Elakadt Európa Kulturális Fővárosa

Pécs, Isztambul, Essen – e három város viselheti 2010-től az Európa Kulturális Fővárosa címet. Míg az utóbbi kettőben töretlen lendülettel építkeznek, Magyarország képviselőjéről az utóbbi időben egymásnak ellentmondó hírek kerültek napvilágra. A projektek előkészítése máris késésben van, elképzelhető, hogy a pályázat eredeti terveinek csak töredéke valósul meg.

Európa Kulturális Fővárosává (EKF) válni mindig nagy dicsőség volt. A magyar pályázaton több nagyváros mérette meg magát, míg 2005-ben a kormány meghozta döntését. Pécs többek között Miskolc, Debrecen és Eger ellenében nyerte el a címet, sokan már akkor politikai döntésről beszéltek. Az eredeti elképzelések szerint leginkább építkezésekkel járultak volna hozzá, hogy a várost Budapest mellé emelhessék. A tervek tartalmazták egy zenei- és konferenciaközpont létrehozását, a Zsolnay-porcelángyár kulturális negyeddé alakítását, egy nagyszabású, határokon átívelő kiállítótér és regionális könyvtár megnyitását.

Azóta eltelt két esztendő, és míg a hangzatos elképzelésekből még semmi nem valósult meg, az EKF-program vezető tanácsadói sorra mondtak le. Kiss Tibor, a program leköszönő elnöke azt nyilatkozta júniusban: „Úgy érzem, a jelenlegi célokkal kissé túlvállaltuk magunkat. Egy-két új beruházást későbbre tehetnénk, a város már meglévő intézményeinek fejlesztésére, rekonstrukciójára pedig nagyobb gondot fordíthatnánk, hiszen Pécs jelenlegi adottságaival is alkalmas az EKF-program lebonyolítására.” Ő leginkább a koncertterem megvalósulását illetően volt szkeptikus, de akadnak más problémák is. Mert míg korábban éppen a Zsolnay-negyed kialakítását nevezték meg a program győzelmének fő indokaként, jelenleg a porcelángyár átalakítása az egyik legingatagabb vállalkozás mind közül.

Mivel a koncertközpont, a kiállítóterem és a regionális könyvtár tervpályázata már lezajlott, az építkezések az európai uniós pályázati pénzek készhez vétele után megkezdődhetnek. A jelenlegi elképzelések szerint 2008 tavaszán köttetnek majd meg a szerződések, így bő egy esztendő múlva elindulhat a kivitelezés, s talán az is elképzelhető, hogy másfél év alatt sikerül a három, átlagosan 3-4000 négyzetméter alapterületű központot felépíteni. A kulturális negyed azonban nyilvánvalóan jóval nagyobb falat lesz. A helyi sajtóban megjelent hírek szerint egyelőre nem tudnak előrelépni ebben az ügyben, s mivel a porcelángyár épülete műemléki védettséget élvez, az épület rekonstrukciója elengedhetetlen a projekt megkezdése előtt. Elsőként a gyár még működő termelési részlegét kellene átköltöztetni egy másik épületbe, ami 1,2 milliárd forintjába kerülne a városnak, pénz viszont egyelőre nincs. De ha a rekonstrukcióhoz most azonnal hozzá is kezdenének, Kovács Gyula, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója szerint a termelés teljes áttelepítéséhez tizenöt hónapra volna szükség. Lapunk megpróbált utánajárni az EKF-program vezetőinél, hol tartanak az ügyben, ám többszöri megkeresésünkre sem érkezett válasz.

A város értelmisége ugyanakkor úgy tűnik, fellázadt a közgyűlés tehetetlensége ellen. A civil szervezetek és kezdeményezések koordinátorai sorra kiléptek az EKF-programból, nyílt levélben figyelmeztették Tasnádi Péter polgármestert, hogy lassan, de biztosan az öszszes lehetőséget eljátssza a város. A Pécsi Tudományegyetem egyik oktatója, Kornai Gábor szerint a legtöbb elképzelés egyenesen felesleges, úgy véli, a város a rendezvény lejártával képtelen lenne fenntartani a tervezett, hatalmas kiterjedésű épületeket. Hogy ez így van-e, nem tudni, az mindenesetre tény, hogy megvalósíthatósági tanulmányt ezzel kapcsolatban a mai napig nem készíttetett a város, az ehhez szükséges összeghez is csak most juthat hozzá, három évvel a tervek elkészülte után. Kornai Gábor élesen fogalmaz, ám véleményével nincs egyedül: „Amíg tettek helyett csak duma, duma és duma van, addig maradok pesszimista, és azt mondom, hogy ez a város elpuskázta a legnagyobb esélyt.”

Eközben a két másik nyertes, Isztambul és a németországi Ruhr-vidék is lázasan készül 2010-re. A török város már önmagában kulturális és idegenforgalmi látványosság, ráadásul az ankarai kormány teljes mellszélességgel kiáll a program mellett, mindenben támogatja az elképzeléseiket. Essen tervei szerint pedig a már meglévő Ruhr-vidéki kulturális központot egy újfajta szemlélettel kell tökéletesíteni, ebben biztos nem lesz hiba.

S hogy mi történik mostanság Pécsett? Szász Andrea kommunikációs vezető elmondása szerint jelenleg – a kulturális fejlesztések helyett – jogi, pénzügyi és szervezeti átvilágítás és átalakítás zajlik, egészen a nyár végéig. Meghatározzák az EKF új szervezeti struktúráját – immár harmadszor. Szeptemberben kihirdetik, majd a 2008-as uniós pályázatok után talán hozzákezdenek a fejlesztésekhez. És még marad is másfél évük arra, hogy megvalósítsák.

Gerhát Petra