A németek a mértnél több mint háromszor nagyobb inflációt érzékelnek

Az erfurti székhelyű Internationale Hochschle (IU) magánegyetem felmérése szerint a német lakosság 34,2 százalékos áremelkedést érzékel, szemben a hivatalos, 10 százalékos szeptemberi inflációs adattal. A hivatalosan mért és az egyénileg tapasztalt infláció közötti nagy különbség annak tulajdonítható, hogy az infláció érzékelését mindig az aktuális fogyasztói kiadások határozzák meg. Az emberek a statisztikai hivatal módszertanával ellentétben azt figyelik, hogy mennyi pénzt kell kiadniuk a mindennapi, alapvető szükségleteik kielégítéséhez, így „ha minden vásárláskor azt vesszük észre, hogy a kosárban lévő áruk egyre drágábbak, hajlamosak vagyunk eltúlozni az általános valós növekedést” – magyarázta német hírportálok beszámolói szerint Johannes Treu, az IU kutatója.

Rámutatott, hogy a hivatalos inflációs adatot minden hónapban az árucikkek és szolgáltatások hosszú ideig változatlan összetételű csoportja, egy elméleti fogyasztói kosár alapján számolják, ami ugyan biztosítja az adatok összehasonlíthatóságát, de a kosár olyan tételeket is tartalmaz, amelyek ritkán kerülnek bele a fogyasztók tényleges vásárlásai közé. Hozzátette, hogy a fogyasztók jól ismerik a napi rendszerességgel vásárolt árucikkek és szolgáltatások árát, így az élelmiszerek, az üzemanyag vagy az energia robbanásszerűen emelkedő ára miatt nem is meglepő a bő háromszoros különbség a mért és az érzékelt infláció között.

A felmérés szerint a nők a lakosság egészére jellemző 34,2 százaléknál magasabb, 39,3 százalékos inflációt érzékelnek, a férfiak pedig alacsonyabb, 27 százalékos áremelkedést tapasztalnak. A felmérés résztvevőinek 92 százalékát aggasztja, több mint 50 százalékát erősen aggasztja a drágulás. „Ha úgy érzem, hogy nagy az infláció, akkor automatikusan arra számítok, hogy a jövőben még nagyobb lesz” – fejtette ki Johannes Treu, hozzátéve, hogy a vállalkozások kihasználják ezt a jelenséget, a fogyasztók aggodalmából fakadó várakozásra építve még inkább emelik áraikat, a másik oldalon pedig a szakszervezetek magasabb béreket követelnek.

Mindez beindíthatja a klasszikus ár-bér spirált – idézték a beszámolókban Kerstin Bernoth-ot, a berlini DIW gazdaságkutató intézet (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) szakértőjét, aki kifejtette, hogy ha a fogyasztók és a vállalkozások is azt feltételezik, hogy az árak tovább emelkednek, akkor az emberek előrehozzák vásárlásaikat és magasabb bért követelnek, a vállalkozások pedig árat emelnek, mert magasabb béreket és magasabb termelői árakat kell fizetniük. A további drágulásról szóló inflációs várakozások így „önbeteljesítő jóslattá válhatnak, és növelhetik a tényleges inflációt” – mutatott rá Kerstin Bernoth.