Fellendülőben a magyar filmipar

A Filmiroda Igazgatóságánál csupán az év első felében bejelentett külföldi és magyar produkciók forgatása során már több mint 28 milliárd forintot költenek el hazánkban a filmesek, míg tavaly ez az összeg egész évben volt 23 milliárd forint. A néhány éve tartó fellendülés oka elsősorban annak az adókedvezménynek köszönhető, amelynek értelmében a filmesek az itt elköltött pénz egyötödét visszaigényelhetik. Térségünkben ez a hazai kedvezmény szorította vissza Prága korábbi előnyét, ahol jelentősen lecsökkent a filmes produkciók és ebből származó bevételek száma, miközben egy, a magyarhoz hasonló intézkedés Angliában tavaly már 1,4 milliárd fonttal (516 milliárd forinttal) növelte a GDP-t.

Az etyeki stúdió lehetne a nemzetközi, A kategóriás produkciók színhelye, a pomázi Stern Stúdióban a középkategóriás nemzetközi produkciók foroghatnának, a Mafilm műtermei pedig a magyar játékfilmeket és televíziós játékokat vállalhatnák – így vázolta fel Grünwalsky Ferenc, a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának elnöke a leendő magyar filmgyártást az év elején, a filmszemle nyitónapján tett nyilatkozatában. Magyarország, mint Közép-Európa egyik legvonzóbb és legversenyképesebb filmes színhelye, már nem is tűnik elérhetetlen álomképnek, hiszen a Hellboy 2-t éppen Prágától szereztük meg, ahol pedig a gyártók az első rész után még a kellékeket is otthagyták a biztos visszatérésre gondolva. A cseh fővárosnál azonban még Anglia is olcsóbb lett az ottani adókedvezménynek köszönhetően, így a kifizetett előleget is veszni hagyták a filmesek, amikor úgy döntöttek, hogy a James Bond-sorozat következő, Nicole Kidman főszereplésével készülő részét már nem a cseheknél forgatják. Mathew Stillman, a Stillking Films társaság vezetője ennek kapcsán azt nyilatkozta, hogy Londonban öt, Magyarországon három olyan filmet forgatnak, amelyet szerinte 2-3 éve még Prágába vittek volna. A cseh filmipar korábbi éves forgalma így hétmilliárd koronáról (65 milliárd forint) négyre esett vissza, míg Angliában negyven százalékkal nőtt a filmipar bevétele a törvény hatására, több mint négymilliárd fonttal (1500 milliárd forinttal) járulva a brit gazdasághoz. Eközben nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a filmgyártás a kiszolgáló egységeket, így többek közt a szálloda- és vendéglátóipart is jelentős mértékben érinti.

Magyarország elsősorban vonzó helyszíneivel, jó szakembereivel már korábban is idecsábított nagyobb produkciókat – például az Evitát -, ám az itt elköltött összegeket a 2004-ben bevezetett adókedvezmény háromszorozta meg. Ugyanakkor ez a fejlődés a külső helyszínek adta lehetőségeket kimerítve egy ponton túl megállt, a mostani nagy ugrást egyrészt a két éve felépült pomázi Stern Stúdió hozta, ahol most a 65 millió dolláros (12 milliárd forintos) költségvetésű, John Turturro és Al Pacino főszereplésével készülő Diótörőn dolgoznak éppen. Ráadásul az év közepéig bejelentett, 28 milliárd forintos költségekben még nem szerepel az etyeki Korda Stúdióban forgó, még nagyobb, 72 millió dolláros (13 milliárd forintos) Hellboy 2 című film forgatásából származó bevétel, amivel együtt az év végén a hazai filmgyártás mintegy negyvenmilliárd forinttal is számolhat. A még épülő etyeki stúdió további, előre nem is kiszámítható nagyságrendű lehetőségeket rejt magában, hiszen itt lesz a világ legnagyobb fedett vizes műterme.

– A filmtörvény által biztosított költségmegtakarítás önmagában kevés lett volna ilyen látványos eredményekhez – mondja Elek András, a KÖH Filmiroda Igazgatóság osztályvezetője -, a jelen pillanatban hatályos társasági adótörvény és a filmtörvény együtt segíti a beruházásokat, hiszen kedvezményes adókulccsal lehet ingatlanokat és felszereléseket fejleszteni az iparban. Eddigi tapasztalatom szerint a filmgyártás periodikus, tehát a számok nem fognak folyamatosan emelkedni, de a filmgyártásban mindenképpen meghatározó tényezőkké válunk Közép-Európában, nemcsak az új technológia okán, hanem a hazánkban színvonalas díszletkapacitás, valamint szaktudás révén. A korábbi, csábító helyszínekre jövő produkciókon kinevelődött egy szakembergárda annak ellenére, hogy ezt nem tanítják. Így az intézményes oktatás szintén fejlődési lehetőség.

Ugyanakkor ez a minőségi színvonal drágább, mint tőlünk keletre, s az állandó pénzhiánnyal küszködő magyar filmgyártás részben kifelé igyekszik, Romániába, ahol szintén van kedvezmény, bár közel sem olyan minőségi az infrastruktúra.

Fehérváry Krisztina