Matolcsy György: Jó nagy pontot tettünk a kamatemelési ciklus végére
A 13 százalékos alapkamattal a jegybank lezárta az eddigi 16 hónapos alapkamat-emelési ciklust, „jó nagy pontot tettünk, hogy mindenki láthassa, vége van” – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a monetáris tanács keddi ülését követően.
A monetáris tanács 125 bázisponttal, 13,0 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot; a piac 100 bázispontos emelésre számított.
A testület az ülés után kiadott közleményében azt írta, megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak, ami biztosítja az inflációs cél elérését.
Előtekintve a likviditás szűkítése és a monetáris transzmisszió további erősítése kerül az MNB fókuszpontjába, ennek érdekében a jegybank a jövőben újabb intézkedésekről dönthet – tették hozzá.
Megjegyezték, október 1-jétől a kötelező tartalékráta emelésével, a rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciókkal és a hosszabb futamidejű betéti eszköz elindításával az MNB jelentősen szűkíti a forintlikviditást. Emellett a napi rendszerességgel tartott, devizalikviditást nyújtó tenderekkel a swap-hozamok emelkedésén keresztül is növeli a monetáris transzmisszió hatékonyságát. E jegybanki intézkedések tovább szigorítják a monetáris kondíciókat, így az eddigi alapkamat-emelések dezinflációs hatása számottevően fokozódik – állapította meg a testület.
Máshogy folytatódik az infláció elleni küzdelem
Az alapkamatemelési ciklus lezárásával nincs vége az infláció elleni küzdelemnek, a jegybank más eszközökre nagyobb hangsúlyt fektetve folytatja a pénzügyi szigorítást és az infláció elleni küzdelmet – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a 125 bázispontos kamatemelést követő sajtótájékoztatón kedden.
Megjegyezte, hogy ebben az évben még nő az inflációs ütem és csak a jövő év első felében áll meg, tetőzik, majd lassú csökkenésnek indulva 2024-ben ér a jegybanki cél közelébe.
A jegybank elnöke felidézte, hogy Európában elsőként és a legnagyobb mértékben emelték az alapkamatot a járvány után, mert az árstabilitási és pénzügyi stabilitási feltételek indokolták ezt.
Az infláció és az energiaáremelkedések mellett Magyarország egy sor kihívással szembesül: az államháztartási hiány magas, és a folyó fizetési mérleg veszélyes kockázati sávba ért – mutatott rá.
Matolcsy György jelezte, hogy vissza kell térni az egyensúlyi növekedés pályájára, ahonnan 2020 után letért az ország, első körben a járvány hatására. Azt üzenik a kormánynak, az üzleti szektornak, a családoknak és a partnereiknek a külvilágban, hogy fel kell gyorsítani az átmenetet az energiahatékonyság, a digitalizáció és a versenyképesség irányába, a felsőoktatást pedig át kell szervezni, a technológia-intenzív ágazatok fejlődését fel kell gyorsítani.
„Nem megyünk tovább, mert úgy látjuk, hogy az infláció – mint máshol is – Magyarországon már öngerjesztő lenne, nincs értelme egy kétszámjegyű kamatnál tovább menni felfelé” – hangsúlyozta az MNB elnöke. A globális gazdaság felől is kedvező hírek érkeznek, mintha lecsengőben lenne a magas inflációs szakasz – fűzte hozzá.
Arra is kitért, hogy az MNB már több mint egy éve jelezte: a 2020-as évtized alapvető mintázataiban egyre jobban emlékeztet az 1970-es évtizedre, amelyre a magas infláció mellett az alacsony növekedés, a munkanélküliség, az energiasokkok és a bizonytalanságok voltak jellemzők. Az MNB felvette a harcot a 70-es évek ellen – fogalmazott Matolcsy György a sajtótájékoztatón.
