Magyarországot dúsgazdaggá teheti Dél-Alföldön talált gázvagyon

Negyven évre elegendő gázvagyon rejtőzik a Makói-árok mélyén! A 600 milliárd köbméteres készlet soha nem látott bevételekhez juttatná a koldusszegény magyar gazdaságot! Megmenekültünk! – kiálthatnának fel az emberek… ha a gázkincset nem játszották volna át kanadai kezekbe. De átjátszották.

Az alig több mint ötszáz lelket számláló, szokatlan nevű kis falu a Dél-Alföldön, Csongrád megyében, Szegedtől 45 kilométerre, Makó és Hódmezővásárhely között van. Noha Óföldeák ezeréves múltra tekint vissza, a környékbelieken kívül nem sokan tudták tavaly februárig, hogy hol is keressék a térképen ezt a csendes, ám gyönyörű települést. Azután egy csapásra megváltozott minden. Idegenek jöttek, feldúlták a falu nyugalmát. Hamarosan kiderült, hogy nem az Alföld egyetlen gótikus temploma, de még csak nem is a régi kastély, vagy a falusi élet bája vonzotta őket Óföldeákra. Nyugtalanságot és talán kezdetben némi reményt is hoztak a különös látogatók, akik mit sem törődtek az út mentén legelésző tehenekkel, a kendős fejű nénikékkel, akik kendermagos tyúkokat etetnek a portán… És akik idegenek láttán sietve engedik le a redőnyt a házak ablakán, behúzódnak a több helyen már ugyancsak roskadozó pajtákba, és várnak, míg megszűnik a szokatlan zaj. Már az utcára se mennek ki, hacsak nem akad halaszthatatlan tennivalójuk. Például a mobilposta, amely nem sokat időz: ha elszalasztják, hát magukra vessenek… Időnként hatalmas teherautók jönnek, csak úgy rezegnek a házak. Idegen szavak hangzanak, érthetetlen nyelveken.

Magyar Dallas Magyarországi földgázleletről tett bejelentést tavaly november 14-én a Londoni Értéktőzsdén az Ascent Resources Pic nevű brit cég. A cég közleménye szerint a Penészlek melletti, PEN 104-es jelzésű próbakút fúrása járt eredménnyel, ez a cég első gázlelete a térségben. Az Ascent tőzsdei bejelentése szerint a földgáz egy korábban nem tesztelt készletből kezdett áramolni, ami igazolja a cég által a térségre kidolgozott geológiai modellt. A lelet erősíti a cég bizakodását a nyírségi feltárási engedély keretében tervezett további fúrások iránt. A bejelentés szerint a próbafúrásokat az Ascent kilencvenszázalékos tulajdonában levő PetroHungária Kft. végezte… Ám az igazi szenzáció csak ezután következett. Január elején futótűzként terjedt a hír: hatalmas földgázkészletet találtak Makó térségében. A becsült mennyiség 600 milliárd köbméter! Földeák és Óföldeák között félúton, Magyarcsanád és Szikáncs térségében biztos a földgáz jelenléte. A Makó térségében talált földgázvagyon – egyes becslések szerint – hosszú évtizedekre, akár 40 évre biztosíthatná a teljes hazai gázellátást. Ránk mosolygott volna a szerencse? Hisz csodás kincset rejt a földünk méhe, amely minden bizonnyal a magyar állam tulajdona – gondolná az ember. Vége az energiaínséges időknek? Megszűnik végre a nyomasztó kiszolgáltatottság? Nemcsak nem akarunk, de nem is leszünk a Gazprom legvidámabb barakkja? Eldobhatjuk egyszer és mindenkorra a gázár-támogatási kérelmeket? Mivel a hatalmas készletből akár még exportra is futja, magyar Dallas vagy magyar Dubai lesz Óföldeákon? A merész álmodozás nem alaptalan. Hazánkban évente átlagosan 14 milliárd köbméter földgáz fogy. Ha ezzel összevetjük a legalább 600 milliárd köbméteres földgázvagyont, könnyen kiszámítható, hogy minimum 40 évre elegendő a makói gázkészlet. De ha exportra is küldünk belőle mondjuk ugyanannyit, amennyit felhasználunk, akkor is húsz évre elég a készlet. Ez alatt a húsz év alatt Magyarország felzárkózhatnak Európa leggazdagabb országaihoz. És ez nem képtelenség, hiszen a koldusszegény arab országok mérhetetlen gazdagsága is néhány évtized alatt jött létre az olaj feltárását követően… Számoljunk csak! Száz forintjával mérve az egy köbméter gázt, évente 1400 milliárd forint bevételt hozna az államkasszába csak a külföldre eladott gáz, és még ugyanennyit a belföldi értékesítés. Ez az évi 2800 milliárd forint többletbevétel húsz éven át az egekbe röptetné a magyar gazdaságot. A Széchenyi Terv során négy év alatt 1400 milliárd forint áramlott a gazdaságba. Vagyis most egyszerre két Széchenyi Tervet lehetne beindítani. Évente. Itt a nagy lehetőség… Nem. Nincs itt. Mert nem a miénk a makói gáz egyetlen köbmétere sem. Valaki titokban eladta valakinek.

Kincs, ami nincs Senki se szaladjon a gázár-támogatási kérelmét visszavonni, hűtötte le a kedélyeket Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. igazgatója. A makói gáz ugyanis nem állami tulajdonban van, hanem az a koncesszor rendelkezik felette, aki a kutatást és a kitermelés előkészítését elvégezte. Ez pedig a kanadai Falcon Oil and Gas Ltd. Ez a társaság termelheti ki és értékesítheti szabadon a makói földgázt, leányvállalatán, a TXM Kft.-n keresztül. A cég a kitermelés mielőbbi megindításában érdekelt, eddig ugyanis állításaik szerint mintegy 150 millió eurót (körülbelül 37 milliárd forint) fordítottak a gázvagyon kutatására, a kitermelés előkészítésére. Ha ez igaz, befektetésük észvesztő gyorsasággal megtérülhet. Ha csak a magyarországi gázfogyasztásból indulunk ki és 60 forintot szánunk egy köbméterre, akkor csak a belföldi fogyasztás körülbelül húsz nap alatt kifizeti az eddigi költségeket, és utána mindennap közel két és fél milliárd forint hasznot hoz a Falcon Oilnak. Húsz nap alatt megtérülő befektetés: ez ám az évezred üzlete – nekik. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy a TXM Kft. ügyvezetője elég szűkszavúan nyilatkozott a makói gázvagyon nagyságáról. – Néhány hónapja még 60 milliárd köbméterről beszéltek, Szabó György, a TXM ügyvezető igazgatója pedig többször kifejtette, hogy nem kíván nyilatkozni a földgázvagyon pontos nagyságáról – mondta a Demokratának Hajnal Gábor, Óföldeák polgármestere. Érthető…

Nyolc forint Jelenleg nem fúrnak. Óföldeák határában 5840 méter mélységig jutottak el. Heteken keresztül, naponta több száz köbméter vizet hordtak a fúrófej hűtéséhez. A mélyben a hőmérséklet eléri, sőt meghaladja a 200 Celsius-fokot. – A gyémánt fúrófejet vízzel hűtik. Hatalmas mennyiségű üzemanyagot hordtak ide tartálykocsikon a turbina meghajtásához. Mindez a közúti forgalom már-már elviselhetetlen mértékű megnövekedésével járt – mondja a polgármester. A falu lakói is arról számoltak be, hogy rezegtek a házak… Az óföldeáki fúrás azonban nem az egyetlen. – Makótól Székkutasig, 100-120 kilométer hosszúságú sávban feltételezték a földgáz jelenlétét. A Makói-árok ezen belül egy 20 kilométeres sávban húzódik. Valószínűsíthető, hogy 5-10 kilométeres körzetben 4-5 kút is lesz. Úgy tudjuk, Szikáncson már 6100 méternél tartanak, és mindennap 30 métert haladnak előre. Nálunk 5840 méternél megálltak, jelenleg kitörésgátlókkal szerelik fel a tornyot. Hatszáz bár nyomással feltörő, rendkívül magas hőmérsékletű energiáról van szó – teszi hozzá. Ha elszabadul, kő kövön nem marad: ebben az esetben Óföldeák és környéke néhány perc alatt a földdel lenne egyenlő. Annál is inkább, mivel a fúrótorony alig ötszáz méterre van a település határát jelző táblától. Ettől azonban a TXM szerint nem kell tartani. – December óta dolgozom Magyarországon, korábban a Mexikói-öbölben, az USA több vidékén és Kínában is végeztem már hasonló mélységű, sikeres fúrásokat. Nagyon remélem, hogy a jelzett mélységben nem vizet, hanem földgázt fogunk találni. A rendkívüli nyomás és a hőség hatására itt már olajat nem remélhetünk, a kitermelt gáz hőfoka is valószínűleg több mint kettőszáz Celsius-fok lesz – nyilatkozta tavaly februárban Les Heard, a TXM Ltd. képviselője, aki kockázatos, ám siker esetén bőségesen megtérülő befektetésnek tartja a rendkívüli mélységű gázfúrást. A cég azt állítja, naponta ötvenezer dollárra rúg a jelenlegi, úgynevezett Makó-6-os kútnál végzett feltárás költsége, ennek csaknem felét, 22 ezer dollárt csak a fúróberendezés bérlése teszi ki. A fúróberendezést egyébként egy horvát cégtől veszik igénybe. A kanadai Falcon Oil and Gas Ltd. 2005-ben szerezte meg magyar leányvállalata, a TXM Olaj-és Gázipari Kft. révén a makói és tiszai kutatási területeket. Ezt a bejelentést a Falcon Oil and Gas Ltd. tavaly év végi sajtóközleménye követte, amely szerint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elfogadta magyarországi cégének részleges kutatási zárójelentését, amely az egyik előfeltétele annak, hogy a makói térségben a cég megkezdhesse a termelést… Amit már alig vár. A felszínre hozatal költsége hozzávetőlegesen 4 forint köbméterenként, miközben ennek a világpiaci ára durván 66 forint. Vagyis köbméterenként 62 forint a kanadai cég haszna, amiből a magyar államnak valamivel kevesebb mint 8 forint jut, a magyar törvények szerint ugyanis a kitermelt földgáz után 12 százalékos bányajáradékot kell fizetni. A Falcon Oil bevétele köbméterenként tehát 58 forint lenne. Közben egyre több aggály merül fel a mélyfúrások környezetre gyakorolt hatását illetően. Szerettünk volna betekintést nyerni az előzetes hatásvizsgálati kérelembe és annak mellékleteibe, amely a www.mako.hu tájékoztatása szerint a makói polgármesteri hivatalban megtekinthető. Kérésünket azzal hárították el, hogy a kifüggesztési határidő már lejárt. A dokumentumok másolatát ígérték, hogy elküldik szerkesztőségünkbe, ám azokat lapzártáig nem kaptuk meg. Az évezred botrányára dr. Buzás Péter, Makó város szocialista polgármestere a régi kommunista reflexekkel reagált, amikor sajtóközleményben tudatta, hogy az elmúlt néhány napban „megmagyarázhatatlanul nagy érdeklődés kezdte övezni” a kanadai cég próbafúrásait. Hát mi érdekelje a közvéleményt, ha nem Magyarország történelmi jelentőségű kincse. Buzás polgármester elvtárs megjegyzi, hogy Makó önkormányzata örül annak, ha elindul az itteni szénhidrogén-mezők kitermelése, hiszen ez mindenképpen pozitív hatással lesz a térség gazdaságára. A földgáz feldolgozása nyilván új munkahelyeket, és a magyar állam bányajáradékán túl helyi bevételeket is jelent. Új munkahelyek? Néhány jól fizető éjjeli őri állás… üveggyöngy a bennszülötteknek. Ami az iparűzési adót illeti, arról Óföldeák polgármestere elmondta, hogy a TXM egyszerűen elfelejtett bejelentkezni az ideiglenes iparűzési adóra, majd azt követően, hogy személyesen szólította fel a céget, kisebb vita alakult ki a tevékenység megkezdésének időpontjáról, végül a TXM képviselői úgy nyilatkoztak, hogy azért nem jelentkeztek be ideiglenes iparűzési adóra, mert majd állandóra fognak bejelentkezni. A cég ugyanis 35 évre (!) kapott bányászati engedélyt. Ami az új munkahelyeket illeti, a fúrótorony környékén szinte csak angol szót lehet hallani. A munkavezető lapunknak nem nyilatkozott, annyit azonban a helyszínen megtudtunk, hogy a telepen a biztonsági őrön, a két segédmunkáson és a daru-, illetve targoncavezetőn kívül (4 fő) csak amerikai munkatársak dolgoznak, akiknek a cég Hódmezővásárhelyen bérel lakást és mindennap autóval szállítja őket. Hasonló a helyzet a többi fúrótoronynál is, azzal a különbséggel, hogy Szikáncson, illetve Pusztaszeren az amerikaiakon kívül horvát és német szakemberek is dolgoznak. Magyarok azonban csak elvétve. A hatalmas fúrótorony közvetlen közelébe menni balesetveszélyes. A néhány konténeren, targoncán és a parkoló személyautókon kívül nem sok a látnivaló. A föld enyhén reng az ember talpa alatt, de ezeket a gyenge szeizmikus mozgásokat csak kevesen érzékelik. Fúrás idején azonban felerősödhetnek. Rengeteg kérdést vet föl a fúrás környezetre gyakorolt hatása. Jelenleg az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen van környezetvédelmi hatásvizsgálat céljából a TXM bányatelek nyitására irányuló kérelme. Az a dokumentum, amelybe kérésünk ellenére sem kaptunk betekintést a makói polgármesteri hivatalban. Azonban több geológiai szakvélemény hívja fel a figyelmet arra, hogy a nagy mélységből hatalmas mennyiségű környezetszennyező fúróiszap kerül a felszínre, amelyet jelenleg Németországba szállítanak, ám ez évtizedeken keresztül nagyon megdrágítaná a kitermelést, ezért ezt a szennyező anyagot valahol a környéken kell majd elhelyezni. Ha pedig megindul a kitermelés, azt már nem lehet felfüggeszteni még akkor sem, ha menet közben jelentős környezetszennyezésre derülne fény. Olyan vélemények is napvilágot láttak, hogy a kecsegtető kilátások nyilvánosságra hozatalával a kanadai cég nyomást kíván gyakorolni a magyar szakhatóságra, hogy mielőbb megkapja a környezetvédelmi hozzájárulást a kitermelés megkezdéséhez. Úgy tervezik, hogy idén nyáron megkezdődhet a kitermelés. S hogy kinek adja majd el a kitermelt földgázt a kanadai cég? Például nekünk. A gázmezőket a Mol finomítójával hamarosan gázvezeték köti össze. A kanadai cég nyilván annak adja el a gázt, aki többet fizet érte. A gáz ára ugyanis valóban a piacon dől el. Teljesen nyilvánvaló, hogy nem fogja olcsóbban adni, mint amennyit máshol megkapna érte. A GKI szakemberei úgy vélik, hogy a Gazprommal folytatott ártárgyalásokon kedvezőbb pozícióban lehet a magyar fél. De még ez sem biztos. Hiszen a makói mezőt kitermelő kanadai cégnek éppen az az érdeke, hogy a Gazprom minél magasabban tartsa az árait, hisz ebben az esetben ő is magasabb árat kaphat a makói gázért. Az árakat a kereslet és a kínálat határozza meg: ha jó árat fizetünk érte, visszavásárolhatjuk a saját földgázunkat a kanadai cégtől… Vagy beszerezhetjük továbbra is a Gazpromtól. Világpiaci áron. A Makói-árok gyönyörű falvait pedig feldúlták. Reng a föld, rezegnek a falak. Ha nem megfelelő a kitörésgátló, iszonyatos energia szabadulhat el. Talán még emlékszik a kedves olvasó a zsanai gázkitörésre. A Makói-árok gázmezőin a nyomás annak sokszorosa. Milyen garanciákat kért a magyar állam? Kért-e egyáltalán? Kinek állhatott érdekében nyolcforintos köbméterenkénti áron elkótyavetyélni a hatalmas vagyont? A földgáz jelenléte a Makói-árokban nem titok. A Mol is régóta tudott róla. Csak a hazai technológiával nem tudta kitermelni. Miért nem bérelték a Mol szakemberei a horvátoktól a fúróberendezést? Miért került a hatalmas gázmező kanadai kézbe? Miért 35 évre? Ki adta el Magyarország jövőjét idegeneknek? Mikor? Ki adott utasítást? Ki írta alá a szerződést? És ki lesz az, aki elrendeli az aránytalanul rossz szerződés felmondását és a gázmező visszaállamosítását? Ugyanis félreértés ne legyen: az a gázmező nem a Falcon Oilé, de nem is a magyar kormányé. Az nemzeti vagyon. Talán érdemes lenne szaktanácsadónak felkérni Hugo Chavezt. Ebben a problémakörben ő nagy jártassággal és kiváló eredményekkel rendelkezik. Jobbakkal, mint a Falcon Oil. Hernádi Zsuzsa