A kormány negyedszerre húzta elő a terrorfenyegetés kártyáját. A fenyegetés eddig minden alkalommal hamisnak, bár nem alaptalannak bizonyult. Szilvásy György kancelláriaminiszter a Kossuth téri, immár dupla kordon szükségességét nemzetbiztonsági fenyegetéssel indokolta, mondván, jó oka van feltételezni, hogy március 15-én csorbát szenved a magyar alkotmányosság. A kormány tehát valamire készül. Csapdát állított.

A Fidesz kordonbontási akciója sikerült is, meg nem is. Nem sikerült, mert pár órával az akció után újra álltak a kordonok a Parlament körül. Sikerült, mert bárki láthatta, mi a különbség rács és szabadság között. A kormány ezúttal tovább ment, kettős kordont húzott az Országház köré. Az alkotmányos aggályokat is felvető „vasfüggöny” egyelőre marad, mert Szilvásy György váratlanul közölte, hogy az októberi események során kialakult tiltakozás pár tucatnyi résztvevője nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A kancelláriaminiszter a kordon újjáépítését követően elmondta, hiteles információi vannak arról, hogy szélsőséges csoportok meg akarják osztani a rendőrség erejét, összehangolt tervekkel, több helyszínen „erőszakos cselekedeteket készítenek elő”. Akcióik fő célja a Kossuth tér megszerzése. A budapesti fal tehát marad. Március 15-ig bizonyosan. Ráadásul az elmúlt napokban már nem is csak hazai fegyveresekről van szó. Bár az ilyesmiről profi titkosszolgálatok legföljebb csak utólag beszélnek, már külföldi fenyegetések is szóba kerültek. Úgy látszik, bekövetkezni látszik, amiről a Demokrata az elmúlt években többször is ironikusan szólt: Oszama bin Laden Budapestre készül… A kormány nem először fenyegette meg a társadalmat az elmúlt egy évben (lásd keretes írásunkat). A baloldalnak nagy szerencséje van a merényletekkel. Mintha a terroristák nekik dolgoznának. Az 1998-as választások előtt közvetlenül bomba robbant az akkor győzelemre álló Kisgazdapárt elnökének, Torgyán Józsefnek budai villája előtt. A robbanás híre, a pártelnök rémült reakciója megrendítette a párt szavazóbázisát. Nem sokkal később ugyancsak robbanás történt Szájer József lakásánál is. A Fidesz – okulván a kisgazdapárt végzetéből – alig reagált az eseményre, ezért kevesebb támogatót veszített, de a két robbantás hatására az előjelzéseket megcáfolva, az MSZP kis fölénnyel még megnyerte az első fordulót. A megfélemlítés, a terrorral való fenyegetődzés a szabadságjogok korlátozásának alkotmányellenes eszköze. Bűncselekmény. Baj csak akkor van, ha a terrorista akciók egyre szembetűnőbb módon összefüggenek egy adott kormány érdekeivel. Ebben az esetben ugyanis az a paradox helyzet áll elő, hogy miközben a kormányzat maga a legnagyobb veszélyforrás a jogrendre nézve, a veszélyt csak ő jogosult elhárítani. Ez az a csapda, amelyet valakik Magyarország népének 2007. március 15-ére előkészítettek. Ugyanis: 1. Ha az emberek a fenyegetések hatására otthon maradnak, ez annak elismerése, hogy a kormány azt tehet velük, amit akar. Innentől fogva bombafenyegetés bejelentésével bármilyen társadalmi vagy kulturális eseményt meg lehet akadályozni. 2. Ha az emberek nem riadnak meg a figyelmeztetésnek álcázott fenyegetéstől, akkor titkosszolgálati eszközökkel a tévéostrom mintájára tényleges terrorcselekményekre kerülhet sor, amelyekre hivatkozva a kormány akár az egész országot „műveleti területnek” nyilváníthatja.

* * *

Az a helyzet állt elő, hogy március 15-én épp olyan rossz döntés volna otthon maradni, mint kivonulni. Van-e kiút a csapdából? Természetesen van. Nagyjából hasonló csapdahelyzetet állított fel az elnyomó gépezet 1956 őszére Magyarországon. A csapdából akkor az emberek természetes szabadságvágya révén sikerült kitörni, pedig 1956-ban idegen megszálló hadsereg támogatásával a történelem legsötétebb gyilkoló gépezete, az ÁVH fegyveresen támadt rá a békés tüntetőkre. A Demokrata nem akar tanácsokat adni, hogy a figyelő terrorgépezet azt ne használhassa fel a lakosság ellen, de figyelmeztetni tud és akar is: a polgári demokráciát, a természetes emberi erkölcsöket, az egészséges igazságérzetet ismét veszély fenyegeti. A veszély elől nem szabad elbújni, mert semmit sem ér, de nem szabad birka módra az előkészített terrornak áldozatul esni sem. Valami olyan széles polgári összefogásra van szükség, amely felülemelkedik ezen a szégyenletes, sötét játékon. A sors fintora, hogy a közismerten baloldali költőnő, Várnai Zseni egy hasonló történelmi helyzetben nagy hatású és nagy mozgósító erejű verset írt, amelyet egy ismeretlen költő csekély igazítással a Demokrata rendelkezésére bocsátott. Elgondolkodtatóak ezek a sorok. Kérjük tisztelt olvasóinkat, segítsenek abban, hogy közös erővel találjunk kiutat ebből a társadalmi és történelmi csapdából.

A tavaszi országgyűlési választások előtti kampányidőszakban érkezett a hír, hogy külföldi csoportok a magyar belpolitika destabilizációja érdekében robbantásos merényletet kívánnak végrehajtani a pártok kampányrendezvényein. A bejelentést a Fidesz és az MSZP kampányzáró nagygyűlése előtt ismertették a nyilvánossággal. A hírre a Nemzetbiztonsági Hivatal és az Országos Rendőr-főkapitányság, illetve a parlament nemzetbiztonsági bizottsága gyorsan reagált. Bár maratoni ülésen próbáltak fényt deríteni a vélelmezett bűncselekmény okaira, elkövetőire és helyszínére, a szakszervek semmi konkrétummal nem szolgáltak. Kövér László, a bizottság elnöke kétkedését fejezte ki az információkkal kapcsolatban. Mint kiderült, igaza volt. A hír blöff volt.

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése felpaprikázta a magyar közhangulatot. Tízezrek vonultak az utcára. Az emberek dühösek, de békések voltak. A rendszerváltozás óta eltelt tizenhat év során számos hasonló megnyilvánulásra került sor, tettlegesség azonban soha nem történt. Most igen. A Fidesz már korábban bejelentett kampányzáró ünnepségét éppen a mesterségesen kiprovokált tévéostromot követően tartotta volna. Szilvásy György, az NBH-t felügyelő kancelláriaminiszter ismét akcióba lendült. Figyelmeztette – megfenyegette – a szervezőket, valaki robbantani fog a Hősök terén, az ellenzéki párt gyűlésén és Tarlós István főpolgármester-jelölt gyűlésén a Vörösmarty téren is, ha megtartják a rendezvényeket. A nemzetbiztonságiak minden felelősséget elhárítottak magukról, tárgyalni sem voltak hajlandók, a rendezőkre bízták az esetleges következményeket. A kampányzárók elmaradtak, ezért robbantás sem volt. A kormánynak jól jött a Fidesz-nagygyűlés elhalasztása, de még annál is jobban Tarlós gyűlésének lemondása, amely jelentősen megjavíthatta volna az ekkor már győzelemre álló jelöltnek a tévéostromkor megroppantott esélyeit.

November negyedikén a békés ellenzéki felvonulásra készülők további akcióitól félve, ismét terrorakciókra hivatkozott a kancelláriaminiszter. Most is blöffölt. Szilvásy három parlamenti vizsgálóbizottság ülése után nyolc évre titkosíttatta az ott elhangzottakat. Mellesleg minden híreszteléssel ellentétben az ötvenhatos forradalom leverésének évfordulóján, október 23-án sem történt semmi, ami az ország stabilitását fenyegette volna. Leszámítva a békésen hazatérni szándékozó tüntetőkre ráhúzott rendőrrohamot.

Most negyedszer ígér március 15-ére „felkelő csoportokat”, terroristákat Szilvásy. Az interneten felbukkant egy videofelvétel, amelyen egy álarcos fiatalember földalatti hadsereg szervezéséről számol be. Az IRA mintájára szervezendő hadsereg különféle fegyvereket szerzett be, mondta a nyilatkozó. Van számszeríjuk, gránátjuk, valódi lőfegyvereik, sőt lőgyakorlatokat is tartanak. Egyes földalatti szervezkedők az IRA-hoz szorosan kapcsolódó Sinn Fein magyar fordításának nevét – Mi Magunk – vették fel. A látszat mintha Szilvásyt igazolná, aki lapzártakor tartott beszámolót az Országgyűlés illetékes bizottsága előtt…