Recesszió után fejlődés várható
A válságkezelés lehetséges eszközeiről beszélgettek a Magyar-Német Intézet meghívottjai az MCC Budapest Summiton.Még nincs itt az atomerőművek kivezetésének ideje, hosszú távon viszont a megújuló energiaforrásoké a jövő – hangzott el a Magyar-Német Intézet (MNI) panelbeszélgetésén, amelyet az MCC Budapest Summit nemzetközi konferencia keretein belül tartottak. Az érdeklődők képet kaphattak Németország jelenlegi társadalmi helyzetképéről, a szakértők energiahordozókkal kapcsolatos nézeteiről, valamint az új kormány válsághelyzet kezelésére tett lépéseiről – olvasható a Mathias Corvinus Collegium (MCC) közleményében.
A beszélgetés során Dr. Marie-Theres Thiell, a DialogUngarn ügyvezető igazgatója emlékeztetett: Németországban – Angela Merkel hivatali idejének lejártával – új korszak kezdődött, amelyet a közlekedési-lámpa koalíció nyitott meg a szeptember 26-i Bundestag-választás után kicsit több, mint két hónappal.
– Az orosz-ukrán háború kitörése azonban felülírta az addig lefektetett célokat; Németország háborúban betöltött szerepének meghatározása lett az elsődleges feladat
– mondta a szakértő, majd kiemelte, a válságkezelés gyakorlati tapasztalatot igényel, amellyel az új kormány eddig nem rendelkezett.
– A krízishelyzet azonban a változást is magában hordozza, recesszió után fejlődés várható
– hangsúlyozta. Dr. Marie-Theres Thiell az atomerőművekkel kapcsolatban elmondta: használható alternatívaként mintegy 3 évig még fenntartaná őket, ez idő alatt pedig kidolgozna egy megbízhatóbb energiarendszert, amelynek alapjait a fejlesztett és összekapcsolt hálózatok adnák.
– Az időjárásfüggő megújuló energiaforrások ideológiai alapú favorizálása nem segít az energiaválság megoldásában
– emelte ki Prof. Dr. Fritz Söllner. Az Ilmenaui Műszaki Egyetem tanszékvezetője azt is elmondta, nem érti, az új német kormány miért gondolkodik az atomerőművek kivezetésén a jelenlegi helyzetben, mikor egyértelműen szükség van rájuk.
– Fontos, hogy Európa ne Oroszországra támaszkodjon az energiaellátás biztosításában, hanem inkább növelje a szén- és az atomerőművek használatát a kontinensen
– mondta. A válságból kivezető utat a szakértő a földgázt kiváltó alternatív energiahordozók használatában látja.
– A koronavírus-járvány okozta válság megmutatta: nem támaszkodhatunk más régiókra, az EU-n belül, egymásnak kell segítséget nyújtanunk
– vázolta fel Dr. Thomas Narbeshuber. A BASF közép- és délkelet-európai alelnöke kiemelte, az energiahordozók hiánya már a háború kitörése előtt jelen volt; Németországban korábban is sokkal többe került az energia, mint Magyarországon. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy megéri a megújuló energiaforrásokba fektetni, és a fenntartható gazdaság kiépítése sem egy utópia. Annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrások jelenleg elenyésző mértékben képesek fedezni a világ energiaigényét, hosszú távon mégis ezeké a jövő. Dr. Thomas Narbeshuber szerint az atomenergiára áthidaló megoldásként érdemes tekinteni.