Semjén Zsolt a jobboldali szövetség útjáról

A népszavazás eredményét Gyurcsány Ferencnek és a kormánypártoknak is tiszteletben kell tartani, s ha ők nem ezt tennék, akkor a magyar népnek természetes joga erre rákényszeríteni őket. Nincs néppel szembeni demokrácia. Az alkotmányosság értelme az emberek védelme, hogy ne lehessen jogfosztani és kifosztani őket – mondta a Demokratának Semjén Zsolt, a KDNP elnöke.

– Az önök legnagyobb értéke, hogy úgy képviselik megalkuvás nélkül a saját értékrendjüket, hogy eközben nem válnak ellenségessé a polgári oldal legnagyobb erejével szemben. Ilyen értelmes munkamegosztásra a jobboldal eddig csak elvétve volt képes, mondta Orbán Viktor a KDNP-ről a Demokratának adott újévi interjújában. Örült az elismerésnek? – Megtisztelő és megerősítő, amit Orbán Viktor mondott. Bajtársi hűség van a Fidesz és a KDNP között, illetve Orbán Viktor és köztem. A Fidesz nagy nemzeti gyűjtőpárt, amiben a jobbközép politikai felfogás minden áramlata megtalálható, a KDNP pedig keresztény világnézeti párt. Filozófiailag és politikailag is nyilvánvaló, hogy ez a két erő nem konkurense egymásnak, hanem kiegészítik egymást. A nemzeti oldal tragédiája lenne, ha rivalizálnánk, hiszen az elmúlt másfél évtizedben számtalanszor bebizonyosodott, hogy a szövetség az egyetlen járható út. Közismert, hogy egyik fő céltáblája vagyok az antikrisztiánus, nemzetellenes oldalnak, a szabadkőműveseknek, destruktív szektáknak, homoszexuális szervezeteknek. Ha én kritikai megjegyzéseket tennék Orbán Viktorra, akkor a balliberális sajtó ugyanúgy ünnepelne, mint ahogy Dávid Ibolyát. Csakhogy így tönkretenném a jobboldalt. Úgyhogy innen üzenem a másik oldalnak: bár mindent megtesznek, hogy megpróbáljanak éket verni közénk, nem fog menni. A történeti igazsághoz tartozik, hogy Orbán Viktor nélkül nem tudtuk volna feltámasztani a KDNP-t. Már Varga Laci bátyánk idejétől kezdve segített, hogy újjászervezzük a Barankovics-pártot, s újra betöltsük a közéletben azt a szerepet, amire 62 év erkölcsi és szellemi öröksége feljogosít, sőt kötelez minket. – Azt mondta, többször bebizonyosodott, hogy a nemzeti oldal pártjainak szövetségben kell működniük. Milyen esetekre gondol? – Vegyük például az 1994-es választást. A jobboldalnak stabil többségben kellett volna lennie az Országgyűlésben, ám mivel az öt párt külön indult a választásokon – az MDF, az FKGP, a KDNP, a Fidesz és a MIÉP -, ebből következően egyharmadnyi mandátumot sem tudtunk szerezni. Orbán Viktor felismerte, hogy csak a szövetséggel lehet esélyünk a társadalmi többséget mandátumtöbbségre váltani, és ezt a szövetségi modellt ő meg is tudta valósítani. A 2002-es választásoknál pedig megmutatkozott, hogy emellett figyelembe kell venni még egy szempontot: a jobboldal életérzésében különböző hangsúlyokat képvisel, ezért ezeknek a hangsúlyoknak politikailag is ki kell fejeződniük és a szövetségben markánsan meg kell jelenniük. Ennek a két nagy tanulságnak a megvalósulása a Fidesz-KDNP összefogás. – Orbán Viktor tehát felépítette a szövetséget, csakhogy – legalábbis ezt mondják balról – nem lehet vele választást nyerni… – Nyilvánvalóan ők azt szeretnék, ha a jobboldal karizmatikus vezetőjét lecserélnénk egy papírmasé figurára. A baloldali tanácsokat hallva eszembe jutnak Prohászka Ottokár szavai, aki azt mondta: amennyiben nem vagyunk biztosak abban, hogy helyesen cselekszünk, akkor nem tévedhetünk nagyot, ha az ellenkezőjét tesszük annak, mint amit az ellenfeleink sugallnak. Azért akarják, hogy Orbán Viktor eltűnjön, mert pontosan tudják, ő az, akinek megvan a tudása és elszántsága is ahhoz, hogy a nemzeti érdekeket tűzön-vízen át érvényesítse. Egyébként az a javaslat, hogy ne Orbán Viktor fogja össze a nemzeti oldalt, azért is abszurd, mert alig pár hónapja annak, hogy a jobboldal történetének legnagyobb győzelmét aratta az önkormányzati választásokon. Ebben a szituációban tehát nagy hülyeség kellene ahhoz, hogy akár személyi, akár a konstrukciós vonatkozásban felfordulást csináljunk. Végezetül pedig emlékeztetnék mindenkit – beleértve azon fideszes barátainkat is, akik hajlamosak lennének felülni a balról jövő tanácsoknak -, hogy Orbán Viktor nélkül a Fidesz jó esetben egy középpárt lenne, s nem az ország legerősebb pártja. – A KDNP kapcsán többször elhangzott a vád, hogy egy jórészt idősekből álló, kis taglétszámú „fantompárt”. Milyen a tagság összetétele? – A Kereszténydemokrata Néppárt támogatottsága alapvetően nem a közvélemény-kutatási adatokból mérhető le, hanem abból, hogy a jobboldal támogatói valójában a Fidesz-KDNP szövetség mellett állnak. Ennek a szövetségnek mint új minőségnek nagyobb a bázisa, mint a Fidesz és a KDNP támogatottságának puszta öszszeadása. Ami pedig a tagságunkat illeti, az utóbbi hónapokban több mint kétezren léptek be hozzánk, jórészt fiatal értelmiségiek, így a KDNP-nek immár több mint tizenhétezer tagja van, amivel stabilan az ország harmadik legnagyobb pártja vagyunk. Mi adjuk huszonhárom képviselővel az Országgyűlés harmadik legnagyobb frakcióját, és több önkormányzati képviselőnk van, mint az SZDSZ-nek és az MDF-nek együttvéve. A KDNP egyik legfőbb értéke a kiszámíthatóság: nem mondhatunk mást, mint ami a keresztény tanításból, illetve a természetjogból következik. – Ha már a keresztény tanítást említette, a másik oldal cinikusan fel szokta emlegetni a keresztényi megbocsátást a baloldali bűnök kapcsán. Tényleg, miért nem tudnak megbocsátani Gyurcsány Ferencnek? – A keresztény etika alapvető tanítása, hogy a bűnös emberben meg kell különböztetnünk az embert, akit szeretünk és a bűnt, amit elutasítunk. Én megpróbálom szeretni Gyurcsány Ferencet, az embert – sőt megfogadva Eperjes Károly színművész úr tanácsát, imádkozom érte is -, de nem fogadhatom el azokat az égbe kiáltó bűneit, amelyekkel megnyomorítja a hazámat, a nemzetemet. Vétkeznék a szeretet ellen, ha gyűlölném az embert, és vétkeznék az igazság ellen, ha elfogadnám a bűnt. Gyurcsány úr egyébként zokon vette, amit a bizalmi szavazásnak nevezett színjáték előtt mondtam. Ott, az Országgyűlésben, miközben eljátszott egy bűnbánati színművet, kénytelen voltam neki elmagyarázni, hogy a keresztény megbocsátás azért nem ilyen egyszerű. A bűnbocsánatnak ugyanis van néhány feltétele: a bűn bevallása, a megbánás, a jóvátétel és a penitencia elfogadása. A bűn bevallása azonban nem azonos a lebukással. A bűn megbánása nem azonos egy színházi mutatvánnyal. A bűn jóvátétele tekintetében idéztem Gyurcsány úrnak a bibliai vámos történetét, aki négyszeresen viszszaadott mindent, amit elvett az emberektől, és ezért azt javasoltam neki, hogy tegyen valamennyit vissza a költségvetésbe. A penitenciának pedig van egy roppant egyszerű módja: mondjon le. – Úgy tűnik, ez nem megy könnyen, az ellenzéknek is tennie kell azért, hogy a kormányfő távozzon… Orbán Viktornak és Vona Gábornak is feltettük a kérdést: alkotmányos út, vagy forradalom? – Felkínáltuk a megoldást az őszi bizalmi szavazás előtt, amikor messze felülemelkedve a pártpolitikai érdekeken, szakértői kormány felállítását javasoltuk – ami, hangsúlyozom, nem azonos a nagykoalícióval. Ez a szakértői kormány elősegíthette volna a mély pénzügyi, gazdasági, társadalmi és morális válságból való kilábalást. Erre a megoldásra azonban a kormánypártiak nemet mondtak, a név szerinti szavazással mintegy marhabélyegként a homlokukba égették Gyurcsány Ferenc képmását. Ősszel morális felháborodásból fakadó politikai tiltakozássorozat zajlott le. Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, ismerve a költségvetés számait és azok szükségszerű következményeit, hogy lássuk: tavaszra a szociális krízis szélére fog sodródni a magyar társadalom. A jogos szociális elégedetlenségnek politikai artikulációt kell adnunk. Én az alkotmányos út híve vagyok. Bár ha például szétszedik a szolidaritás alapú társadalombiztosítást, és a nagyobb befizetőket elviszik magánbiztosítókba, a népnek meg marad, ami marad, ez nem más, mint egyfajta társadalmi Taigetosz, ami például Franciaországban legitim ok lenne a forradalomra… Az alkotmányos megoldás azonban a népszavazás. A népszavazás eredményét Gyurcsány Ferencnek és a kormánypártoknak is tiszteletben kell tartani, s ha ők nem ezt tennék, akkor a magyar népnek természetes joga erre rákényszeríteni őket. Nincs néppel szembeni demokrácia. Cinizmus a kormánynak az alkotmányosságra hivatkozni, amikor a rendőrterrorral a legalapvetőbb alkotmányos jogokat tiporják, vagy amikor regionális fikciókat találnak ki az önkormányzati választásokon kinyilvánított népakarat kijátszására. Az alkotmányosság értelme az emberek védelme, hogy ne lehessen jogfosztani és kifosztani őket. – Lengyelországban is egy morális kérdés tartja lázban az embereket: az új varsói érsek lemondott, mert kiderült az ügynökmúltja. Mit gondol erről? – A kérdés igazi jelentőségének a megértéséhez ismerni kell a lengyel belpolitika történéseit. A két Kaczinsky testvér, illetve a kormányzó Jog és Igazságosság Pártja (PiS) a lengyel nemzeti érdekeket védi, mind a multinacionális, mind a posztkommunista nagytőke ellenében. Ez utóbbi vonatkozásban meghirdették a korrupció elleni harcot, különös tekintettel a privatizációs ügyletekre, és ezzel összefüggésben a volt kommunista titkosszolgálati hálózatok kiszorítását a gazdasági és politikai hatalomból. Ezért mind a globalista, mind a posztkommunista nagytőke érdekcsoportjai totális háborút indítottak a Kaczinsky testvérek ellen. A mostani ördögi ravaszsággal megszervezett ügy célja az, hogy nehéz helyzetbe hozza a Kaczinsky testvéreket, hiszen ők a lengyel katolikus egyházra támaszkodnak. – Ez nálunk sajnos fordítva van: kiderült, hogy a kormány eladta egy rendkívül értékes gázmező kitermelésének a jogát egy kanadai magáncégnek… – A KDNP ezért követeli, hogy hozzák nyilvánosságra a makói gázmező szerződésének minden részletét, a további lépéseket akkor tesszük meg, ha pontosan tudjuk, mi szerepel ezekben a megállapodásokban. Az esetről mindenesetre az jut eszembe, hogy Cecil Rhodes Szváziföldön üveggyöngyökért szerezte meg az őslakosok ásványkincseit… Nem azt ellenezzük, hogy ha a gáz felszínre hozásához speciális technikára, külföldi cég segítségére van szükség, akkor jöjjön az a cég és legyen meg a tisztességes haszna is. Hanem a titkolózás ellen emelünk szót, és az ellen, hogy természeti kincseink kis részét hagyják nekünk, a nagy részére pedig külföldi cégek tegyék rá a kezüket. A magyar kormány a magyar nemzetnek felelős, azért választották, hogy a magyar nemzet érdekeit képviselje. És ha nem ezt teszi, akkor mi kereszténydemokraták azért vagyunk az Országgyűlésben, hogy erre rákényszerítsük! Bándy Péter