Sopron után Vácott derült ki, hogy az előző ciklus szocialista városvezetői településük számára pénzügyileg meglehetősen előnytelen szerződést kötöttek mélygarázs építésére. A két ügyben nemcsak a hatalmas vagyonvesztés veszélye, az üzlet nyélbe ütésének eszköztára, módszere a közös, hanem a beruházó személye is.

Sopronban az előző szocialista városvezetés tevékenységét vizsgálja a rendőrség, mivel felmerült a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja. Walter Dezső MSZP-s polgármester és a kormánypárti többségű képviselő-testület olyan szerződést kötött az SPT Mélygarázs Kft.-vel, ami szerint Sopron közpénzből fedezi egy mélygarázs felépítését, majd újabb milliárdokért visszabérli azt, hogy a befektetőnek minden fillére megtérüljön, de a garázs mégis a befektető tulajdonába kerüljön. A módszert az utóbb miniszterelnökké lett Gyurcsány Ferenc és üzlettársa, Szilvásy György egykori államtitkár fejlesztette ki a kilencvenes évek elején, és a jelek szerint sajnos népszerűvé is tette baloldali körökben a budapesti Szalay utcai irodaház és az őszödi nyaraló hasonló elven történt kiprivatizálásával. A Demokrata információi szerint azt a trükkös privatizációt, amikor a vevők az állammal fizettetik meg a vételárat, baloldali körökben „Feri-Gyuri figurának” nevezik. Tavaly júniusban ismét lecsapott a Feri- Gyuri figura, ezúttal Vácott. Egy elképzelés szerint a város parkolási gondjait egy mélygarázs építésével oldják meg. Eredetileg egy pénzügyi garanciával rendelkező céggel építtette volna meg a város a garázst, és az üzemeltetést saját maga végezte volna. Augusztus elején Bóth János szocialista polgármester a képviselő-testület tudta nélkül szerződést kötött a beruházásra előtársaságként jelentkező Váci Mélygarázs Építési Kft.-vel. Az építkezés két telket érint, az egyik – ahogy Sopronban is – egy, a város törzsvagyonához tartozó közterület, amire nem lehet jelzálogot bejegyeztetni és a földhasználati jogát sem lehet átruházni. A másik egy forgalomképes terület, amelynek hasznosításáról a törvény szerint csak pályáztatás útján dönthetett a város. Ez elmaradt… Tomori Pál, a váci önkormányzat KDNP-s képviselője a Demokratának elmondta, a városvezetés aláírta a szerződést a 2,4 milliárd forintba kerülő építkezésre, amely szerint az említett összeget hitelként az önkormányzat venné fel. Az előzetes számítások szerint Vácnak húsz év alatt, kamatokkal együtt 5 milliárdot kell visszafizetnie a 2,4 milliárdos beruházásért. A szocialista városvezetés azt is vállalta, hogy az építkezés során jelentkező többletköltségeket – például régészeti leletmentés, betörő talajvíz – is kifizeti. A szerencsés kiválasztott, aki tehát minden rizikótól mentesen vághat bele egy többmilliárdos építkezésbe, az ARCH Holding. A cég jegyzett tőkéje hárommillió forint. A vállalkozás gazdasági vezetője Slosár Gábor. Minő véletlen, ugyanaz a személy, aki a soproni mélygarázst építő SPT Mélygarázs Kft. ügyvezetője is. Slosár neve nem ismeretlen sem a politikai, sem a gazdasági életben. 1991-től négy éven át az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgató-helyettese volt, 1988-tól hét éven át az MDF gazdaságpolitikai bizottságának munkájában tevékenykedett, sőt 1994-ben a párt országgyűlési jelöltje is volt. Slosár 1994-ben mint a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány korábbi kuratóriumi elnöke egy korábbi szabálytalan váltóügylet miatt került kínos helyzetbe. Az Állami Számvevőszék hanyag kezelés miatt jelentette fel, ám a rendőrség nem nyomozott az ügyben, mondván, hogy a vádban szereplő cselekmény a büntető törvénykönyv szerint csak 1994-től számít törvénybe ütköző tettnek, a feljelentés pedig egy 1992-es ügyre vonatkozik. Az ügyészség mégis nyomozást rendelt el az alapítvány ellen, végül 1996-ban vádat emeltek 768 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint annak ügyvezető igazgatója ellen. A bíróság 1998-ban felmentette Slosárt, mivel csak gondatlanság terhelte, az alapítvány igazgatóját viszont bűnösnek találta, és felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint pénzbírságra ítélte. Slosár Gábor neve feltűnt az 1998-ban szervezett Deák Ferenc Társaság alapítói között is. Többek között Boross Péterrel, Herényi Károllyal egy szervezet létrehozását sürgették, amely nemzeti célokat szolgáló kormányzati munkát, valamint nyíltságot és tisztességet követelt az ország vezetőitől. A nyíltság és tisztesség kiáltványa óta kilenc év telt el. Slosár visszatért az üzleti életbe, és úgy tűnik, valahogy remekül szót ért a szocialista városvezetőkkel, mivel Sopron után Vácott is elnyert egy számára kockázatmentes, a települések számára viszont durván előnytelen, többmilliárdos beruházást. A Feri-Gyuri figura szerint Vácnak a Bóth-féle szerződéskötés nyomán húsz éven át évi 250 millió forintot kellene tehát fizetnie a mélygarázs után, ami a törlesztési részletek teljesítését követően nem kerülne Vác tulajdonába. Csupán elővásárlási jogot kapott az önkormányzat. A szerződés szerint az önkormányzat kötött ugyan opciós szerződést a beruházásra, de azt csak öt évre teheti meg, elővásárlási joga viszont csak húsz év után lenne a városnak. Tomori Pál szerint a megállapodással csak veszíthet a település. Hol a csapda? Vác éves parkolóforgalma 50 millió forint. A szerződés szerint, ha az üzemeltető ebből nem tudja kitermelni a 250 milliós törlesztőrészletet, akkor a hiányzó összeget az önkormányzatnak közpénzből kell hozzátennie. Ráadásul a váci lakosok kétszeresen is veszítenek a mélygarázson. Az előzetes számítások szerint 280 forint lesz óránként a parkolás díja a mai 160 forint helyett. Az üzemeltető évente még ezt is tíz százalékkal emelheti. Összehasonlításképpen: Budapesten, a Belvárosban egy gépesített parkolóházban egy óra várakozás 240 forintba kerül. A városvezetés szerint 11 év és 10 hónap alatt megtérülne a beruházás, ha a mélygarázs éjjel-nappal százszázalékos kihasználtsággal működik. A szakértői elemzés szerint azonban nappal 35 százalékosan lehet megtölteni a parkolóházat. A szakértők megnyugtatóan jelezték, ha még nagyobb lenne a mélygarázs, még több autó férne bele, és akkor a 35 százalék még több autót jelentene. Az ellenzék szerint ez a józan ész megcsúfolása, hiszen lényegében mindegy, hogy mekkora a garázs, ha nincs elegendő autó. A polgármester a képviselő-testülettel még szeptemberben az önkormányzati választások előtt fogadtatta el az építkezés engedélyezését úgy, hogy a testületet nem tájékoztatta előzetesen a korábban megkötött szerződésről. Ekkor még Bóth Jánosnak minősített többsége volt, így könnyű helyzetben volt. Vagyis a kormánypárti többség engedélyt adott arra, hogy Vácon 15 millió forintért létesüljön egy parkolóhely. Amikor az ügy napvilágra került, a polgármester arra hivatkozva, hogy szabadságon van, nem nyilatkozott az ügyről. Elsőként a beruházót képviselő Slosár Gábor szólalt meg az ügyben. Ez az ellenzék szerint azért aggályos, mert levelét, ami stílusában, szóhasználatában a polgármesterére hasonlít, Kármán Ferenc, Vác első emberének politikai tanácsadója juttatta el a sajtónak. Tomori Pál szerint számos kérdést vet fel, hogy egy politikai tanácsadó miért továbbítja egy vállalkozó levelét a nyilvánosság felé. Valamint miért a beruházó mondja el, hogy mire van szüksége a városnak, és miért nem a város? Ráadásul Bóth János először szabadságára hivatkozva nem szólalt meg az ügyben, majd tanácsadóját, Kármán Ferencet küldte az újságírók és a váciak kérdéseinek kereszttüzébe. A polgármester maga az MTI-nek annyit mondott, az ellenzéki képviselők állításával szemben a mélygarázs megépítéséről kötött szerződés jogszerű és a város érdekeit szolgálja. Az ellenzék úgy érzi, a mélygarázsszerződéssel a polgármester betolta a város falai mögé a trójai falovat. A kívülről tetszetős szerkezetről csak most derül ki, hogy mit rejt valójában: húsz évig tartó hatalmas adósságot a városlakóknak. Az ellenzék nem vitatja a mélygarázs szükségességét, ám az ő számításaik szerint tisztességes pályáztatással 1,2 milliárdból felépíthető lenne a mélygarázs. Ráadásul a parkolási gondokat valójában két parkolóházzal lehetne hosszú távon megnyugtatóan rendezni, az egyik a belvárosban, a másik a vasút szomszédságában lévő, használaton kívüli ipari területen létesülhetne. Eredetileg erről is volt szó. A polgármester azonban a háttérben törvénytelen módon, pályáztatás nélkül kötött szerződést. Jogilag aggályos az is, hogy amint Sopronban, itt is közterületre szerezhet egy magáncég földhasználati jogot. Jelenleg jogászok vizsgálják, milyen lehetőség van arra, hogy a város számára sokszorosan hátrányos megállapodást felbontsák. Az ellenzéki frakció várhatóan büntetőfeljelentést tesz az ügyben, mivel törvénysértő módon, pályáztatás nélkül kötött szerződést a polgármester. A legfájóbb pontja mégis az ügynek az, hogy ismét az adófizetők pénzét nyeli el a mély(garázs). Sándor Csilla