Merjünk nagyot álmodni, szólt a mondás az ezredforduló legszebb négy évében. Sokan megpróbálták, sokaknak sikerült. Van, aki például Atilla király palotájának megépítésére vállalkozik. Eredetileg a szkíta nagykirály halálának feltételezett 1600. évfordulójára tervezte az avatást, de nem jött össze. Jövőre azonban talán meglesz az alapkőletétel…

A Demokrata negyedik éve követi nyomon az eseményeket. A 2003. évi 18., majd a tavalyi 5. számban tudósítottunk a tápiószentmártoni Kincsem Lovasparkba tervezett építmény sorsáról. A terület tulajdonosa, Kocsi János 1993-ban vette meg a laktanya területét, ahol az 1953-ban épített katonai repülőtér irányítását a 60-as évektől az orosz hadsereg vette át. Nem tudta, hogy itt volt a Kincsem nevű, verhetetlen kanca futtatója, hogy az itteni földsugárzás gyógyító hatású, hogy Kubinyi Ferenc régész, geológus kutatásait követően a Blaskovich testvérek javaslatára és költségén a Nemzeti Múzeum régészei a közeli Tápiószelén 455 szkíta kori temetőt tártak fel, hogy 1923-ban a Tápiószentmártonból Sörégbe vezető út mentén a Kr. e. V. századból származó, szkíta fejedelmi sírból aranylemezből domborított, szarvast ábrázoló elektron pajzsdísz került elő. Arról meg végképp fogalma sem volt, hogy a hunoknál (Priszkosz szkítáknak nevezte őket) vendégeskedő Priszkosz rétor leírásából a Blaskovich testvérek arra következtettek, hogy akár ezen a tájon is állhatott Atilla királynak a beszámolóban leírt fából épült palotája. Kocsi János mindezekről tudomást szerezvén elhatározta, hogy a palota feltételezhető mását megépítteti. Az események az elmúlt napokban vettek döntő fordulatot. – Különböző tervezők már eddig is foglalkoztak a palota külső-belső megjelenítésével, de ezek az elképzelések eddig nem találkoztak a mi ízlésünkkel. Mindig többet vártunk annál, mint amit a tervrajzok mutattak. A legrokonszenvesebb elképzelést a gödöllői Szent István egyetem építészprofesszora, Ruda György mutatta be, de sajnos nem lépett tovább a részletekkel. Ezt követően hozott össze a sors Hayde Tibor tervezővel, aki hiteles források híján a korabeli építészet területén folytatott kutatásai alapján mutatta meg terveit, és azokat készségesen változtatta újabb és újabb elképzeléseink szerint – mesél a fejleményekről Kocsi János. Az építmény helyszínét kijelölték. A tervezők persze nem zárják ki, hogy a szkíta királynak akár több palotája is lehetett az ország területén. Ezt alátámasztja Anonymus beszámolója, aki leírja, hogy Árpád fejedelem, valahol a budai hévizek fölött kelvén át a Dunán, megérkezett őse, Atilla király itt-ott már romos, de mégis lenyűgözően hatalmas és lakható kővárába… A végleges tervrajz egy vizesárokkal körülvett mesterséges dombra képzeli a palotát, amelynek közepén egy 2800 négyzetméteres, rendezvények lebonyolítására is alkalmas, hosszúkás udvaron a jobbra és balra elhelyezett lelátókon ülnek majd az ide érkező turistacsoportok. A vállalkozás ugyanis alapjában véve idegenforgalmi látványosságnak készül, ami persze nem baj. A hatalmas építményhez rengeteg fa kell, amit előreláthatólag egy ukrajnai fafeldolgozó cégtől vennének, és amely egész éves fakitermelését fordítaná erre a célra. Szakemberek véleménye szerint a feladatra a kétezer méteres magasságban növő vörösfenyő a legalkalmasabb a benne kifejlődő kémiai anyagok miatt. Ilyen vörösfenyő oszlopok tartják, napjainkra már megkövesedve, Velence városát is. A tápiószentmártoni beruházás 5 milliárdot tesz ki. Ekkora befektetéshez a saját tőkén kívül más forrásokra is szükség lehet. – A kormányprogramban benne van a turisztikai pályázatok támogatása, és pillanatnyilag ennél jelentősebb idegenforgalmi beruházást nem tudok elképzelni. Ha a palota és a műsorok megtekintésére ide érkező, mondjuk évi tízmillió látogatónak csak a fele eltölt itt egy éjszakát, a bevételnek olyan adóvonzata lenne az állam számára, hogy a beruházáshoz nyújtott támogatás rövid időn belül megtérülne – álmodik nagyot és merészet Kocsi János. Ezért fordult a Turizmus Rt.-hez, valamint korábban a Medgyessy-titkársághoz, ahol támogatást is ígértek, de aztán valahol elakadt. Most a kormányzati támogatásra vár, ami őszintén szólva, kissé kétségesnek tűnik. A tét nagy, hiszen kormányzati támogatás esetén még uniós pénzekre is lehet számítani, csakhogy az államkasszában annyi sincs, amihez az unió hozzátehetné a sajátját. Kocsi János ennek ellenére bizakodik. Azt mondja, Atilla neve Japántól Amerikáig, Európától Ausztráliáig, Koreától a volt szovjet tagköztársaságokig mindenütt fogalom, a vele fémjelzett üzlet sikeres lehet, a neve alatt futó látványosságok jól eladhatók. – Teljes vagyonomat ráteszem a palota megvalósítására, a múltat persze tisztelve és annak emléket állítva, hiszen kezdettől fogva ez volt a két legfontosabb célunk. Nem elhallgatva persze, hogy üzleti alapon kívánom működtetni. Lehet, hogy földönfutó leszek, de akkor is elkészül a palota. Mindent kockára teszek – jelenti ki határozottan. Szakács Gábor