Majd kigazdálkodjuk Újra a békeharc idejét éljük, és félő, hogy megint nem ez a békeharc lesz a végső. Az elvtársak adni már nem tudnak, mert a gazdaságot már elk…ták, ígéreteiknek senki sem hisz már, újabb hazugságokkal állnak elő. A béke és biztonság illúzióját hazudják a rendőrterror helyébe. Semmi nem az, aminek mondják. A reformok megszorításokat, az igazságosság az emberek kifosztását, a biztonság pedig a rendőrterrort jelenti. A kormány tehát milliárdokat költ a lakosság jogos elégedetlenségének rendőri brutalitással történő leveréséhez szükséges tömegoszlató eszközökre. A demokrácia megszilárdításához szükséges fegyverkezés mellett jut pénz többmilliós miniszteri prémiumokra is, negyvenmilliárdos kormányzati negyedre, hatszázezer forintos Karib-tengeri bálnavadász-konferencián való részvételre. A sok adósságot persze még az unokáink is fizetni fogják, akik viszont már nem a Schöpf-Merei kórházban fognak megszületni. Úgy látszik, a liberálbolsevik kormány csak a magyar lakosságot akarja sarcolni, a külföldi dolláradósságokat rendre elengedi. Horn visszautasította a 4-es metró orosz megépítését, Medgyessy a szovjet államadósság egy részét engedte el (Kádár Vietnamot támogatta), Gyurcsány és Szekeres pedig Irakot segíti a terrorizmus elleni harcban. Mégiscsak gazdag ország ez, legalábbis az elvtársaknak. A nép viszont szemérmetlenül „túlfogyaszt” és nagy a „bérkiáramlás” is. De már nem sokáig, mert a reformoknak csúfolt megszorításokkal majd kigazdálkodjuk a könnygázgránátok, lehallgató-készülékek, az iraki katonai misszió és a baráti feláron vett gáz árát. P.L., Budapest

Szemét ügyek Az egészségügyi államtitkár druszám egy kérdésre azt feleli: a „kórház-átreformálás után állás nélkül maradt orvosok [akik az adott helyet már belakták, házat építettek, a feleség is dolgozik, a gyerekek iskolába járnak, megvan a baráti körük stb.] majd átképezik magukat.” Mivé? Asztalossá? Suszterré? Bolti eladóvá? Mivé? Megáll az ember esze! De a szemétügy is elég szemét ügy. 2006. december 8-án hírét vesszük többtonnányi Németországból származó bálázott szemét belopásának az országba. A szemét csak jött befelé, már a tetteseket is elfogták, amikor Persányi nekifogott az intézkedésnek. 2007. január 22-re magához kérette a budapesti német nagykövetet. Éljen, éljen!!! Ilyen hamar felelős ember ebben az országban még háborúban sem intézkedett. Mire a végére érünk, az ország ki se fog látszani a szemét alól. Horváth Ágnes, Nagykőrös

Műveleti terület Mit művel a rendőrség a Kossuth téren? Először is megnéztem a Magyar értelmező szótárban: a művel szó jelentheti, hogy földet művel, tudományt vagy művészetet művel (pl. balettozik), cselekszik, tesz (pl. csodát). Ezt ellenőrizni kimentem a kordonnal körülvett tér közelébe (magára a térre nem lehetett), de sem földet túró traktorokat (Demszky amúgy sem engedné oda őket) se földműveseket nem láttam. Persze balettozó tánccsoportokat sem. Csodatevésnek sem lehettem tanúja. Nem folytak előkészületek Gyurcsány ünnepélyes lemondására sem, pedig az csodaszámba ment volna. Körbejártam a teret, nem folyik-e valamelyik részén esetleg kisebb csoportokban tudományos előadás, művészeti kurzus, mivel olyan értelmezést is találtam, hogy „emberfőt művel”, azaz műveltebbé tesz, ízlést fejleszt, a népet tanítja. De ilyet se találtam. Akkor megnéztem a szóból képzett főnevek jelentését: a művelés lehet tervszerű cselekmények sorozata, vagy annak egy mozzanata. Most már sejtettem a dolgot, mert hiszen a másik képzett főnév, a művelet jelentésvizsgálatakor csak azt találtam, hogy „hadművelet, harcmozzanat, manőver, elkötelezettségből véghez vitt ütközet”. De a tér üres volt. Kizártnak tartottam, hogy csak én nem látom, mi folyik ott. Elkeseredtem, hogy nem találok magyarázatot, s újból az igei jelentéshez tértem vissza. Ekkor mégis rátaláltam a megoldásra: a művel szónak olyan jelentése is van, hogy „helytelen, káros cselekvést hajt végre”. Pl. Mit műveltél már megint, te haszontalan kölyök!? Heuréka! A rendőrség rosszat cselekedett azzal, hogy kiürítette a teret. Ezt művelte. Arany József, Bp.

Ínyenceknek Január elején orvosom felírta a szokásos keringésjavító gyógyszeremet. Az ötödik (!) patikában sikerült is kiváltanom. Kettőben közülük helyettesítővel kecsegtettek. Ellenálltam, s lám a vágyam a XXI. századi fogyasztói társadalomban még teljesült. Igaz, hogy az ottani gyógyszerész majd kiejtette a receptet a számítógép pötyögtetése után a kezéből. Őszinte meglepetéssel (ami kölcsönösé vált) közölte, hogy teljes árat fizethetek január elsejétől. Bár én január 15-ről hallottam valamit „harangozni” és pláne nem a fenti gyógyszer-kategóriában, de ha már a „vadászatom” sikeres volt, úri módon fizettem. Közgazdasági alaptájékozottságom fitogtatásával még megkérdeztem: ha ez így van, akkor nem sokan tudják rendszeresen kifizetni, ezért a patikákban eladhatatlan dobozok között kellene gázolnom. De hát ugye: ha hallgattál volna… A helyes közgazdasági válasz az, hogyha egy terméket az ára miatt majd nem vesznek, akkor a készletezés nem „költséghatékony”. Tehát a fogyasztói társadalom tobzódásában ami kijut ételből, luxusból az úri kutyáknak és macskáknak választék tekintetében, az meglehet, hogy még a fizető, gazdag embereknek sem jut ki normális hatású gyógyszerekből. Na hát ez már állati-emberi viszonylatban az esélyegyenlőség megcsúfolása. Remélem, hogy a kormányunk itt közbeavatkozik, és megoldja – legalább felfelé – azt a problémát, amit a szegényebbek mellett (áttételesen) a gazdagabbaknak is okozott. Nyíljon egy-két patika fizetőképes gyógyszerínyenceknek is. Mi többiek – tartalékaink fogytával – majd nézegetjük a kívánatos kirakatokat. Dobos Zsolt, Miskolc

Hamiskártyázás Most hogy közeledik az RMDSZ nem tudom hányadik kongreszszusa, és láthatáron van Tőkés László függetlenként való indulása a román EP-választásokon, úgy gondolta Markó Bélánk, hogy végre kapcsolatot teremt a Bolyai-Babes Tudományegyetem ultranacionalista román vezetőivel azért, hogy az előbbiek tegyenek valami kevés engedményt az erdélyi magyarok számára, amivel a Béla egy újabb RMDSZ-elnöki mandátumhoz juthatna. A kolozsvári ultranacionalista román (európai köntösben férkőzött) egyetemvezetők, az egyetemi autonómiára hivatkozva elküldték Bélát a politikai beavatkozók vadászmezejére. A románok kommunista politikai trükkökkel orozták el az erdélyi magyaroktól a Bolyai Tudományegyetemet, amelybe önkényesen betelepedtek, majd tudományosan románná sorvasztották. Azt kérdik sokan a mai romániai „magyarok” közül tehetetlenül, hogy mit lehetne csinálni? Hát azt, hogy visszaigénylik az erdélyi magyarok részére, ami az övék volt, amit nemzettársaik pénzéből keletkeztettek egykor, és meghagyják a románoknak azt, ami az övék volt. Az erdélyi magyarok szenátusizálják a Bolyai Tudományegyetemet, az erdélyi transzhumált románok pedig a Babes Tudományegyetemüket. Az őshonos erdélyi magyarok egyelőre, úgy mint a betelepített románok, a román államnak fizetnek adót. A romániai magyaroknak nemcsak adófizetői kötelezettségeik vannak a román tolvajokkal szemben, hanem jogaik is. A gazember románok ne fordítsák önkényesen az erdélyi magyar adófizető pénzét az erdélyi magyarok felszámolására, az erdélyi magyarok egypártjának vezetői cinkosságával. A remek és „európai” románok új egyetem létrehozására ösztökélik a magyarokat magyar pénzből, amibe aztán nemsokára betelepednének, magukénak vallanák, és hirdetnék Európa-szerte az újabb nagy román megvalósítást lopott holmiból. TO., Mikháza

Szolgálunk és… – Miben segíthetünk, uram? – Feljelentést szeretnék tenni. Az a szemét Józsi – a szomszédom – belém vágta ezt a kést, amit a hátamban láthat. – Hát ez bizony nagy baj. Mindig rosszkor jön az ilyesmi, de most különösen. Merthogy egyedül vagyok benn a kapitányságon. Mindenki készül március 15-re. A bajtársak egyik fele a laktanyában edz a csőcselékbábukon, a másik fele varrótanfolyamon van. Tanulják, hogy kell felvarrni az azonosító jelvényt a ruhájukra. Úgyhogy most kapacitás híján nem tudunk az ön késével foglalkozni. – Nem is a késemmel, hanem azzal a szemét Józsival kell foglalkozniuk. – Hát azt javaslom, fáradjon át s szomszédos kapitányságra. Ők a múlt héten gyakorlatoztak, most benn vannak. – Az elég messze van, esetleg nem érnék oda időben. – Ne aggódjon, odaér. Ma hosszúnaposak, de át is szólhatok nekik. – Nem úgy értem, hanem az én állapotomban. – Miért, mi van magával? Ja persze, a kés a hátában! Mégis, mit tudnék tenni magáért? Na várjon csak, talán van megoldás. Nem fideszes véletlenül az a szemét Józsi? Keszthelyi István, Bp.

Ártalom Gyurcsány Ferencet még mindig nem az bántja, hogy alantas beszédet mondott az országról elvtársai körében, hanem az, hogy nyilvánosságra került. Nem értem, miért foglalkozik még mindig ezzel, hiszen egyszer már azt nyilatkozta, hogy azt ő adta közre. Vagy hazudott? (Hazudik, amikor azt hazudja, hogy hazudott?) Jellemző. Most arról elmélkedik, hogy valaki tudatosan készült különleges technikával a felvételre és hozta nyilvánosságra. Ha ez igaz, úgy az a valaki jól ismeri Gyurcsány munkásságát és véleményét az országról és a népéről, és fontos volt neki a polgárok tájékoztatása. Most azt mondja, hogy a nyilvánosságra került szöveg sokat ártott az országnak. Bocsánat, nem a szöveg, hanem annak igazságtartalma és az előadója. Az árt és ártott sokat! Czető Lászlóné, Bp.

Mélyrepülés Úgy egy éve történhetett, hogy Rajk László birodalmi építész bejelentette, visszatér a politikába. Elakadt lélegzettel vártuk, most mi lesz, hiszen egy élő legenda, a rendszerváltás Demszky után talán leghitelesebb alakja hozott nehéz döntést. Lehet hogy még Aczél Gyuri bácsi is fordult egy elégedettet a sírjában, akihez e két forradalmár bejáratos volt, a számukra egyáltalán nem sötét kádári időkben. Hiába vártunk, sokáig nem történt semmi. Aztán a napokban újra feltűnt a hérosz, hogy bejelentse: az SZDSZ politikájában Kóka jelenti az egyenes folytatást. Állításához csatlakozott több őskövület is, Petőtől Harasztiig. Az új hullámos (a Fideszből a jobb jövő reményében dezertált) Fodor Gábor a hír hallatán bizonyára lekókadt. Rá kellett döbbennie, hogy új pártjában másnak lenni talán szükséges, de korántsem elégséges feltétel az előbbre jutáshoz. Ha még vissza tudnak emlékezni, az első szabad választást az SZDSZ kis híján megnyerte. Aztán ahogy a választók kiismerték őket, úgy adták alább és alább. Ha e mélyrepülés egyenes folytatásához valóban Kóka János személye a garancia, akkor támogassuk őt minden erőnkkel! M. S., Miskolc

Szívünk és agyunk Nagyon megszerette a kormány a viperát, a gumilövedéket, vízágyút, fojtógázt, lovasrohamot, kardlapot és a vaskorlátokat. Még jó, hogy atombombát nem vetettek be a tüntetők ellen. Nagy öszszegeket fordítanak „fegyverkezésre”, de kísérleteznek a szabadságjogok megkurtításával is. Ollózzák, nyirbálják, ahol csak lehet. Szánkra lakatot, kezünkre bilincset tesznek, hogy szerethető és igazságos legyen Magyarország. Irakban már robotkatonákat is bevetettek, mert az USA-polgár élete drága. Sokba kerül a sok koporsó. Hiába vetik be a technika minden ördögét, ha a legfontosabbat – a gondolatolvasó gépet – nem képesek feltalálni. Szívünk és agyunk még a miénk! Kövér Károly, Szeged