Akolbéli cégek a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium húsosfazeka körül

Meglehetős nagyvonalúsággal köt ötmillió forint értékhatár alatti szerződéseket a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium különböző szaktanácsadókkal, honlapfrissítőkkel, beszédírókkal, hírfigyelőkkel, és hasonló szolgáltatókkal. Ezen összeghatár alatti kifizetéseket a minisztérium nem köteles nyilvánosságra hozni. A napvilágra került információkból az derül ki, hogy a gazdasági tárca jellemzően a balliberális holdudvarhoz tartozó cégeket, vállalkozókat kínálja meg irreálisan magas összegű szerződésekkel, gyakran olyan feladatok elvégzésével bízva meg őket, amelyek a cégiratok alapján több esetben nem tartoznak a megbízottak profiljába, s amelyek elvégzése a közpénzből működő minisztérium feladata.

Mintegy százmillió forintot fizetett ki a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) olyan, jellemzően a balliberális holdudvarhoz tartozó cégeknek, amelyek a tárca hatáskörébe tartozó feladatokat végeztek el. A szerződések egyenként az ötmilliós értékhatár alatt vannak, ezeket ugyanis a GKM nem köteles nyilvánosságra hozni. A Magyar Nemzet című napilap információi szerint azonban a minisztérium pazarló módon bánik a közpénzzel, hiszen irreálisan magas összegeket fizet ki különböző szaktanácsadóknak, beszédíróknak, és ehhez hasonló jellegű tevékenységeket végző cégeknek.

A rendelkezésre álló adatok szerint az egyik megbízást kapó cég az a Political Capital Szolgáltató Kft., amelyet a Szabad Demokraták Szövetsége egykori sajtófőnöke, Szabados Krisztián neve fémjelez. A kft. idén 2,88 millió forintért írt beszédeket a GKM vezetőinek és készített reprezentációkat. Nem érdektelen, hogy az SZDSZ-hez kötődő Political Capital a Magyar Demokrata Fórummal is rendszeres munkakapcsolatban áll. Figyelemre méltó az Issues Management Tanácsadó Kft. megbízatása is. A Népszabadságot és az RTL Klubot is megjáró, rendszeresen az Élet és Irodalom című balliberális hetilapban publikáló Ószabó Attila által vezetett cég tavaly és tavalyelőtt több mint hárommillió forintot kasszírozhatott a GKM-től a minisztérium internetes oldalának (www.gkm.gov.hu) átalakításáért és frissítéséért.

Ugyancsak a balliberális elkötelezettségéről közismert Hardy Mihály, aki 1985-től éveken át a Magyar Televízió moszkvai tudósítója volt. Cége, a Hard News Műsorkészítő és Szolgáltató Bt. 1,8 millió forint ellenében tartott médiaképzést a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium munkatársainak. Hogy ez pontosan mit jelent, arról nem sikerült közelebbi információt szerezni, mindazonáltal úgy véljük, a tárca munkatársainak feladata Magyarország gazdasági életének irányítása, amelyhez nem feltétlenül szükségesek a média területét érintő ismeretek. Hardy Mihály egyébként a Tesco Global Zrt. kommunikációs igazgatója. Ezen a poszton – kicsi a világ – Danks Emese korábbi kormányszóvivőt váltotta.

A cégiratok szerint „egyéb gazdasági szoláltatást és egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatást” végző Heimer Bt. 2005-ben 1,125 millió forintot vághatott zsebre public relations tevékenységek kialakításában való részvételért. Ez nem jelent egyebet, mint különböző kiadványok elkészítésében és rendezvényszervezésben nyújtott segítséget. Hogy mennyire ár-érték arányos ez az üzlet, azt csak találgathatjuk. Azt viszont tényként tudjuk leszögezni, hogy a céget egy balliberális publicista, Heimer György viszi, így a közpénz ezúttal is a megfelelő helyre került.

A neoliberális Gáspár Pál és Erdős Szabolcs által fémjelzett ICEG European Center Kutató és Tanácsadó Kft. a Nemzeti Akció Program felülvizsgálatához adott szakértői tanácsokat 4,5 millió forintért. A cég szakterülete máskülönben a közép- és kelet-európai gazdasági folyamatok elemzése, tevékenysége kutatásra, elemzések és előrejelzések készítésére, tanácsadásra és szemináriumok, konferenciák szervezésére irányul. Kutatásaik központjában jelenleg az új európai uniós tagállamok makrogazdasági folyamatai, valamint az adórendszer és az államháztartás állnak. Csupa olyasmi, ami egy valamire való neoliberális érdeklődését felcsigázza.

Az egyik legkülönösebb szerződés a Műfémszolg Bt.-vel köttetett. A cég másfélmillió forintot kasszírozhatott a GKM-től különböző PR-tevékenységekért. A bt. a PR-szakmában teljesen ismeretlen, a rendelkezésre álló információk alapján csak annyi tudható róla, hogy fa árucikkek gyártásával foglalkozik. Hogy miért vélték a minisztérium illetékesei mégis a legmegfelelőbbnek ezt a céget az adott feladatok ellátására, azt újfent csak találgathatjuk.

Az idén létrehozott Kopint-Tárki Zrt. kutatója, Ádám Zoltán valamivel több, mint négymillió forintot vághatott zsebre gazdaságpolitikai tanácsokért. Az elemző szakterületei között egyébként olyan nagyszabású projektek is szerepelnek, mint például „együttműködés a Minisztérium Stratégiai Főosztályaival és más egységeivel”. Igaz, ilyen értelmű kifizetésről nem tudunk. Az viszont a Kopint-Tárki internetes oldalán (www.kopint-tarki.hu) található információkból kiderül, hogy Ádám Zoltán 2005-től a Beszélő című SZDSZ-es lap szerkesztőségének tagja. A kör tehát bezárult.

A Viva Média Holding Kft. 2005-ben 4,3, tavaly 4,9, idén pedig 4,7 millió forintot söpört be a GKM-től, miután olyan kiadványokat készített a cég, amelyek például az általános iskolai tanévkezdést követő közlekedési baleseteket hivatottak megelőzni. Vagyis, némileg persze sarkítva, közel ötmillió forintba kerül egy olyan brosúra elkészítése, amelyen az áll, hogy nem szabad lelépni a járdáról, ha piros a lámpa. A Viva Média Holding egyébként – a cég saját internetes honlapja (www.vivamedia.hu) szerint – 1991-ben kötött először szerződést a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával, s azóta minden közbeszerzési eljárást megnyert. Régi motorosról van tehát szó.

A Cegos Tanácsadó és Tréning Kft. a vezetőfejlesztési koncepció kialakításában működött közre másfélmillió forintért. A francia Cegos hazai leányvállalatának vezetője Boros István, aki civilben az újságíróknak adandó Tolerancia Díjat megalapító Autonómia Alapítvány kuratóriumának is az elnöke. Az alapítvány jellemzően a cigányokat karolja fel, így jött létre például a Rádió C. Boros István emellett a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, és a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. igazgatóságának is tagja. Hogy miért jó egy külső céget megbízni „vezetőfejlesztési koncepció” kidolgozásával, amikor a Szetey Gábor-féle személyügyi államtitkárság pontosan ilyen metódusok kialakításával foglalkozik, számunkra ésszel fölérhetetlen.

Ráadásul hasonló feladattal bízták meg a Zseba Bt.-t, amely egyebek mellett a „tudásmenedzsment kialakítása” elnevezésű programban adott szakmai tanácsokat a minisztériumnak. Tavaly ősztől az idei év elejéig tartott ez a kapcsolat, amely 4,3 millió forintot emésztett föl.

Kirívó az Eclipse Print Kft. esete. A cég mintegy hárommillió forintot kapott a GKM-től azért, mert molinót készített a tavalyi európai mobilitási hét és autómentes nap rendezvényeire. Jelen pillanatban egy jó minőségű molinó már körülbelül harmincezer forintból kivitelezhető.

A Zólyomi Fővállalkozó Kft. tavaly és tavalyelőtt 2,2 millió forintot kapott online és elektronikus hírfigyelésért. Ez a szerződés igazán lenyűgöző, a cég ugyanis beruházásokkal, felújításokkal, karbantartásokkal, faipari tevékenységgel, bútorasztalos termékek gyártásával, továbbá számviteli szolgáltatással és pénzügyi tanácsadással foglalkozik, az azonos címre bejegyzett Zólyomi Faiskola Kft. pedig faiskolai szaporítóanyagot állít elő és forgalmaz, valamint kertépítéssel és földmunkával foglalkozik. Ez nyilván predesztinálja a céget a hírfigyelésre, ami egyébként nagyjából annyiban merül ki, hogy az internetes keresőbe beütik a „GKM” nevet, és kiválogatják a minisztériumot érintő híreket. Hab a tortán, hogy ugyanilyen feladat ellátásáért az Observer Kft. 3,5 millió forintot kapott a GKM-től, kommunikációs tanácsadásért pedig közel negyedmilliót. Nem érdektelen, hogy a minisztériumnak ugyanakkor – más közintézményhez hasonlóan – van saját sajtóosztálya.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium összesen mintegy százmillió forintot fizetett ki külsős cégeknek, noha a feladatok jelentős részét saját munkatársai és más tárcák segítségével pluszkiadás nélkül el tudta volna végezni. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség ezért jelezte, hogy szeretne betekinteni a szerződésekbe, illetve meg akar győződni arról, hogy az azokban vállalt munkákat a cégek valóban elvégezték-e. Az ellenzéki párt szerint fennáll a gyanú, hogy az indokolatlan és pazarló kiadások során a közpénz egy része a balliberális holdudvarba tartozó cégeken keresztül átcsordogál az SZDSZ pártkasszájába.

Érdeklődésünkre a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium sajtóosztálya azt közölte, hogy a tárca vezetése határozottan viszszautasítja a Fidesz vádjait. Mint mondták, a GKM rendszeresen igénybe vesz „megfelelő tapasztalattal rendelkező külső szakértőket”, s jellemzően a piaci szereplők megbízását részesítik előnyben a köztisztviselőkkel szemben. Ily módon, tudtuk meg a minisztériumtól, az operatív tevékenység nagy részét magáncégek végzik, s a tárca a jogalkotásra és a szabályozásra tud koncentrálni.

A minisztérium magyarázatából az állam minimalizálásának gyakorlata világlik ki, ami klasszikus neoliberális szemlélet. Ugyanakkor a külső cégek favorizálása a köztisztviselőkkel szemben az utóbbiak számára megalázó. Nem lehet nem észrevenni azt sem, hogy milyen sokat költ a tárca kommunikációra, holott a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nem azonos a Kormányszóvivői Irodával. Ez közvetve visszaigazolja az ellenzék azon vélekedését, mely szerint a szocialista-liberális-koalíció érdemi kormányzás helyett folyamatosan magyarázkodik.

Mindezeken túlmenően tényként állapítható meg, hogy a közpénzből fizetett cégek legtöbbje a Szabad Demokraták Szövetsége holdudvarába tartozik. Ez a szakmai kérdésektől függetlenül nem egyéb, mint a klientúra kistafírozása.

Ágoston Balázs