Az oktatást is elérte a megszorítócsomag

A kórházak ellehetetlenítése után a Gyurcsány-kormány most a középiskolákat vette célba. Budapesten 22, egyébként jól működő szakközépiskolát akar bezárni a főváros oktatásügyi osztálya. Ingatlanspekuláció? Hozzá nem értés? Mindkettő?

Hol az igazság? – teszik fel mostanában a kérdést a poharukat a szemük elé emelve, és annak mélyére nézve hazánk legsikeresebb borászai. A Gere-, a Kamocsai-, a Bock-, a Tiffán-, a Garamvári-pincészet kiváló nedűi bizonyítják, hogy milyen magas fokú a borászati képzés hazánkban. A kérdés, meddig? Garamvári Vencel 2006-ban az Év Bortermelője és az Év Pincészete díj tulajdonosa, egy azok közül a kiváló borászok közül, akik a budafoki Soós István Szakközépiskolában sajátították el szakmájuk alapfogásait. Abban az iskolában, amelyet a Fővárosi Önkormányzat be akar zárni. A diákok elméleti képzése a jövőben a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskolában folytatódna. Az iskola összevonása sokkolta a tanárokat, a diákokat és a borszakmát is, hiszen előzetes egyeztetés nélkül, ultimátumként ismertette velük a főváros a terveit. Garamvári Vencel, az iskola egykori diákja lapunknak elmondta, a borászszakma bizottságot hozott létre, amely az elkövetkezendő hetekben ül össze, hogy megoldási javaslatokat dolgozzon ki az intézmény megmentésére. A borász szerint példaértékű a kerület, a polgármester, az iskola és a szakma összefogása, de úgy érzik, széllel szemben kell menniük. Szabolcs Attila, Budafok polgármestere a Demokratának azt mondta, számára érthetetlen a főváros elképzelése, az iskola elvitele a kerületből egyenértékű a megszüntetéssel. A polgármester a kormányzat azon elképzelésére is emlékeztetett, amely a turizmust jelölte meg mint Magyarország leendő sikerágazatát, ezen belül is a gyógy- és a borturizmust emelték ki. A borászati középiskola megszüntetése szögesen ellentétes a kormányzati kommunikációval. A budafoki önkormányzat tárgyal az iskolával a megmentésről, sőt parlamenti szinten is felvette a polgármester a kapcsolatot a térség országgyűlési képviselőjével, a szocialista Lendvai Ildikóval. A Soós István Szakközépiskolán kívül további 22 intézményt zárna be a fenntartó, Budapest Önkormányzata. Az indoklás minden esetben ugyanaz, kevés a gyerek, alacsony létszámmal működnek az osztályok. De ez nem igaz. A budafoki borászképzésre nagyjából háromszoros a túljelentkezés évek óta. Az iskola vezetése ellenállt a tömegképzésnek, ami a minőség rovására menne. A tanári kar egységesen azt az álláspontot képviselte, a szülőkkel egyetértésben, hogy nemcsak kiváló borászokat, hanem nagyszerű embereket is kell nevelniük. Földesi Gyula, a Soós István Borászati Szakközépiskola szakmai igazgatóhelyettese szerint elismertségüknek és sikerüknek éppen az a titka, hogy a 19-20 fős osztályokban a tanároknak lehetőségük nyílik a magas szintű szakmai képzésen túl az ember megismerésére, formálására. Ha a főváros végleges döntést hoz az iskola bezárásáról és áthelyezéséről a jelenleg ezer diákot képző Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskolába, ott a magas létszám miatt már nem lesz lehetőség ugyanilyen szintű oktatási-nevelési munka ellátására. Budafok borászati múltja századokra nyúlik vissza. A XVII. században a környékbeli dombokon üzemszerűvé vált a puha mészkő bányászata. Ennek következtében pincerendszer létesült, amelynek mélyén több száz különböző borfajta pihent a hordókban. A borászat mesterségének fortélya évszázadokon át apáról fiúra szállt. Az intézményesített vincellérképzés a településen 1901-ben kezdődött, amikor Darányi Ignác földművelésügyi miniszter utasítására megalakult a Magyar Királyi Pincemesteri Tanfolyam. A kor legjobb borászai alkották a tanári kart, többek között Pettenkoffer Sándor, vagy a most bezárásra ítélt iskola névadója, Soós István. 1948-ban fél évszázados működés után az intézmény jogutóda a Budafoki Borgazdasági Technikum lett. Az iskola mellett tanműhely, labor és borgazdaság működik, vagyis a diákok az elméleti ismereteket a gyakorlatban is hasznosíthatják. Az ésszerűség azt diktálná, hogy emiatt sem szabadna a szakmai képzést Budapest Belvárosába áttelepíteni, míg a gyakorlati oktatást továbbra is Budafokon kapnák a jövő borászai. Ám ahogy korábban, úgy most sincs párbeszéd az iskola vezetése és a Fővárosi Oktatási Bizottság között. Számos borász jelezte, hogy évente kisebb összeggel támogatná az új generáció képzését. Az iskola tangazdasága nyereségesen működik. Ennek ellenére Budapest vezetése lakatot tenne a budafoki iskola ajtajára. Az elvi döntés indoklása unalomig ismert, kevés a gyerek és takarékoskodni kell. Az iskola hajlandó további megszorításokra, sőt az osztálylétszám emelésére is, megfelelő egyeztetés és szakmai előkészítés után. Úgy tűnik, hiába… Az épület lezárásával, a tanárok elbocsátásával a főváros nagyjából évente 140 millió forintot spórolhat meg. Vajon mennyit nyer ezen Magyarország és annak borkultúrája, valamint a korábbi hírnevét elvesztő magyar iskolarendszer? A százötven éve létező borászati intézményrendszer veszélyben van. A badacsonyi, egri, pécsi kutatóintézetek támogatását olyan szintre csökkentette az állam, hogy éppen ne létezhessenek. Miért? Hasonló megfontolásból, mint a kórházak többségét. Rendkívül értékes ingatlanon létesültek. Igen értékes épület a Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola intézménye is. Az idén 150 éves iskolát a budapesti városvezetés bezáratná. Az intézmények megszüntetését azzal indokolják, hogy hatékonyabban tudnak majd a gyerekekkel foglalkozni egy központosított iskolában, ahová 1500-2000 diák jár. Szakmai fórumok tiltakoznak a döntés ellen, szerintük sokkal hatékonyabban lehet foglalkozni a gyerekekkel egy kisebb létszámú iskolában. Ifi István, a Főpolgármesteri Hivatal oktatásügyi osztályvezetője azt mondta, a Lengyel Gyula középiskola rossz kihasználtsággal és hatékonysággal működik, és még tornaterme sincs. Dr. Pécsi Ágnes, magyar-történelem szakos pedagógus és egyiptológus a Demokratának elmondta, a Lengyel Gyula Szakközépiskola kihasználtsága 80 százalékos, jelenleg 35 fős első osztályuk indult, és tornatermük, sőt konditermük is van. A tanárnő volt az, aki a tervezett bezárás ellen éhségsztrájkot kezdett, amelyhez több tanár és volt diák is csatlakozott. Úgy döntöttek, hogy 150 órán keresztül nem esznek semmit, csupán folyadékot vesznek magukhoz. Az iskola 18. életévüket betöltő tanulói is csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez, a fiatalabbak pedig úgy döntöttek, napi 150 percet olvasnak az iskoláért. Törökné Schriffert Edit, a Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatója lapunknak elmondta, a főváros oktatási ügyosztályán azt az utasítást kapta, hogy július 1-jéig kell elhagyniuk az iskola épületét. Arra a kérdésére, hogy mi lesz a diákokkal, az itt oktató tanárokkal, az ötlet kidolgozói csupán annyit mondtak, hogy lesz, akinek tudnak munkát adni, mások meg majd keresgélnek tovább. Az oktatásügyi osztályon azt tanácsolták neki, kommunikálja a szülők, tanárok és diákok felé azt, hogy sokkal jobb körülmények közé kerülnek. – Van, akinek 5-6 percre, vagy maximum fél órára van az iskola. Ha az oktatási tárca tervei megvalósulnak és Budán felépül egy központosított szakiskola, akkor lesz olyan gyermek, akinek másfél két órát kell majd utaznia. Nem beszélve azokról, akik vidékről járnak iskolába. A családoknak az utazás drágulása miatt ez újabb pénzügyi gondokat okoz – mondta az igazgatónő. Törökné Schriffert Edit hangsúlyozta, a szakközépiskolába többségében nem a jómódú családok gyermekei járnak. Olyan fiatalok választják a szakiskolákat, akik nem tehetik meg, hogy évekig tanuljanak, hanem minél előbb szakmát szeretnének, mert így segíthetnek családjuk anyagi helyzetén. Az oktatási tárca mostani döntésével éppen a hátrányos helyzetű gyermekek lehetőségeit szűkíti. Az igazgatónő nem érti, hogy miért került a Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola az oktatási tárca feketelistájára, hiszen nincsenek pénzügyi gondjaik, rengeteg gyermek tanul náluk, akik szeretnek ide járni. A budapesti szakiskolák nem adják fel, mindaddig tüntetni fognak, amíg a főváros meg nem változtatja elképzeléseit. A Lengyel Gyula Kereskedelmi és a Soós István Borászati Szakközépiskola tanárai meg diákjai, valamint a szülők pénteken fáklyás felvonulással tiltakoztak intézményeik bezárása ellen. Sándor Csilla, G. Kurucz Péter