Idegenvezető „Ha balra tekintenek, láthatják az Országház épületét. Itt ülésezik a demokratikusan megválasztott magyar országgyűlés. Az építményt a magyar honfoglalás ezredik évfordulóján avatták föl. Az elterjedt tévhittel ellentétben a terület körülötti vasrács kerítés nem olyan régi, ebben az évszázadban készült. Állítólag a pihenésre, friss levegőre vágyó agyonhajszolt képviselőknek épült, ha kijönnek a Parlamentből, nehogy a villamos elgázolja őket. De egyéb szempontból is fontos. A lakosság megszokta, megszerette és lassan a főváros nevezetességévé, mondhatni jelképévé vált. Most már turisztikai látványosság, az útleírások külön említik. Kuriózum volta miatt lehet, hogy a világörökség részévé is válik. Kedves szokások is kialakultak itt. Például az ifjú házasok első útja az esküvő után ide vezet. A feleség a vállán keresztül a menyasszonyi csokrot átdobja a kerítésen, és amelyik rendőr bajtárs elkapja, az kap tőle puszit. A rendőrség képviselője pedig egy könnygázgránáttal kedveskedik az ifjú párnak. Most kiszállunk a buszból és belülről is megnézzük a gyönyörű épületet. Előbb biztonsági ellenőrzésen fogunk átesni, ezért kérem, akinél balta, bicska, lőszerhüvely vagy vasgolyó van, hagyja a buszon. A zokniba csavart faszén darabkáit se hozza senki magával. Felhívom a figyelmet, hogy a bejáratnál mindenki jól hallhatóan »de jó, hogy szolgáltok és védtek!« köszöntéssel üdvözölje a rendőr bajtársakat. Mostanában alakult ki ez a gyakorlat, a rendőrök nagyon szeretik. A vasrácsot ne érintsék, mert ezt esetleg bontási szándéknak ítélik, s ezért rendzavarás címén őrizetbe vehetik önöket. Szépen, libasorban utánam! Jó mulatást!” (Rajtunk!) Keszthelyi István, Bp.

Tavalyi hó Hol van már a messziről jött ember pimasz magabiztossága? Gyurcsány Ferenc évértékelő beszéde hosszú volt, színtelen és unalmas. Két momentumot érdemes kiemelni belőle. Az egyik, amikor – noha a kórházigazgatók napi problémákra panaszkodnak – ő luxusszobákat vizionál a kórházakba külön fürdőszobával, tévével, internettel (stílusérzék hiánya vagy pofátlanság?). A másik, hogy zárójelbe tette az elmúlt hetek eseményeit (kordonbontás), és leginkább a magyar emberek alulképzettségét, tudatlanságát stb. nevezte botrányosnak, bebizonyítva ezzel, hogy őt magát az Új Magyarország felépítésében csak a régi Magyarország népe zavarja. Csak hát ha valaki iskolákat, óvodákat, kórházakat, postákat zárat be, ne prédikáljon a nép mentális problémáiról. Így gondolhatta ezt Horn Gábor, aki ezeket hallva dühösen hátravetette magát a székében, arcán a „Miket beszél ez?” tagadhatatlan elképedésével. Kuncze viszont Navracsics reagálása alatt temette kezébe az arcát, de ő eddig sem tagadta, hogy idegesíti az ellenzék. Talán ezért is hagyja ott a pártelnöki székét, bár mezei képviselőként épp úgy el kell majd viselnie az ellenzék megnyilvánulásait. Kivéve persze, ha Kóka gyurcsányi mintára hátba nem támadja mentorát, megfosztva képviselői székétől is. A szocialisták arcán is unalom látszott. Szerintem tagadhatatlan, hogy Gy. ezzel a beszéddel megbukott. Persze elhúzza még egy darabig, jobb híján pártelnöknek is megválasztják, de mindez semmit sem jelent. Az MSZP úgy emel fel és ejt el embereket, ahogy az érdeke kívánja. Gyurcsány is addig garázdálkodhat, ameddig a pártja hagyja. Tudhatja ezt a miniszterelnök, lehet hogy ezért is sikerült ilyen harmatosra ez a beszéde is. Juhász Margit, Miskolc

Ismét béketábor Már a könyökömön jön ki a nagy rábeszélés, hogy nem kell az utcai politizálás, mert az emberek békére, nyugalomra vágynak. Feltehetőleg nem tudják, hogy az én egész életem azzal telt el, hogy a háborús uszításról kellett véget nem érő átkokat hallgatnom és reggeltől estig az imperialisták elleni „békeharcra” mozgósítottak. Vénségemre is azt kell hallanom, hogy ugyanazok (pl. Horn Gyula) megbékélést, összeborulást, együtt ünneplést prédikálnak. Ebben csak az a bökkenő, hogy én a posztkommunisták hatalmon maradását rossznak tartom, s hiába biztatnak azzal, hogy megbékéljek a rosszal. És miért kötnek bele – állami, hatalmi eszközökkel is – a gyülekezés szabadságába? A rossz gyakorlat miatt szinte teljesen átment a köztudatba, hogy az állam és a rendőrség a balliberálisok tulajdona. Olyan irányban zajlik a tudatformálás (agymosás), hogy szinte kezdjük elhinni, a konzervatív értékrendű embereknek az államhoz és a rendőrséghez semmi köze. Ma egyre több jel emlékeztet engem a Rákosi-Kádár-kor békepolitikai kétszínűségére. Akkor is úgy harcoltak a békéért, hogy eszement módon fegyverkeztek és fenyegették a világot: „Világ proletárjai, egyesüljetek!” (Különben lövök!) Ma is hazugságok és csúsztatások jellemzők a hatalomra. Én mint gyakorló keresztény-konzervatív ember békét akarok, de nem egy akarnok zsarnok kezéből. Ötven randalírozó meg ötven provokátor kiemelhető a tömegből. Nem kell helyettük százezer törvényesen, békésen tüntetőt zaklatni! Ne térjen vissza a kommunizmus posztkommunista formában, még akkor sem, ha a személyi folytonosság szinte egy az egyben fennáll! (Különösen Medgyessy totális tisztogatása óta). Kövér Károly, Szeged Bukni látszik Hallgattam egy Évát az ATV-n (január 30., Fórum – telefonos). Azt mondta magáról: történelemtanár. Aztán a műsorvezető láthatólag nagy örömére 3-4 percig dőlt belőle a vonalas szöveg: csőcselék, randalírozás, árpádsáv, okt. 23., ártatlan rendőr, a csendes többség rettegése, miegyéb. Éva elárulta, hogy 60 éves. Ha 2007 januárjából levonjuk a 60 évet + kilenc hónapot, valahol a „felszabadulás” környékén járunk (lehet hogy „szovjetekhez” egyéb köze is volt?). Ami ettől eltérő, azt átoltották a Mókus őrsben partizán mesékkel, mozgalmi nótákkal, Olge Kosevojjal stb. Mire pedagógus lett „Éva néni”, előállt a késztermék – az olyan történelemtanár, mint ő. Az olyan pedagógus, aki retteg mindentől, ami magyar, ezért inkább tolja a tőkések szekerét, pedig hát arra tanították, hogy gyűlölni kell a tőkéseket. Ilyenné faragták a többiek nagy részével együtt. Ezért találni manapság kevés Klébelsberg-féle lámpást. Néptanítót, aki fényt gyújtott a fejekben. Merthogy ma nem építenek iskolát, mint akkor, hanem rombolnak. És a pedagógustársadalom el van évanénisedve és csak akkor tépi a száját, ha a léte van veszélyben. Hogy a hazával mi van, nem érdekli. S ha igaz, hogy a pedagógusokon áll vagy bukik a jövő – akkor bizony most bukni látszik. A mai fiatalok nem nagyon ismerik a nagy elődöket, gyökértelenek, s hogy ez így van, annak jórészt az Éva néni-féle történelemtanárok az okai. Áldom a sorsomat, hogy magam nem kerültem ilyen pedagógusok karmai közé, s hogy volt szerencsém még pislákoló lámpáshoz. A most óvodába járó gyermekemet pedig megpróbálom mindennek ellenére magyarnak nevelni! Lucza Gáborné, Kismaros

Közéletrajz Az erdélyi közmagyar utóbbi 17 éve úgy telt el, hogy Markó Béla találkozott/nem találkozott Tőkés Lászlóval, vagy Tőkés László találkozott/nem találkozott Markó Bélával, miközben a románok keményen belénk húztak. E történelmi időszakban rohamosan lefogyott az erdélyi magyarság (akik azt hiszik magukról Erdélyben magyarul, hogy híztak a demokratúrában, azok a saját pénztárcájuk vastagodásán keresztül mérik nemzetük erdélyi „felhízását”), a még meglevő látszatiskoláinkat és egyetemeinket beszűkítették, ellehetetlenítették, a magyar nyelv megmaradásáért törtető oktatókat egyszerűen kirúgták állásaikból, egyházaink nem tudják eldönteni, hogy milyen korszakba kerültek. Na, kb. ez az 1989-es román „forradalom” hozama erdélyi magyar szempontból. A románok azok igen, ha nem vigyáz a kozmopolita EU, úgy elfoglalják őket (egyébként régi trükköket alkalmaznak: szemetet delegálnak szakemberekként, trójai falovacskákat tologatnak a sakktáblán stb.). Amikén minket is az RMDSZ-es segédcsapattal az oldalukon. TO., Mikháza

Irha Olvastam az újságokban, hogy Gyurcsány Ferenc bejelentette, az ünnep méltósága érdekében március 15-én nem mond beszédet. És nem mondta meg persze, hogy hol nem mond beszédet. Ugyanis ha következetes lenne, akkor hazudta volna, hogy nem lép fel (de nem is lép le), tehát fellép. Egyébként ha tényleg nem mond beszédet, akkor valóban nem szenved csorbát az ünnep méltósága – azt is mondhatnánk hát, hogy végre bekopogtatott Gyurcsányhoz az őszinte önkritika és tapintat. Merthogy nem is nagyon illene a forradalom és szabadságharc emlékéhez egy pojáca. Az ünnep tehát, hála Gyurcsánynak, méltóságteljes lesz, bár ehhez a jelen garnitúra egyéb szereplői is hasonló módon hozzájárulhatnának. De erős a gyanúm, hogy a miniszterelnöknek sokkal prózaibb oka van arra, hogy az ünnepen „befogja a száját” és ne szerepeljen. Pl. az, hogy fél. A „király” az új ruháját a tojástól és a mandarintól félti. Az irháját meg pláne! K. J., Budapest

Tanácsadás Az elmúlt időszakban többször mondott véleményt a magyar belpolitikai eseményekről Poul Nyrup Rasmussen dán szocialista politikus. (A Dán Királyság korábbi miniszterelnöke tudtommal csúful megbukott hazájában. 2002 után dán parlamentben nagyarányú vereséget szenvedtek, amiről a magyar sajtóban nem sokat olvashattunk. Az ő médiapolitikájuk utóhatása volt a mohamedánok haragját kiváltó karikatúra-sorozat, és a katolikusokat is támadták. ) Sértő és elfogadhatatlan, hogy az otthon megbukott politikusokat (akárcsak nálunk) juttatnak vezető pozíciókba az Európai Unió apparátusába. S az is, hogy az otthon megbukott politikus nekünk, magyaroknak ad tanácsot, illetve bírálja a magyar történéseket. A másik unióban ez szokás volt, de akkor mi a különbség a helyzetünkben? Feltételezem, hogy a marxizmus még a királyságokból jött politikusokat is bizonyos „küldetéstudattal” vértezi fel, de abban reménykedem, hogy Poul Nyrop Rasmussen elvtárs azért gulágokat nem akar felállítani a megnevelésünkre. Inkább népfőiskolákat szeretnénk a hagyományos dán módszerrel. Ebben várnánk a segítségét! Szilágyi Ákos, Győr

Beutalni Hallom, olvasom Szilvási György kancelláriaminiszter szavait: „az őrültek megszaporodtak, legalább hatvan embert komolyan kell venni!” Hát ő már csak tudja, ott van közöttük, ismeri valamennyit. Sőt, a legjobb haverságban van velük! Most végre egyszer igazat talált mondani, úgy-ahogy a stiklitársa Őszödön. Annyiban kell hát komolyan venni az őrülteket, hogy nyakon kell őket csípni és az elmegyógyintézetbe csukni. Az ágyakról Molnár Lajos gondoskodik. A vizitdíjat pedig szívesen megelőlegezzük. Pásztor Lászlóné, Kismaros

Palotás Miután megtudtam, hogy ötmilliót kap a nyomravezető a Teve utcai lövöldöző kézre kerítésére, a sok pénz érdekében hosszasan elgondolkoztam. Az a határozott véleményem alakult ki, hogy ezt csak Vlagyimir Iljics tehette, hiszen neki van nagy gyakorlata palotákra lövöldözésben. Persze nem vagyok annyira mohó, megelégszem százezerrel is. Kónya Béla, Bp