Hirdetés

A testület keddi ülésén közölte azt is, hogy előretekintve a likviditás szűkítése és a monetáris transzmisszió további erősítése kerül az MNB fókuszpontjába, ennek érdekében a jegybank a jövőben újabb intézkedésekről dönthet.

Matolcsy György így kommentálta a döntést.

Előretekintve a likviditás szűkítése és a monetáris transzmisszió további erősítése kerül az MNB fókuszpontjába, ennek érdekében a jegybank a jövőben újabb intézkedésekről dönthet – jelezték.

A közlemény ismerteti: október 1-jétől a kötelező tartalékráta emelésével, a rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciókkal és a hosszabb futamidejű betéti eszköz elindításával az MNB jelentősen szűkíti a forintlikviditást. Emellett a napi rendszerességgel tartott, devizalikviditást nyújtó tenderekkel a swap-hozamok emelkedésén keresztül is növeli a monetáris transzmisszió hatékonyságát. E jegybanki intézkedések tovább szigorítják a monetáris kondíciókat, így az eddigi alapkamat-emelések dezinflációs hatása számottevően fokozódik – mutatott rá a testület.

Korábban írtuk

A közleményben kifejtik: az elhúzódó orosz-ukrán háború és az európai energiaválság hatására növekedett a recesszió kockázata a világgazdaságban. A magas nyersanyagárak, illetve az európai aszályhelyzet rövid távon tovább emelheti az inflációt, azonban megjelentek a fordulat első jelei. Az erősödő recessziós kockázatok, valamint az ezzel párhuzamosan csökkenő nyersanyag-, energiaárak és szállítási költségek 2023-tól a globális infláció mérséklődését vetítik előre.

Felidézik, hogy a Federal Reserve és az Európai Központi Bank is 75 bázispontos kamatemelést hajtott végre szeptemberben. Eközben a régiós jegybankok elkezdték a globálisan meghatározó jegybankoknál jóval korábban elindított kamatemelési ciklusuk lassítását, illetve leállítását.

Az év első felében a magyar gazdaság élénk növekedést mutatott, ugyanakkor a magas frekvenciájú adatok június eleje óta a konjunktúra egyértelmű lassulását jelzik. Júliusban az ipari és az építőipari termelés is bővült éves bázison – emlékeztetnek a közleményben.

Gyengült a forint a bejelentés után

Gyengült a forint a Magyar Nemzeti Banknak arra a keddi bejelentésére, hogy a leállítja az alapkamat-emelési ciklust. A bejelentést megelőzőn az euró 405,08 forinton, tíz perccel később 406,76 forinton állt. A frank 425,74 forintról 427,93 forintra, a dollár pedig 421,05 forintról 422,80 forintra drágult.

Az értékelés szerint a hazai GDP lefutását és szerkezetét 2022-ben erős kettősség jellemzi. Az éves dinamika az év második felében jelentősen mérséklődik. Az év egészében a belső keresleti tételek járulnak hozzá a növekedéshez, míg a nettó export visszafogja a bővülést. A hazai infláció az őszi hónapokban döntően a monetáris politika hatókörén kívül eső tételek következtében tovább emelkedik. A rendkívüli aszályhelyzet, az energiapiaci árrobbanás és a hatósági energiaár-szabályozás változása egyaránt az infláció rövid távú emelkedését okozzák. Az árkorlátozó intézkedések 2023. január 1-ig történő meghosszabbítása az év végéig fékezi az áremelkedést.

A külső inflációs nyomás enyhülése és a lassuló kereslet árleszorító hatása 2023 elejétől jelenhet meg a hazai inflációban, az árdinamika lassú fordulatát okozva. A fogyasztóiár-index 2022-ben átlagosan 13,5-14,5 százalék között alakulhat. A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztóiár-index 2024 első felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba – olvasható a monetáris tanács közleményében.

Az MNB rontotta előrejelzését

Az MNB idén a korábban vártnál magasabb, 13,5-14,5 százalék közötti inflációval és az előző Inflációs jelentésében szereplőnél gyengébb, 3,0-4,0 százalék közötti gazdasági növekedéssel számol legfrissebb Inflációs jelentésében, amelynek fő számait kedden közölte a jegybank.

Az infláció a legfrissebb jelentés szerint jövőre 11,5-14,0 százalékos sávban lehet, a GDP pedig 0,5-1,5 százalékkal nőhet, majd 2024-ben az infláció 2,5-4,0 százalékra lassulhat, a gazdaság bővülése pedig 3,5-4,5 százalék közötti ütemre gyorsulhat.

Az előző, júniusi Inflációs jelentésében a jegybank még magasabb, 4,5-5,5 százalékos idei GDP-növekedéssel és alacsonyabb, 11,0-12,6 százalékos inflációval számolt. A jövő évi GDP-bővülést júniusban még 3,0-4,0 százalékos sávba várta a jegybank, az inflációt pedig 6,8-9,2 százalékra becsülte 2023-ra.