Nagyon sok ember tart háziállatként valamilyen madarat, de még többen szeretik a természetben megfigyelni ezeket a szép állatokat. Azt sem kell külön ecsetelni, hogy az ember környezetszennyező és -romboló tevékenysége egyre több élőlény, így madárfaj kipusztulását is sietteti. Ha nem teszünk valamit ellene, egyszer csak arra ébredünk, hogy csöndes, madárdal nélküli lett körülöttünk a világ.

Nemrég a Hortobágyon jártam, mivel hallottam a televízióban, hogy Madárpark és Látványkórház nyílt nemrég a gazdag madárvilágáról híres magyar puszta szélén. Biológus lévén mindig is szerettem a madarakat, így felcsigázott a hír és elindultam földerítésére. Hortobágy község szélén azonnal föltűnt a hatalmas röpde, amelyben ragadozó madarak repdestek próbálgatva eltört szárnyuk vagy lábuk, netán egyéb testrészük gyógyulási esélyeit. A Madárpark több célt szolgál egyszerre: bemutatja a madarakat életközelben és megmentik azokat a sebesült állatokat, amelyeket behoznak a környékről. Elnézve a még frissen kialakított kert gonddal tervezett szépségét, bizonyára sok látogatót vonz majd a létesítmény. Az állatok és a környezet szeretetét kisgyermekként kell megtanulni. Ezért a madárpark bejárata mellett egy csalogató játszótér húzódik meg, a játékok csupa természetes anyagból készültek. A madárpark területén kis mesterséges tavak teszik kellemessé a környezetet. Az egyedi tervezésű, élőfűzből kialakított hidak esztétikus látványa a természetestől alig különböző érzést idéz elő. A fű még friss, látszik, hogy nemrég ültették, a dúsan telepített növényzet is most kezd lábra kapni. A Madárpark területén nem csupán a kert kialakítására került sor, de pályázati pénzen felújították a kiállítást és a kórház épületét is. Ottjártamkor az Öko-teleházban iskoláskorú gyermekek ültek a képernyők előtt, ahol kisfilmeken mutatták be a kórház életét, de megismerkedhettek a gyerekek a madarakra leselkedő veszélyekkel is. A teleház érintőképernyős monitorain megfigyelhető, hogy mi történik a röpdében és a kórházban. A látványkórház újdonságnak számít hazánkban, az Egyesült Arab Emirátusban az ERWDA környezetvédelmi szervezet jóvoltából működő Abu Dhabi sólyomkórházhoz hasonló módon alakították ki a biológusok. A sérült, beteg madarak félénkek, hiszen az ember közelségét nem szokták meg. Ezért, hogy a látogatók ne zavarják a lábadozó madarakat, egyoldalú átláthatóságot biztosító üvegfalon keresztül figyelhetők az állatok. A látványműtőben előre meghirdetett időpontban kerül sor kezelésekre és műtétekre. Arra vigyáznak a szakemberek, hogy sokkoló látvány ne zavarja meg a látogatókat, ugyanakkor nem árt, ha megismerkednek a kis állatok esendőségével, ami óvatosságra inti a természetben figyelmetlenül vagy garázda módon viselkedő embereket. A parkban kialakított tórendszer benépesítése is hamarosan megtörténik, a kórházban kezelt gólyák, kacsák, szárcsák gyógyulása után. A madárpark elkerített, füves-árnyas részén sérült gólyák álldogálnak, szokásukhoz híven fél lábon. A legtöbbjüknek a szárnya van eltörve, ezért nem tudtak társaikkal a hosszú útra elindulni még augusztus végén. A fiókák ekkorra már önállóan táplálkoznak, kellő repülési gyakorlattal rendelkeznek, így szüleikkel együtt indulnak Afrikába. A késői költésű fiatalok még itt maradnak egy ideig, amíg meg nem erősödnek és szeptember elején csatlakoznak az északról érkező gólyák csapatához. Akik ezután is itt maradtak, azok itthon töltik a telet, ezért segítségre szorulnak. A fiatal állatok gyakrabban sérülnek, mint felnőtt társaik, hiszen ügyetlenebbek, gyakorlatlanabbak; nagy részük nem is éri meg a felnőttkort. Igaz, a természet gondoskodik az utánpótlásról: az utódok nagyobb számban vannak, mint szüleik. A sérült, beteg madarakat leggyakrabban utak mentén, villanyvezetékek alatt, villanyoszlopok tövében, baromfi- és fácántelepek környékén találjuk meg. Elsősorban a ragadozók és a nagyobb testű, gázlómadarakra lehet rátalálni, mert könnyebben észrevehetők, mint az apró énekesmadarak. Dr. Déri János, a madárkórház állatorvosa szerint a súlyosan beteg madarat arról lehet megismerni, hogy hagyja magát megfogni. A vadmadár fél az embertől és számára biztonságos távolságot tartva elrepül, akkor is, ha beteg. Ha nem repül el, akkor vagy sérült a szárnya, vagy olyan súlyos beteg, hogy órái, percei vannak hátra. A beteg madarat meg kell fogni, akkor és ott, ahol megtaláltuk. A befogás balesetveszélyes, ezért óvatosan kell végezni, mivel a ragadozók karmaikkal, a gólyák, gémek csőrükkel védekeznek. Legjobb, ha a madár fejét letakarjuk, és bőrkesztyűvel csűdjét és nyakát óvatosan átfogva, szárnyát testéhez simítva, hónunk alá véve rögzítjük. A fertőzésveszély elkerülése végett gumikesztyűvel nyújtsunk elsősegélyt a beteg madárnak. Az esetleg vérző tagot be kell kötni, nyílt törés esetén a szennyeződés elkerülése végett gézlappal vagy tiszta ruhával fedjük le a sebet, és erre vattacsomót kötve vízzel tartsuk nedvesen. Ha az állat kiszáradt – ezt a lábujjak tövén, a bőr ráncba szedésével állapíthatjuk meg – próbáljuk meg óvatosan pohárból megitatni. Légcsövébe ne kerüljön víz, mert megfullad! A kiszáradt madarakat ne etessük, mert az is vizet von el. Ha nem iszik, sürgősen állatorvoshoz kell vinni a pácienst. Fontos a beteg madár szállításánál, hogy ne ketrecben, hanem ruhával, fűvel vagy szalmával bélelt kartondobozban szállítsuk. A doboz akkora legyen, hogy a madár összecsukott szárnyakkal, maga alá húzott lábakkal – vigyázva, hogy a farka ne törjön be – éppen elférjen. Ne lásson ki, mert egy menekülési kísérlet csak ront az állapotán. A dobozt jól le kell kötni és amilyen gyorsan lehet, kórházba kell szállítani az állatot. Különösen vigyázni kell a héjára, a karvalyra és a parlagi sasra, mert igen ügyesen szabadulnak ki a szállítóeszközből. A Magyarországon előforduló madarak listája 390 madárfajt sorol fel. Ezek kevés kivétellel védett vagy fokozottan védett fajok. Nemcsak a tojások, fiókák vagy kifejlődött madarak elpusztítása tilos, de a fészkeket is védi a törvény. Az említett madarakat tilos fogságba ejteni, de preparátumuk tartása is engedélyhez kötött. Sajnos az utóbbi időben nagyon elszaporodott a madártojások lopása, amiket külföldre visznek és ott kikeltetnek. De a már kifejlett madarak befogása sem ritka, különösen azon fajoké, amelyeket hobbiállatként tartanak: sólymok, ölyvek, sasok és más fajok. Közismert dolog, hogy az emberi tevékenységek – mezőgazdaság, ipar, városok terjeszkedése és sok egyéb – miatt csökken a vadon élő növény- és állatfajok élettere. Különösen igaz ez a nagy testű madarakra, vagy az eldugott helyeket kedvelőkre. Több faj végleg kipusztult, mások az eltűnés határán állnak. Ahhoz, hogy megmentsük ezeket a fajokat a kihalástól, először fel kell mérni az állományokat és a veszélyeztető tényezőket. A nemzeti parkok mellett természet- és környezetvédelmi egyesületek is részt vesznek a munkában. A Dél-Alföldön két természetvédelmi hatóság foglalkozik a természeti értékek védelmével: a Kiskunsági Nemzeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága. A Csemete Egyesület a vidéki természetvédelmi egyesületek sorában másodikként alakult meg azzal a céllal, hogy a dél-alföldi régió természet- és környezetvédelem iránt elkötelezett lakosait, közösségeit összefogja. Tagságuk jelenleg 805 fő, 14 szakosztállyal működnek. Központjuk Szegeden van, az Arany János utca 1. szám alatt. Tagjaik az ország tíz megyéjét képviselik, de az erdélyi Hargita és Arad megyékben is van egy-egy Csemete-csoportjuk. De említhetném a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 22. számú Börzsönyi Helyi Csoportját is. Jelenleg 150 fizető tagjuk van, területük a Börzsöny, a Dunakanyar, az Ipoly völgye, a Váci-síkság és részben a Cserhátalja. Évközi munkájuk gerince a ragadozómadár- és feketególya-védelem. Régi hagyománya van a sólyomőrzésnek is. Folyamatos programokat szerveznek a parlagi sas, uhu, kerecsensólyom, vándorsólyom, gyöngybagoly és feketególya védelmére. Odútelep programjukkal az énekes madarak költését segítik. Felkészültek a kézre került sérült madarak mentésére, szállítására, gyógykezelésére és ápolására. A kezelés után a madarakat szabadon engedik, vagy gondoskodnak végleges elhelyezésükről. Elérhetőségük a (06 20) 929 0014-es telefonszámon van, e-mail címük: borzsony@mme.hu. A megnövekedett kirándulóforgalom miatt szükségessé válik egyes fészkek állandó, vagy hétvégi őrzése. Jelentkezőket várnak a fenti e-mail címen. A Hortobágy községben megépített Madárpark és Látványkórház a legmodernebb technikával segíti az érdeklődőket megtanítani a madárvédelem alapvető módszereire. A hortobágyi kilenclyukú hídtól alig 2-300 méterre létesített park kiváló kirándulóhely különböző iskolás csoportoknak, de természetet kedvelő felnőtteknek is. Dr. Déri János állatorvos szívesen áll rendelkezésére mindazoknak, akik valamilyen kérdésre szeretnének választ kapni. Telefonszáma: (06 30) 943 5494. a Madárkórház Alapítvány nagyon szép kiállítású ingyenes havilapot is kiad, Pusztadoktor magazin címmel. Nemrég jelent meg a 2006. évi legújabb szám, sok érdekes írással és képpel. A Földön több mint nyolcezer madárfaj él, de számuk lassan csökken. Ha nem vigyázunk társainkra, nincs messze a rettegett „néma tavasz”. (hankó)