Egyre világosabbá válik, hogy az unió szigorú környezetvédelmi előírásait a tagországok nagy része nem tudja teljesíteni. Már bejelentették, hogy 2010-re aligha lesz a bioüzemanyagok aránya 5,75 százalékos, és valószínűleg a megújuló energiaforrások arányának 12 százalékra emelése sem valósul meg. Így a szakminiszterek arra a következtetésre jutottak, hogy nem szabad betarthatatlanul szigorú szabályokat előírni a környezetvédelemben, mert akkor az egyébként lehetséges mértékben sem javul a helyzet. Ennek megfelelően most a városok levegőjében található porszemcsékre vonatkozó előírásokon enyhítettek.

Bár a következő hír nem a porszemcsékre vonatkozik, a levegő szennyezéséről tanulságos képet fest: az ENSZ legújabb jelentése szerint 2000 és 2004 között a világ 41 fejlett országának üvegházgáz-kibocsátása újra növekedni kezdett. Az Egyesült Államokban az emelkedés elérte a 16 százalékot – Bush fel is mondta a Clinton által aláírt kiotói egyezményt. A korábbi kedvező állapot, a kilencvenes években mért 3,3 százalékos világméretű csökkenés csak a szovjet ipar összeomlásának volt köszönhető. Ráadásul a 41 fejlett ország között nem szerepel Kína és India, márpedig előbbi az előrejelzések szerint 2010-re már a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó lesz a világon. A légszennyezés másik veszélyes formáját a városok levegőjében lévő mikroszkopikus porszemcsék jelentik, amire a tudósok már hoszszú ideje környezeti bombaként tekintenek. – A települések belsejében lévő por elsősorban közlekedési eredetű, másrészt származhat a lakossági fűtésből, égetésből is – mondja Bibók Zsuzsanna, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. – Kevesen tudják, de ilyenkor ősszel az avarégetés is megemelheti egy adott település levegőjének porszemcsetartalmát. Ezek a szenynyeződések veszélyeztetik a légzőrendszert, irritáló hatásuk van, ráadásul az évek során lerakódnak, ami az élettartam csökkenését okozza. A porszemcsékre nagyon pici toxikus anyagok is tapadhatnak. Ezek mennyisége a levegőben ugyan nagyon kicsi, de mivel a légzéssel rögtön bekerülnek a véráramba, erőteljesebb a hatásuk, mintha például a táplálékkal kerülnének a szervezetbe. Szerencsére hazánkban és az unióban az üzemanyag tisztaságára nagy hangsúlyt fektetnek, így a mérések szerint a porszemcsék nehézfém-szennyezettsége csak az ipari nagyvárosokban, főleg Dunaújvárosban jellemző. A legújabb kutatások szerint a porszemcsék a véráramba jutva fokozzák annak viszkozitását, növelve ezzel az alvadás veszélyét. Mindezzel az unió is tisztában van, Sztravrosz Dimasz környezetvédelmi biztos többször kijelentette, hogy a tüdőbe jutó szennyezés átlagosan nyolc hónappal rövidíti meg az uniós polgárok várható élettartamát. Ám az unió harca a por ellen eddig sikertelennek bizonyult. A most elfogadott új stratégia szerint a jövő év elejétől napi átlagban légköbméterenként legfeljebb 50 mikrogramm lehet a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék mennyisége egy adott településen, s a határértéket legfeljebb 35 napon lehet túllépni. Ez a határérték egyébként már 2005 óta érvényben van, ám a tagállamok többsége, így Németország, Hollandia és Olaszország sem tudta betartani, ezért egyelőre felfüggesztették további szigorítását. Sőt, további három évig a szankcióktól is eltekintenek, amennyiben az ország igazolni tudja, hogy megtette a lehetséges intézkedéseket. Új elem, hogy a még veszélyesebb, 2,5 mikrométernél kisebb részecskékre külön éves határértéket – 25 mikrogramm/köbméter – írnak elő, ám ezt csak 2015-re kell teljesíteniük az országoknak. Ezenkívül minden országnak a bázisidőszakhoz képest húszszázalékos csökkenést kell elérnie 2020-ra. Elemzők szerint lehet, hogy még ennél is hosszabb idő kell ahhoz, hogy a városok megfeleljenek a követeléseknek. Léteznek ugyan rövid távú megoldások, például a szmogriadó keretében alkalmazott forgalomkorlátozás, ám a végső megoldást nem ezek a gazdasági és életviteli problémákat okozó intézkedések jelentik, hanem a városok átgondolt tervezése, szélcsatornák kialakítása, parkok, zöld területek növelése, a tömeg- és autóközlekedés átszervezése. Az uniós települések – köztük Budapest is – elkészítették már programjukat, amelyek az általános forgalomcsillapítást és a tömegközlekedés fejlesztését tűzték ki célul. A programok teljesítésére viszont külön nem lehet pályázni, de egyes részeikre, a nagyobb volumenű fejlesztésekre igen. Magyarországon egyébként a legtöbb határérték-túllépést a budapesti Baross téren és Széna téren, illetve a miskolci Búza téren mérték. Egyelőre nem tehetünk mást: ha sokáig szeretnénk élni, kerüljük el ezeket a helyeket. Fehérváry Krisztina