Amerika hadat üzent a kínai bóvliknak

Már gyermeknek lenni sem az igazi. Kiderült, hogy a Mattel játékóriás által forgalmazott, Kínában gyártott játékok nagy része veszélyes az egészségre. Egyes részeiket lenyelhetik a gyerekek, a festékük pedig ólmot tartalmaz, ami agykárosodást okozhat. A Mattel közel 19 millió Kínában gyártott játékot rendelt vissza szerte a világból. A játékok körüli botrány azonban csak egy a sorban. Az elmúlt évben igencsak elszaporodtak a kínai termékek körüli skandallumok.

A távol-keleti ruházati termékek, élelmiszerek, elektronikai és egyéb ketyerék soha nem kiváló minőségükről voltak híresek. Alternatíva azonban nemigen van. Az amerikai és európai iparosok javarésze mára tönkrement az olcsó távol-keleti konkurencia miatt. Aki pedig még talpon van, az kis kivétellel a honinál olcsóbb munkaerő és gyártási költség miatt szintén Távol-Keletre helyezte üzemét. Kína így ontja magából a hol jobb, hol rosszabb, sokszor ellenőrizhetetlen eredetű és minőségű termékeket. A bili azonban néha kiborul. A kínai áruk körüli botrányok nem új keletűek. Talán sokan emlékeznek még a 2004-es bébitápszer-botrányra, amikor tizenhárom kínai csecsemő halt éhen amiatt, hogy tápszerükből hiányzott a csomagoláson feltüntetett tápanyag. 2006-ban az Egyesült Államokból 450 ezer Huangzhou Zhongce Rubber márkájú autógumit rendeltek vissza, miután azok bizonyos sebességet átlépve sorra pukkantak ki. Abban az évben mellesleg az Amerikából visszahívott termékek 66 százaléka származott Kínából. Ez a szám az Európai Unióban 48 százalék.

Mint a példák is mutatják, botrányok korábban is voltak. Idén azonban szokatlanul megszaporodtak a kínai áruk körüli skandallumok. A távol-keleti országban gyártott állateledelről kiderült, hogy káros vegyi anyagokat tartalmaz. A tenyésztett halak húsában gyógyszerek nyomait találták meg. A kerámia fűtőtestekről kiderült, hogy tűzveszélyesek. Panamában 51 ember halálának okozójának kiáltották ki a vegyi anyagokkal fertőzött kínai fogkrémet. Bár az összefüggés nem bizonyosodott be, a veszélyesnek vélt tubusokat a világ valamennyi pontjáról visszarendelték Kínába. Legutóbb pedig jött a már említett játékbotrány.

Való igaz, a kínai termékek jelentős része silány minőségű. Ez azonban nem újdonság. A botrányok drámai megszaporodása így felettébb gyanús jelenség. Különösen, hogy a világsajtó szinte nap mint nap foglalkozik a dologgal. Ha utópisták lennénk, azt hihetnénk, hogy a politikusok végre aggódni kezdtek a kisemberek egészségéért. A politika világában azonban nincs helye az idealizmusnak.

A dolog mögött, mint szinte mindig, az Egyesült Államok áll. Célja pedig nem más, mint a kínai termék lejáratása. Hogy miért? A válasz egyszer?. Kínának 26,9 milliárd dolláros kereskedelmi többlete van az Egyesült Államokkal szemben. A hiány pedig a kínai valuta alulértékeltsége miatt egyre nő. Washington, hogy a lavinát megállítsa, kereskedelmi szankciókat készült kivetni a kínai árukra, hogy ezzel Pekinget a jen felértékelésére kényszerítse. Az erre vonatkozó törvényjavaslat ősszel került volna a kongresszus elé. Pekingnek azonban nem volt ínyére a dolog, hiszen a jen felértékelésével komoly előnyhöz juttatta volna nagy vetélytársát, a bóvliban és guargumiban szintén erős Indiát. Ezért hát ellentámadásba lendült, és megfenyegette Washingtont, hogy ha az életbe lépteti a szankciókat, akkor ő piacra dobja amerikai államkötvényeit.

Sakk. A Fehér Ház közgazdászainak gyomra görcsbe rándult. Kínának ugyanis jelenleg 133 billió dollárnyi megtakarítása van. Ebből 900 milliárd dollárt fektettek amerikai államkötvélyekre. A kínai közgazdászok kínai atomkártyának nevezik az államkötvényeket. A kifejezés igencsak találó. Ha ugyanis Peking áruba bocsátaná kötvényeit, Washington – mivel azok beváltása igen nagy teher lenne a számára – kamatemelésre kényszerülne, hogy újra vonzó befektetéssé tegye a kötvényeket. Ez pedig megroppantaná az ingatlan- és kötvénypiacot, ami a dollár drasztikus gyengüléséhez vezetne. Washington kezére súlyos bilincs nehezedett. Ha életbe lépteti a szankciókat, a sakkból matt lesz. Ha pedig nem tesz semmit, kereskedelmi hiánya tovább növekszik.

Hohó! – kiáltott fel ekkor egy ravasz stratéga. – Van még fegyver az arzenálban. Ez pedig nem az atombomba, de mégcsak nem is egy legújabb fejlesztésű repülőgép. A csodafegyver neve: amerikai vásárló. Az amerikai átlagember ugyanis híresen öntudatos fajta. És annak ellenére, hogy a világ legelhízottabb nemzeteként tartják számon, igencsak odafigyel arra, hogy mit vásárol, pontosabban mondva, hogy milyen reklámja vagy adott esetben sajtója van az általa fogyasztott terméknek. Elég néhány megfelelően pozicionált újságcikk vagy hírblokk a híresen független és pártatlan amerikai médiában, esetleg néhány autó-lökhárítóra ragasztott matrica, és a békés polgárok még Szaddám Huszein biológiai fegyvereinél is jobban rettegnek majd a „Made in China” bilétáktól.

Akkor pedig már nem lesz szükség állami bojkottra. A kínai termékek a polcokon maradnak. Az eddigi beszállítók ugyan padlóra kerülnek, de a kínai-amerikai kereskedelmi olló legalább nem tágul tovább. Ráadásul a globalizált világban a hírek az óceán túlsó partjára is eljutnak. A kínai termékekre való globális kereslet így mérséklődik, a megállíthatatlannak látszó kínai gazdasági növekedés pedig ha nem is torpan meg, de pár pontot csökken. A többit már ismerjük: a médiagépezet beindult. A boltokban pedig egyre több vásárló teszi vissza a polcra a kezébe akadó veszedelmes kínai termékeket, lecsap a magyar adókommandó is a kínai piacra, és láss csodát, a kínaiak eltűntek a budapesti vásárterekről…

Furcsa ilyet mondani, de ezúttal hálásak lehetünk az Egyesült Államoknak. A történetnek ugyanis van egy nagy győztese: mi magunk, a vásárlók. Kína ugyanis, ha nem akarja, hogy belekössenek, a jövőben javítania kell exportra szánt áruja minőségén. Az átlagemberek így jobb minőségű termékekhez juthatnak.

Az örömbe azonban üröm is vegyül, a raktárok roskadásig állnak selejtes, jobb helyeken eladhatatlan áruval. A szemétlerakó szerepét pedig valakinek el kell játszania. Bízzunk benne, hogy ez nem (csak) Magyarország lesz.

Sayfo Omar