Nehéz év előtt a közműszolgáltatók

Szívós a magyar lakosság: egy évvel a megszorító csomag életbe lépése után, a drasztikus reálbércsökkenés és a romló gazdasági mutatók közepette is megpróbálja fenntartani életszínvonalát. A megtakarítások felélésének, a lankadatlan hitelfelvételnek nagy ára van, a közüzemi számlák fizetése egyre többek számára okoz nehézséget. A körkérdésünkre kapott válaszokból vegyes kép bontakozik ki, ám az bizonyosnak tűnik: a rendkívül enyhe tél és a közművek alkalmazkodóképessége is kellett ahhoz, hogy nem ugrott meg jelentősen a nem fizetők és hátralékosok száma.

A válsághelyzettől még messze vagyunk, sőt egyes vállalatok még csökkenteni is tudták kintlevőségeiket. A Fővárosi Vízművek lapunkat arról tájékoztatta, hogy az utóbbi fél évben az előző év hasonló időszakához képest mintegy 15-50 százalékos csökkenés tapasztalható mind a követelések, mind az összeg nagysága tekintetében. Ehhez hozzá kell tenni, hogy azokat legnagyobb mértékben a közületi nagyfogyasztók díjhátraléka befolyásolja. Az adatokban érződik a 2005. utolsó negyedévi, a költségvetési intézményekre vonatkozó maradványképzés (év végén a közüzemi számlák kifizetését a következő évre halasztották). Az idei nagy évközbeni fluktuációhoz hozzájárult természetesen a tavaly szeptemberi áfaemelés is. A lakossági fogyasztók esetében egy díjbeszedő cég a számla kibocsátója és a kintlevőség kezelője, tudtuk meg a vállalat kommunikációs osztályán.

A Budapesti Távhőszolgáltatónak (Főtáv) tartozók száma az utóbbi két évben lényegesen nem változott, a tartósan hátralékosok száma 13 ezer körül mozog. A Fejérvíz sem tapasztalt egyik évről a másikra nagyságrendi változást, igaz, több éve enyhén emelkedik a határidőn túl fizetők száma. Ugyanerről számolt be a Szegedi Vízmű, esetükben a fizetési haladék az ügyfélkör kevesebb mint három százalékát érintette. A Debreceni Hőszolgáltató értékesítési igazgatója, Hernyák Imre elmondta: a nem fizetők száma nem változott, a kintlevőség mértéke emelkedett ugyan, de kisebb mértékben, mint azt az áremelések indokolták volna.

Megaterhek

Néhány nagyobb vállalatnál ezzel szemben aggasztó jelek tapasztalhatók. Magyarország legnagyobb gázszolgáltatójánál, az 1,2 millió ügyfelet ellátó Tigáznál folyamatosan emelkedik a nem fizetők száma. A társaság szóvivője, Győrösi Pál az utolsó negyedévről pontos adatokkal is szolgált: 23 ezren nem tudtak, vagy nem akartak fizetni határidőre. Ez a szám azóta 25 ezerre növekedett.

A Délmagyarországi Áramszolgáltatónak (Démász) 765 ezer ügyfele van. 2006-ban összesen 150 ezer fizetési felszólítás ment ki, de ez a szám idén jelentősen nőni fog: csak augusztus közepéig 152 ezret postáztak.

Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű 124 ezer lakost lát el ivóvízzel, közel 40 ezer fogyasztónak számlázza ki szolgáltatásait. A cég kintlevősége a 2005. év végi 57 millió forintról egy évvel később 69,1 millióra nőtt, ami több mint húsz százalékos emelkedés, és az árbevétel 2,4 százalékát tette ki.

A kintlevőség kezelésére mindenütt nagy hangsúlyt fektetnek. A Dunántúli Regionális Vízműtől 2005-ben közel 18 ezer lakossági és 1200 közületi fogyasztó kapott fizetési felszólítást. Az idei évre az előbbi szám 14 ezerre csökkent, és az utóbbi is mérséklődött. A tendencia egyértelműen a tavaly bevezetett kintlévőség-kezelési rendszernek tudható be. Az új, ötszintes eljárásrendnek megfelelően, a türelmi időlimitek (10, 24, 42, 62 nap) lejártával először fizetési, majd tértivényes felszólítást küldenek, amelyet lakossági fogyasztó esetében a korlátozás, közületnél a kizárás követ. Ha a korlátozás vagy kizárás sem hoz eredményt, illetve a fogyasztási hely nem korlátozható vagy kizárható, akkor követeléskezelő céget vonnak be a tartozás behajtásába, ha pedig ez sem jár eredménnyel, a tartozást jogi útra terelik. A kiugróan magas számlák rendezésére van mód részletfizetési kedvezmény, illetve fizetési halasztás igénybevételére, késedelmi kamat felszámításával. Mindettől azt várja a cég, hogy „a fogyasztóink megszokják, hogy vagy határidőre teljesíteni kell a fizetési kötelezettségüket, vagy átmeneti fizetési nehézségük kiküszöbölésére időben méltányossági kérelemmel fordulnak a szolgáltatóhoz.”

A Debreceni Vízmű hátralékos ügyfeleinek száma jelentősen nőtt ugyan, de ez betudható annak is, hogy fogyasztóik száma is emelkedett. A részletfizetések száma nőtt az utóbbi két évben. A részletfizetések és a díjhátralék növekedésének oka Ányos József vezérigazgató szerint a nehezebb anyagi körülmények mellett az is, hogy mint önkormányzati cég a késedelmes fizetést kamattal egyelőre csak az úgynevezett peresítés esetén terheli, így a lakosság a pluszköltséggel járó tartozásokat rendezi inkább határidőre. A teljes kinnlevőségi állomány egyébként 1,8 százaléka az árbevételüknek.

Változatok behajtásra

A Szegedi Vízmű egyéves részletfizetést is enged, és folyamatosan figyelemmel kíséri a kintlévőségeit. Kisebb változásokat vezettek be, például eggyel több fizetési felszólítást küldenek vízkorlátozás előtt. Az alkalmazott eszközökkel a cég szerint javulni látszik a fizetési hajlandóság.

Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű aktív kintlevőség-kezelést folytat, jogi útra tereli a nem fizetőket. A tapasztalatok szerint a fogyasztók fizetési morálja a vízközmű-szolgáltatók felé gyengébb, mivel a szolgáltatás megszüntetésének folyamatát a törvény lassítja, sőt tiltja. Persze, ha nincs pénz – a jogi út betartása mellett – jönnek a drasztikus intézkedések: szűkítések alkalmazása és a mérők leszerelése. Utóbbiak száma 2006-ban 18 db, idén július végéig 73 darab volt a 43 000 fogyasztási hely mellett.

– A kikapcsolási eljárási folyamat megkezdésével ugrásszerűen megnőtt az ügyfélszolgálatok forgalma, hiszen nagyon sokan szerették volna azonnal rendezni tartozásaikat, csak hogy a kikapcsolást elkerüljék. Ezt természetesen meg is tehették. Mint ahogyan részletfizetést is sokan kértek, de közülük csak azok kapták meg, akiknél a kikapcsolási eljárás még nem indult meg. A kérdés csak az, ha most ilyen sokan rendezni tudták a fennálló tartozásukat, akkor miért nem tették meg már korábban is? – teszi fel a kérdést a Tigáz szóvivője. Csak Pest megyében 10 ezer kikapcsolási eljárás van folyamatban.

A Démász nem hozott rendkívüli intézkedéseket, a kikapcsolások, ahogy a nemfizetések is folyamatosak. Részletfizetésre, fizetési haladékra van lehetőség, de ezt időben kell jeleznie az ügyfélnek, mert minden egyes eset egyedi elbírálást igényel, és a késedelmi kamattól sem tudnak eltekinteni. A vállalat egyébként évek óta aktív részese a Védőháló Alapítványnak, amely a szegedi szolgáltatók többségének bevonásával a díjhátralékos ügyfeleken próbál segíteni, illetve számos alkalommal együttműködnek a segítőkész önkormányzatokkal is. A Démász kintlévősége a nem fizető ügyfelek miatt csaknem 7 milliárd forint, ebből a lejárt esedékességű 4 milliárd.

A Főtávnál 2005 szeptemberétől kínálták fel a lehetőséget a csoportos beszedéssel fizetők számára, hogy megválasszák, mikor emeljék le a pénzt a számlájukról. Azóta körülbelül ötezren éltek a lehetőséggel. A díjbeszedőnek való követelésátadás és a felszólító levelek kiküldését is csúsztatták. Ezekre azért volt szükség, mert rengeteg reklamáció érkezett, főleg a nyugdíjasoktól, hogy a pénzüket nem kapják meg 7-éig, hogy a számlákat időben be tudják fizetni. A jövőben az energiatámogatás megszüntetése vagy a feltételek szigorítása, valamint a hosszú hideg tél miatt elképzelhetőnek tartják, hogy romlik a „beszedettség”, ami egyébként idén az áremelkedés hatására nem csökkent olyan mértékben, mint amire számítottak.

Vissza a középkorba

A vállalatoktól megtudtuk: a kieső árbevétel finanszírozása egyre nagyobb terhet ró rájuk. A kieső bevételek a szolgáltatók egybehangzó állítása szerint (a legtöbbször egy vállalat életében természetesnek tekinthető) likviditási gondokat okozhatnak, melyet legtöbbször a hitelpiacról felvett rövid távú kölcsönökkel, költségcsökkentéssel orvosolnak. Mint azt a Fővárosi Vízművektől megtudtuk, ez a beruházások kivitelezhetőségét, a magas szolgáltatási színvonal fenntartását veszélyeztetheti, fejlesztésének esélyét csökkentheti.

A minap egy hetven év körüli kisvárdai Tigáz-ügyfél dühében többször ráütött ásójával a szerinte jogtalanul eljáró gázszerelőre, akinek a testén kék és zöld foltok mellett egy közel 5 cm hosszúságú vágás is keletkezett. A helyzetet végül a rendőrség fellépése oldotta meg, az idős úr ellen vizsgálatot indítottak, és akár 3 év börtönbüntetést is kaphat. Egyre többen tagadják meg a mérőóra leszerelését. A vállalatnál a tartozás rendezése után a mérőóra visszaszerelése és ezzel együtt a fogyasztásba való visszakapcsolás 10 ezer forint pluszköltséget jelent. Ha ügyfeleik nem járulnak ehhez hozzá, az utcán is elvághatják őket a gázvezetékről, ennek helyreállítási költsége tízszer ennyi. A Tigáznál egyébként nemcsak a kisnyugdíjasok vagy a nagycsaládosok közül nem tudnak fizetni, de sok esetben olyan vállalkozók sem fizetnek, akik megtehetnék.

A Fővárosi Vízműveknél is történtek rendkívüli esetek. Egy nagy értékű tartozás miatti helyszíni kivizsgálás során egy illegális vízvételezést derítettek fel, ezt követően, tekintettel arra, hogy ez már bűncselekménynek minősül, rendőri jelenlétet kértek.

Mindebből kitűnik: a vasútvonalak, buszjáratok és postahivatalok megszüntetése után az a veszély egyelőre nem fenyeget, hogy családok, sőt egész lakótelepi lépcsőházak vagy falvak fűtés és világítás nélkül maradnak.

A gázárkompenzáció feltételeinek szigorítása, a küszöbönálló villamosenergia-piaci liberalizáció esetleges negatív hatásai, a kedvezőtlen világpiaci nyersanyagárak, egy hosszú tél, a kezdődő élelmiszerár-robbanás azonban új helyzetet teremthet.

Monostori Tibor