Lojális-e a hataloma rá felesküdött rendőrökkel?

A rendvédelmi dolgozók esküjük szerint kötelesek a magyar állam és annak polgárai biztonságát megvédeni. A rendőröknek, katonáknak kötelességük a mindenkori hatalom iránti lojalitás. De vajon a hatalom lojális velük? A kormány évről évre egyre kevesebb pénzt költ a tűzoltók, rendőrök és a katonák felszereléseire és mind veszélyesebb feladatok ellátására kötelezi őket.

A közelmúltban szolgálatteljesítés közben meghalt három tűzoltó. Eltévedtek a Műegyetem pincéjében, palackjukból elfogyott a levegő és megfulladtak. Haláluk rávilágított arra, hogy a kormányzat a folyamatos pénzelvonással veszélyezteti ezeknek a hétköznapi hősöknek az életét. Több lapunknak a műegyetemi tragédia után nyilatkozó tűzoltó elmondta, ha korszerű felszerelésük – helyzetjelző és rádió – lett volna a lánglovagoknak, az jelentősen megnövelte volna túlélési esélyüket. Az alulfinanszírozottság és az eszközállomány hiányosságainak egyértelmű beismerése volt, hogy hőkamerák, 180 mozgásérzékelő, 1200 sisak vásárlását jelentette be Demszky Gábor a fővárosi tűzoltóknak – a tragédia után. Nyilván az önkormányzati választási kampány közeledtét sem hagyta figyelmen kívül a főpolgármester, amikor a Műegyetemen történt tűzeset után részt vett a Főváros Védelmi Bizottságának rendkívüli ülésén, ahol az új eszközök beszerzéséről döntöttek. A Városháza a Fővárosi Tűzoltósággal közösen pályázik az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz forrásokért. A 178 millió forintos beszerzés húszszázalékos önrészét az önkormányzat finanszírozza, Demszky Gábor szerint az összeg többi részét viszont az államnak kellene vállalnia.

A hivatalos szervek által lefolytatott vizsgálat szerint a három tűzoltó halála saját hibájuk miatt következett be. Hasonló eredményre számítanak a rendőrség belső vizsgálata után a készenléti rendőrség lapunknak nyilatkozó tagjai is, akik úgy vélték, az MTV székházánál történtekért a felelősséget vagy egy középvezetőre, vagy a bevetést irányító Gergényi Péterre fogják hárítani. Előbbire utalt Bene László Országos Rendőrfőkapitány is, aki az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén azt mondta, hogy valószínűleg hadbíróság elé állítják azt a rendőrtisztet, aki a parancs ellenére visszavonta egységét a székházból. Miért? Mert a rendőrségi rádió felvételének nyilvánosságra került részlete szerint magukra hagyták őket.

„Szeptember 18., hétfő 23 óra 30 körül

Kinizsi 7 (Gíber László, a székházvédő egység parancsnoka): ”(…) Teljes létszámot kivonom az épületből, mert meg fogunk fulladni a füstben. (…) Nem fogunk megdögleni ebben a kurva épületben.

Kinizsi 1: (Mittó Gábor alezredes, műveleti parancsnok) – Nyugtázom, annyi az utasítás, Laci, maradjatok még. Nem tudok mit tenni.

Kinizsi 7: – Jöjjön be, aki ezt az utasítást kiadta, s dögöljön meg az itt a szén-monoxidban. Megtagadom a parancsot, ha hadbíróság elé állít, akkor is, rohadjon meg az, aki ezt mondta. Kiviszem az összes emberemet innen. Benzinnel ránk gyújtottak mindent.

Éjfél után

Kinizsi 7: – A belső állományt kivontam, miután füstmérgezést kapott a fél állomány, s szerintem ott, a főkapunál benzinnel ránk gyújtották. Minden erőt kivontam, kívülről tudunk segíteni, ezt most már nem tudjuk tartani.

Hungária 705: (a Készenléti Rendőrség egyik egysége) – A vízágyú beszorult, a legénység ki lett verve, az állomány nagy része megsérült. Parancsot végrehajtottuk, részben. Nem kaptunk támogatást.

Kedd, 1 óra 5 perc körül

Ismeretlen 5.: – Beszorultunk a bejárat mellett, segítséget kérek azonnal!

Ismeretlen 6.: – Bentről valamilyen segítséget kérünk a tévészékházból, a főbejárat mellett beszorult kolléga azonnal segítséget kér.

Kinizsi 7: – Nem tudunk segítséget adni, értsétek meg, el van barikádozva, nem férünk hozzá.„ A rendőrök 1 óra 20 perckor kivonultak az épületből, a tömeg pedig bejutott a székházba. Hajnali fél négykor a rendőrök minden különösebb ellenállás nélkül kiürítették az MTV székházát és környékét. A tények kedvéért: Kinizsi 7 állításaival ellentétben senki sem gyújtott benzinnel a rendőrökre semmit, főleg nem a főkapunál. Az a rendőr, aki azért telefonált, mert állítása szerint beszorult a bejárat mellett, a Demokrata Televízió felvételén is látszik, amint telefonál a békésen ácsorgó tüntetőktől nem zavartatva. Vagyis a valóság nem támasztotta alá a hisztérikus kijelentéseket.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a Magyar Televízió székházánál történtek egyre nagyobb felháborodást váltanak ki a rendőrökből is. Lapunkat több, a neve elhallgatását kérő rendvédelmi dolgozó kereste fel az elmúlt hetekben. Mindannyian választ akarnak kapni arra, hogy miért hagyták a felelős parancsnokok magukra a rendőröket erősítés és megfelelő felszerelés nélkül az elején tagadhatatlanul dühöngő tömeggel szemben? Miért nem érkeztek meg a tömegoszlatásra kiképzett speciális egységek? Miért nem vethette be azokat a társak védelmére a rendőrségi műveletek legfőbb irányítója, Gergényi Péter?

A rendvédelem területén dolgozó személyek által feltett kérdésekre a Demokrata is szeretett volna választ kapni, de a rendőrség illetékesei nem nyilatkoznak, amíg le nem zárul a közelmúltban elkezdett belső vizsgálat.

A Tettrekész Magyar Rendőr Szakszervezet és a rendőrök, tűzoltók, valamint a köztisztviselők érdekvédelmi szervezete, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) az állam felelősségét feszegeti. Mindkét szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány évek óta súlyos milliókat von el a rendőröktől. A BRDSZ szerint sem a rendőrök, sem a tűzoltók nem kapják meg azt a felszerelést, ami munkájuk biztonságos ellátásához kell. Az érdekvédők szerint az állam elvárja maga iránt a lojalitást a közszolgálatban dolgozóktól, a viszonosság azonban hiányzik. A szakszervezetek által kifogásoltakat erősítette meg több a készenléti egységnél szolgáló rendőr, határőr, akikkel lapunk munkatársai találkoztak. A rendvédelmi dolgozók elmondták, hogy a rajtuk lévő védőfelszerelések többsége a sajátjuk. Volt, aki motoros védőfelszerelését használta az utcai harcokban. Úgy látják, ugyanaz a helyzet, mint a tűzoltóknál: hiányoznak a korszerű felszerelések és a szakszerű szakmai irányítás.

Az egyik rendőr lapunknak azt mondta, hogy az MTV székházának ostroma után egy módos vállalkozó vett az egyik egységnek új pajzsokat. A védőeszközök – mondták – öregek voltak és nem is a feladatnak megfelelőek, ezért sérült meg sok rendőr az első összecsapásokban. A nyugati rendőrségeknél rendszeresített pajzsokat úgy alakították ki, hogy az egymás mögé sorakoztatott egységek zárt alakzatot képeznek úgy, hogy a hátsó sor tagjai pajzsukat az előtte álló rendőr pajzsába akasztják, ezáltal falat emelnek a fejük fölé a kövekkel és egyéb feléjük dobott tárgyakkal szemben. A magyar rendőrségnél rendszeresített pajzsok viszont nem alkalmasak erre, ha egymás tetejére teszik, elcsúsznak egymáson. A televízió székházánál a legtöbb rendőrnek a lába, illetve a feje sérült meg, mivel képtelenek voltak az eszközök fogyatékossága miatt egész testüket védeni a támadókkal szemben.

A nagykörúti akciónál a részt vevő rendőrök sem értették, miért volt szükség arra, hogy az üres utcákon masírozzanak, a gépjárműről fel-le szálljanak és az utcán sétáló, a műveleti területre betévedő embereket, járókelőket vegyék őrizetbe. Gyakori probléma, mesélték a rendőrök, hogy olyanokat bíztak meg az éjszakai akciók irányításával, akik nemrég kerültek ki a főiskoláról és semmilyen utcai, tömegoszlatással kapcsolatos gyakorlati tapasztalattal nem rendelkeztek. Előfordult, hogy öt másodpercenként változott a kiadott parancs, illetve előfordult, hogy a felettesek azt az utasítást adták a bevetésben részt vevőknek, hogy tegyenek belátásuk szerint. Nemcsak az MTV-székháznál, hanem az utána lévő két nap összecsapásainál is számtalan értelmezhetetlen parancs érkezett hozzájuk a felsőbb vezetőktől. Gyakori volt a ”cselekedjen belátása szerint„ utasítás. Mintha egyre lejjebb és lejjebb akarta volna tolni a felelősséget a vezetés.

A felszerelések hiányosságára jellemző, hogy a televízió előtti összecsapásban úgy használták a könnygázgránátokat a rendőrök, hogy nem volt gázálarcuk. A gránátokból kiömlő gáz a tévé bejáratánál visszahömpölygött a rendőrökre. A fentebb idézett Kinizsi 7 is ettől fuldoklott. Az egységek számos tagja régi, szürke gyakorló egyenruhát viselt, amelyet két évvel ezelőtt ki is vontak már hivatalosan a forgalomból. Mégis ezt kellett most használniuk, hogy ne kopjanak a raktáron található új, mélykék kezeslábasok.

Kiderült, a rendőrök a különleges szolgálatért és a bevetésekért semmilyen plusz juttatásban sem részesülnek, azt lecsúsztatandó túlóraként számolják el részükre. Amit viszont képtelenek lesznek lecsúsztatni, mivel a BRFK 40 százalékos létszámhiánnyal küzd. Különös az is, hogy a megsérült vagy kiégett rendőrségi járműveket, azoknak a rendőröknek kell kifizetniük, akik amúgy békeidőben is felelnek ezeknek a gépkocsiknak az üzemeltetését, karbantartásáért.

Azt is elmondták, hogy a zavargások napjaiban háromszorosára nőtt a fővárosban a gépkocsifeltörések száma. Az igazi alvilág ugyanis azonnal kihasználta, hogy most minden rendőri erőt lekötnek a tüntetések és a megmozdulások. Nemcsak a kocsilopás lett gyakoribb, de nőtt az erőszakos bűncselekmények közül a bankrablások száma is. Nemcsak a fővárosban, hanem a határ mentén is igyekeztek kihasználni a létszámhiányt a bűnözők. Szeptember 18-a után néhány napig informátoraink szerint lanyhult a zöldhatár őrzése.

A budapesti zavargások ráirányították a figyelmet a rendvédelmi szervek létszám- és eszközhiányára is. Előfordult, hogy a Rebisz (Rendészeti Biztonsági Szolgálat) egységei a belvárosban vonultak fel s alá, mert a 28-30 éves IFA-t, amivel közlekedtek, meghatározott időnként járatni kellett a légfékek karbantartása miatt.

Az eszközök hiányánál és elavultságánál is nagyobb gond azonban a létszámhiány. Az MTV-nél történt összecsapások után kedden hajnali kettőkor a lakásukon riasztották a szolgálaton kívüli rendvédelmi dolgozókat és buszsofőröket. Vidékről a rendőröket az adott térség Volán-járatai szállították Budapestre. A pihenőidejüket töltő rendvédelmi dolgozókat állomáshelyükre rendelték, ahol golyóálló mellényt, gázsprayt, fegyvert, valamint három egészségügyi csomagot osztottak ki nekik. Tízperces tanfolyamon magyarázták el a tudnivalókat, majd bejelentették az állomány tagjainak, hogy Budapestre kell jönniük.

– Mindenki félt – emlékezett vissza erre az éjszakára a Demokratának nyilatkozó rendőr. – Láttuk a televízióban, mi történt az MTV-nél, magukra hagyták a rendőröket megfelelő szerelés nélkül. A parancsnokaink sem tudták, mi lesz, végül kedden délelőtt tudták meg, hogy nem kell a fővárosba jönnünk, de az eddig általunk ellátott feladatok módosulnak. Másnaptól kezdve napi 14-15 órás szolgálatra lettünk főleg a megyeszékhelyekre beosztva, az onnan a fővárosba vezényelt alakulatok munkáját vettük át. A túlóráinknak csak töredékét fogják kifizetni a maradékot szabadnapként kapjuk meg, ki tudja mikor…

A rendvédelmi dolgozók hozzáállása az eseményekhez ambivalens. Elismerik, hogy vannak, akik indulatból, gyakran a szakmai szempontokat is figyelmen kívül hagyva intézkedtek a rendőri bevetések alkalmával. A Demokratának többen azt mondták, semmi bajuk a Kossuth téri tüntetéssel, megértik az emberek elkeseredettségét, az viszont felháborítja őket, hogy olyanok dobálták éjjelente a követ az utcákon és gyújtották fel a rendőrautókat, akiket ismernek a focimeccsekről és tudják, hogy nem az értékrendjük szólította őket az utcára, hanem az, hogy itt rendőrt lehet verni.

A rendvédelmi dolgozókat megviselte, ami társaikkal történt az MTV-székháznál. Azokat is, akik nem voltak a helyszínen, hanem a televízióban látták az eseményeket. A feszített munkaidő miatt eddig még nem volt idő arra, hogy feletteseikkel megbeszéljék a történteket. A parancsnokok megígérték, hogy az egységek igénybe vehetik pszichológus segítségét, de mint megtudtuk, lapzártánkig számos egységnél ez csak ígéret maradt.

A legnagyobb feszültséget az okozza, tudtuk meg, hogy az ország távoli pontjairól a fővárosba vezényelt rendőrök közül többen hetekig nem tudtak hazamenni a családjukhoz. Voltak, akik úgy döntöttek, hogy szabadnapjukon sem indulnak el szeretteikhez, mert mire hazaértek volna, letelt a pihenőidő.

A lapunknak nyilatkozó rendvédelmi dolgozók szerint az állomány nagy részének egyáltalán nem könnyű lelkileg feldolgozni azt, ha tömegoszlatásra, fiatalok elfogására kapnak parancsot. Volt, aki azt mondta a Demokratának, hogy lelkiismereti okokból képtelen lenne arra, hogy bántsa honfitársait. Aki rombol, azzal szemben keményen fel kell lépni, de békés tiltakozókkal szemben nem. A társa életének, illetve hazája védelmének érdekében mindent megtenne, de ha sor kerülne békés tüntetőkkel szembeni fellépésre, elképzelhetőnek tartja, hogy minden következménnyel együtt is megtagadná a parancsot. A magyar rendőr a jelek szerint valóban a tiltakozókkal van.

Sándor Csilla

Rend, védelem, leépítés

Múlt szombaton egyórás figyelmeztető sztrájkot tartott a rendőröket, a tűzoltókat, a határőröket, a börtönőröket, a vám- és pénzügyőröket és a katonákat tömörítő Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) a parlament előtt. A tagszervezetek száz-száz fővel képviseltették magukat a tüntetésen. A feladatukkal arányos költségvetési forrást, az uniós előírásoknak megfelelő munkaidőt, béreiknek reálértéken való tartását követelték a kormánytól. Petíciójukat Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára vette át, aki azt mondta: ”tanulmányozni fogják„ a kéréseket. Kijelentését több tüntető megmosolyogta.

Gaskó István, a rendvédelmi dolgozók érdekvédelmi szervezeteit is tömörítő LIGA szakszervezet elnöke csalódott az államtitkár bejelentése miatt. Elmondta, többet várt a kormánypárti politikustól. Úgy vélte, a követelések összhangba hozhatók a konvergenciaprogrammal, legalábbis Kiss Péter szocialista országgyűlési képviselő szerint. Hiányosak a feladatok és a dologi kiadásokhoz rendelt pénzforrások, jelentette ki Gaskó István. Erre figyelmeztet a Műegyetemen történt tűzoltó-tragédia, valamint a sok sérült rendőr az MTV ostrománál. Nemcsak korszerű eszközökre, hanem elkötelezett emberekre is szüksége lenne a rendvédelmi szférának, tette hozzá. Az elnök szerint elkeserítő, hogy egy büntetés-végrehajtási dolgozó 74 ezer forintot keres.

Semmivel sem jobb a helyzet a tűzoltóknál. Egy kezdő bruttó 115-120 ezer forintot visz haza, havi 240 órányi munkával, a szolgálati parancsnok bruttó 260 ezret kap. Bécsben vagy Münchenben egy kezdő tűzoltó 460 ezer forintnyi fizetésből él. A határőröknél a kezdő őrmester nettó hetvenezer forintot keres. A középvezetőnek számító járőrvezetők 95-100 ezret, a zászlós rendfokozatban lévők 120 ezret kapnak kézhez. A tisztek 150 ezer forintot keresnek havonta. Október 28-án a Szabadság híd pesti hídfőjénél tartják a LIGA nagy, összegző tüntetését, itt már nem lesz a mostanihoz hasonló létszámkorlát, mindenkit várnak, aki tiltakozni akar a kormány megszorító intézkedései ellen. A 28-án megkongatott vészharang minden munkavállalóért szól, mondta Gaskó István.

Az elmúlt kormányzati ciklusban a rendvédelmi szervezetekre szánt minisztériumi költségvetés nem változott. 2003 óta azonban forrásmegvonások voltak és a költségvetési keretszámokhoz maradványképzésre utasították a tárcákat, ami azt eredményezte, hogy nem maradt pénz a tűzoltók, rendőrök eszközállományának fejlesztésére, a bérek felzárkóztatására, nyilatkozta a Demokratának Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke. A büntetés-végrehajtásban dolgozók tavalyi bérfejlesztését csak úgy tudták biztosítani, hogy közben megszüntették az üdülési, az étkezési, beiskolázási hozzájárulásokat. Ráadásul a kormány a jövő évtől a bértömeg-gazdálkodás bevezetését tervezi. Ez azt eredményezi, hogy a működést és az esetleges fejlesztéseket csak létszámleépítéssel lehet biztosítani az amúgy is létszámhiánnyal küszködő rendvédelmi szerveknél.