jelentkeztek. Míg a korábbi években a nyugati termelőknek alig-alig volt vonzó az unió által minden gabonára garantált 101,3 eurós (25 ezer forint körüli) tonnánkénti átvételi ár, a lényegesen nyomottabb árszintekhez szokott magyar gazdák kapva-kaptak a lehetőségen. A két első uniós évben 8,2 tonnányi gabonát – a termés negyedét – adták át uniós felhasználásra. Ezzel a kis Magyarország halmozta fel az unió eladatlan gabonakészleteinek felét.

Ismétlődő rekordtermés Kukoricából különösen sok került az uniós raktárakba az elmúlt két évben. A statisztikák alapján úgy tűnik, mintha a csatlakozás hatására Magyarországon szárnyra kapott volna a kukoricatermesztés. A kilencvenes évekre jellemző 6-7 millió tonnás termésmennyiség helyett 2004-ben 8,6, 2005-ben pedig 9 millió tonnát jegyeztek fel. A bődületes mennyiséget persze nem lehetett eladni a piacon, de ez semmi problémát nem jelentett – hiszen épp erre való az uniós intervenció. Két év alatt 5,5 millió tonnát volt kénytelen a hazai gazdáktól felvásárolni Brüsszel, ami egyúttal azt jelenti, hogy az EU kukoricakészleteinek 80 százaléka pillanatnyilag Magyarországról származik. Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára szerint azonban csupán véletlen egybeesés, hogy épp az uniós csatlakozás időszakában produkált kiemelkedő eredményeket a kukorica ágazat. Az 1,2 millió hektáros termőterület évtizedek óta változatlan, a rekordhozamok inkább az elmúlt két év szokatlanul csapadékos időjárásának köszönhetők. Talán csak az idei évben vetettek több kukoricát a gazdák – most is csak azért, mert az árvíz idején elöntött búzaföldeken pótolták ily módon a terméskiesést. A 101,3 eurós intervenciós ár pillanatnyilag 27 ezer forintnak felel meg. Ez egyfajta minimálárat is biztosít a terménynek, hiszen ha a gazdák nem kapnak legalább ennyit a kereskedőktől, megvan a lehetőségük, hogy inkább Brüsszel számára értékesítsék azt. A Budapesti Árutőzsdén jelenleg is 28 ezer forint a kukorica ára, s a legtöbb uniós országban még ennél is magasabb 10-20 százalékkal. Hogy ez unió által felajánlott lehetőség mennyire kedvező, jól mutatja, hogy az Európán kívüli országokban jóval olcsóbban cserél gazdát a termény. Az amerikai tőzsdén például csupán 21 ezer forintért adják-veszik a kukoricát, de jóval olcsóbb a világpiacon forgalmazott argentin vagy brazil tengeri is. Ahogy Pótsa Zsófia mondja: támogatás nélkül a külső piacokon lehetetlen értékesíteni az uniós kukoricát. De erre nincs is szükség, az unió ugyanis folyamatosan behozatalra szorul e termékből.

Ellentmondó feltételek Ennek ellenére már tavasszal fölreppentek olyan hírek, hogy Brüsszelnek egyre nagyobb terhet jelentenek a Magyarországon kilátástalanul növekvő kukoricahegyek. Ezeket nem apasztja az sem, hogy Spanyolország vagy Portugália évről évre képtelen fedezni saját szükségleteit, Magyarországról ugyanis túl komplikált lenne a szállítás. Uniós illetékesek kiszámolták: ha befagyasztanák a felvásárlásokat, akkor is 21 év kellene a magyar raktárakban porosodó készletek értékesítéséhez. Már ha időközben a terményt nem támadnák meg kártevők, betegségek, az idő múlásából fakadó romlás. Brüsszelben még az is felmerült, hogy a kukoricát törlik az intervenciós termékek köréből. Végül azonban úgy döntöttek: csupán szigorítják a kukoricára vonatkozó minőségi előírásokat, hogy így javítsák az átvett termény raktározhatóságát. Eszerint a jelenlegi 10 százalék helyett maximum 5 százalék lehetne a tört szemek aránya, a hőkezeléssel sérül szemek aránya 3 százalékról 0,5 százalékra csökkenne, a nedvességtartalom 14,5 százalékról 13 százalékra. Új feltételként pedig az unió előírná, hogy a kukorica súlyának legalább 73 kg/hl-nek kell lennie. Ez utóbbival az ágazat képviselői szerint egyértelműen a magyar kukoricát szeretné az unió kizárni az intervenciós körből. – A világon sehol nem támasztanak ilyen súlyelvárást a kukoricával szemben. Az Egyesült Államokban például az I. osztályú, szigorúan csak étkezési célra fordítható kukoricának is csupán 71 kg/hl-esnek kell lennie. Márpedig az intervencióban tárolt kukoricából sokkal inkább takarmány készül – példálózik Pótsa Zsófia. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke úgy érzi, egymásnak is ellentmondanak a pontok: – A víztartalom csökkentése még nem lenne probléma, ehhez viszont a jelenleginél többet kell szárítani a kukoricát. Szárítás alatt ugyanakkor nő a tört szemek és a hősérülést szenvedett szemek aránya. Mindezek együttes csökkentésére pedig nem megfelelőek a Magyarországon jelenleg alkalmazott szárítóberendezések. Az elmúlt években a magyar kukorica átlagos súlya csak 69 kg/hl volt. Az elnök nem állítja, hogy a brüsszeli apparátus épp a magyar kukoricát akarta volna ellehetetleníteni. A rendelkezésnek épp úgy nem felelnek meg az unió legnagyobb kukoricatermesztőjének számító Franciaország klimatikus viszonyainak sem. Nagy különbség azonban, hogy a francia gazdák sohasem élnek az intervenció lehetőségével – ott ugyanis van elegendő állatállomány a termény feletetéséhez. Az elnök különösen sérelmesnek tartja, hogy Brüsszel év közben módosítja a feltételeket. Amikor a termelők vetettek, még nem számolhattak a szigorítással, azzal, hogy a korábban számítottnál lényegesen nehezebben szabadulhatnak majd meg a terméstől. Mert vannak olyan fajták, amelyek jellemzői közelebb állnak a legújabban megszabott feltételekhez, a következő időszakban nyilván ezek kerülnek majd előtérbe. S túlzónak érzi azért is a brüsszeli reakciót, mert egy kivételes helyzetre reagál. Magyarországon még nem volt olyan, hogy három egymást követő évben esős legyen a nyár, márpedig ha bejön egy-két aszályos év, másfél év alatt kiürülhetnek a raktárak. Nem is beszélve a beharangozott bioetanol-programokról, amely önmagában évi kétmillió tonna terményt igényel.

Kidobott pénz Kukoricából idén is kitűnő, mintegy 8 millió tonnás termés várható. Amennyiben jelenlegi formájában valósul meg a brüsszeli tervezet, Pótsa Zsófia szerint mintegy 4 millió tonna eladhatatlan kukorica maradna a piacon. Bár az árak jelenleg kedvezőek, a nyár végi 29-30 ezer forintos szintről már mintegy ezer forinttal csökkent a kukorica ára a Budapesti Árutőzsdén a hírek hatására. A főtitkár szerint a fölösleg tovább mozgathatja majd a piacot. Az intervenciós lehetőségek szigorítása alapjaiban kérdőjelezi meg az elmúlt évek magyarországi raktárberuházásait. Emlékezetes, hogy az első évek botrányai után a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal immár komoly pénzeket fordított a modern idők követelményeinek megfelelő, klimatizált raktárak bérlésére – a kapacitások 9,7 millió tonna gabona tárolására alkalmasak. Sőt, a szaktárca épp e bérleti költségekre hivatkozta csökkentené a gazdáknak szóló föld alapú támogatásokat – mondván, hogy a tárolásra fizetett bérleti díj is hozzátartozik a gabonaágazat állami támogatásához. Könnyen lehet, hogy most üresen konganak majd a drága pénzen kibérelt raktárak – a búzát ugyanis váratlanul gyorsan kiszívta a meglódult nemzetközi kereslet (lásd keretes írásunkat). A mezőgazdasági minisztérium tiltakozott Brüsszelnél a tervezett változtatások ellen. Dékány András, a tárca szóvivője röviden így ismertette a szaktárca érvelését: az uniós elvárások a jelenlegi technológiai szint mellett megvalósíthatatlanok, a tervek súlyosan sértik a magyar termelők érdekeit, és vállalkozókat tehetnek tönkre. Ám lapzártakor érkezett hírek szerint az uniós illetékesek nem különösebben fogékonyak a magyar érvelésre. Végső kompromisszumos javaslatként 71 kg/hl-re csökkentenék a kukoricától elvárt súlyt – Vancsura József szerint ezzel a magyarországi termés felét zárnák ki az intervenciós körből. Kárász Andor

Miközben kukoricából túltermelésre ösztönzött, búzából éppen hiányhoz vezetett az uniós intervenciós rendszer. Negyed éve még azt lehetett hallani, hogy a fő kenyérgabonából is több évbe telik a felhalmozott uniós készletek kiárusítása, aztán az idei aszályos nyár gyorsan megoldotta a problémát. Ismét silány termést jegyeztek Spanyolországban és Portugáliában, de a hazánkból lényegesen könnyebben elérhető Lengyelországban, Ukrajnában, Oroszországban és általában a Fekete-tengeri régió országaiban. Így néhány hónap alatt 3 millió tonnáról 400 ezer tonnára csökkent a magyarországi raktárakban pihenő búza mennyisége. Szeptember elején a hazai malmokat képviselő Gabonaszövetség drámai hangú felhívással fordult a szakminisztériumhoz. Amennyiben nem tartalékolnak legalább 200 ezer tonnát az intervencióra tárolt búzából, év végére nem marad elegendő gabona az országban a kenyér előállításához. A mostoha időjárás ugyanis Magyarországon is megviselte a növényeket. Az elmúlt két év 5-6 millió tonnás eredményével szemben idén csak 4,2 millió tonna búza termett. Ebből 3 millió tonna fedezné a belföldi felhasználást. Csakhogy a világpiacon nyíló lehetőségek nemcsak a raktárakból szívták ki a gabonát, hanem a termelőket is a külföldi piacok felé fordították. A termés döntő része hetek alatt határon túli feldolgozóüzemekbe vándorolt. A hazai malmok eközben jócskán eltaktikázták magukat. Nyár közepén ugyanis még sajnálták kifizetni a tavalyi 23 ezer forintról 25-26 ezer forintra emelkedő árakat – így elmulasztották feltölteni készleteiket, abban bízva, hogy ősszel lejjebb megy az ár. Most viszont – miközben csökkenés helyett immár 28-30 ezer forintra nőttek az árak – lassan nincs kitől búzát vásárolniuk. A felhalmozott készletek a hírek szerint tavaszig elegendőek, amikorra vélhetően mintegy 35 ezer forintra kúszik fel a kenyérgabona ára.