V. Aranyrajzszög-díj és kiállítás

A vizuális kommunikáció egyre meghatározóbb eleme napjainknak. Életünket körülveszik a figyelemfelkeltő, humoros vagy unalmas óriásplakátok, az általunk naponta használt termékek hívogató, szép vagy ordenáré csomagolásai, a sokkal igényesebb könyvborítók és filmplakátok, vagy a nagy márkanevek emblémái. A magukra valamit adó cégek hatalmas összegeket áldoznak azért, hogy minél vonzóbbá varázsolják termékeiket, és minél inkább belevéssék agyunkba arculatukat, ám a valóban sikeres alkotások mögött művészek állnak. A Magyar Grafikai Stúdió Aranyrajzszög éves kiállításai azokat a hazai műveket foglalják egybe, amelyek valóban művészi értékkel bírnak a vizuális termékek tengerében.

Magyarországon az egyik legrégebbi plakát Benczúr Gyula alkotása, amely a századfordulós világkiállításra invitálja az utca emberét. A mai modern „plakát” kialakulása pedig a lényegre törő japán művészetből ered, nevezetesen az impresszionizmusra is ható fametszetekből. Ezen nyomatok egyszerűségéből, a nem fontos elemek merész elhagyásából született meg a mai plakát, amelynek lényege – ahogy Zsótér Ákos fogalmazta 1937-ben -, hogy befejezetlen és gondolatindító, mint egy keresztrejtvény, színeiben ellentétesen rikoltozó, vonalaiban pedig hajlik a végső expresszionizmus felé. De régen is temérdek igénytelen hirdetés áraszthatta el az utca emberét, ahogy Gulyás Jenő művészettörténész szavai bizonyítják 1929-ből: „Választások alatt Pesten utcán járni: a legkínosabb büntetés, ami látó emberre kiszabható”.

A tervezőgrafika a tárgytervezés és a téralkotás mellett az úgynevezett design három fő ágának egyike. Sokan azt gondolják, hogy a design csak kevesek kiváltsága, luxusmárkák jellemzője, de design-nak valójában azt a láthatatlan művészetet nevezzük, amely jól-rosszul, de körülvesz minket az utcán, a lakásunkban, rányomja bélyegét minden tárgyra, amit használunk. A tervezőgrafika ezen belül a vizuális kommunikáció megteremtését szolgálja plakátokon, könyvborítókon, illusztrációkon, újságok és magazinok tipográfiáján, valamint csomagolásokon, emblémákon, komplex arculati rendszereken és internetes megjelenésen keresztül. Az üzleti világban egyre nagyobb szerepet kap, így nem csoda, hogy az Iparművészeti Egyetemen erre a szakra jelentkeznek a legtöbben. Például a vizuális kommunikáción belül az arculattervezés az elmúlt néhány évben igen komoly iparággá nőtte ki magát. A nagy márkaneveknél a kiterjedt arculat szigorúan szabályozza a cég mindenféle megjelenési formáját, annak szezonális és ünnepi variációit is, legtöbbször egy szigorú arculati kézikönyvvel kiegészülve, amely rögzíti a használati előírásokat, szabályokat, hogy melyik elem hol használható. Ezenkívül az internet jelenti a tervezőgrafikusok jövőjét, hiszen a honlap tervezés az egyik legkeresettebb szolgáltatás. S az igazi designerek képesek úgy lavírozni a két világ között, hogy teljesítik a megrendelő igényeit, de közben kiteljesítik egyéni alkotói ambícióikat, amiből valami eredeti és maradandó születhet.

A Magyar Grafikai Stúdiók Egyesülete 1998-ban jött létre azzal a szándékkal, hogy közelebb hozza egymáshoz azokat a stúdiókat, alkotó csoportokat, amelyek az alkalmazott grafika területén magas szakmai színvonal igényével tevékenykednek. Az egyesület azóta a hazai tervezőgrafikusok legfontosabb olvasztótégelyévé vált. Az idei Aranyrajzszög-díjra mintegy száz hazai alkotó kétszáz művel pályázott, amelyek ezúttal is a Gödör Klubban tekinthetőek meg november 19-ig. A szakmai zsűri által megítélt elismerés nevét az egyesület emblémájában lévő, ma már nemigen kapható Titán márkájú rajzszög adja, amelynek aranyból készült változata a díj maga. Idén Felvidéki András kapta meg az Életműdíjat, akinek 70-es, 80-as években mintegy 50 plakátja volt kint az utcákon, emellett film- és színházi díszleteket is tervezett, a kiállításon kiemelkedő illusztrátori tevékenységének eredményeit tekinthetjük meg. A Munkácsy-díjas művész a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen illusztrációt tanít. Az utóbbi évek kiemelkedő tevékenységéért járó díjat Kara György kapta, aki korábban bélyegsorozat-terveiről volt híres, így a Kis Magyar Sakktörténet bélyegív és a Halasi csipketerv-sorozat megalkotója, ezenkívül Budapest címere fűződik a nevéhez. A Kulturális díjat Nádai Ferenc kapta a Filmvilág című folyóirat borítóterveiért, és azért a Kassák-poszterért, amely az idén jelent meg a neves Print Magazin európai munkákat bemutató számában. Híresek Mozart-, Bartók- és Kurtág-évfordulókra készített autonóm plakátjai, valamint a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat számára készült 2005-ös agendája. A szuverén tervezőgrafika díját pedig Németh Ludwig Gábor nyerte el az L&W nevű, papíripari innovációval foglalkozó svéd cég attraktív kiadványaiért. Az egyesület idén egy ötödik díjat is kiadott Hazai tervezőgrafikáért címmel Pohárnok Mihály munkájának elismeréseként, aki az immár hároméves Design Hét főszervezője.

(fehérváry)